Budapesti Elektromos Művek
| Budapesti Elektromos Művek Nyrt. | |
| Típus | Nyilvánosan működő részvénytársaság |
| Alapítva | 1991 |
| Székhely | Budapest |
| Iparág | villamos energetika |
| Árbevétel | 272 071 mó. Ft |
| Profit | 18 777 mó Ft. (adózott) |
| Alkalmazottak száma | 348 fő |
| Anyavállalata | RWE |
| Leányvállalatai | ELMŰ Hálózati Kft., ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft., ELMŰ-ÉMÁSZ Ügyfélszolgálati Kft. |
|
|
|
| 2009-es adatok, forrás: BÉT | |
| A Budapesti Elektromos Művek Nyrt. weboldala | |
| Névváltozatok | |||||||||||||
|
|||||||||||||
A Budapesti Elektromos Művek Nyrt., röviden ELMŰ Budapest és Pest megye területén működő[1] áramszolgáltató részvénytársaság. A többségében a német RWE tulajdonában álló társaság részvényeit a Budapesti Értéktőzsdén jegyzik. Szorosan együttműködik a szintén az RWE érdekeltségi körébe tartozó ÉMÁSZ-szal, közösen üzemeltetik a hálózatüzemeltetéssel és ügyfélszolgálattal kapcsolatos tevékenységeket ellátó leányvállalatokat.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
A budapesti áramszolgáltatás kezdetei [szerkesztés]
1891-ben két magánvállalattal kötött koncessziós szerződést a főváros villamos energia szolgáltatására.[2] A Magyar Villamossági Rt. (a Ganz Villamossági Rt leányvállalata) 110 voltos Váltakozó áram előállítására vállalkozott, a Budapesti Általános Villamossági Rt. 105 voltos feszültségű egyenáramot szolgáltatott.[3][4] Mindkét vállalat a mai Újlipótváros északi részén építette ki központját, ahol a szolgáltatás körülbelül egyszerre, 1893-ban indult el.[2]
A két vállalatot az 1910-es évek során a főváros megvásárolta (az MV-t 1914-ben, a BÁV-ot 1918-ban) és egyesítette a fővárosi gázszolgáltatóból kiváló Budapest Székesfőváros Elektromos Művei Rt.-vel, amely 1912-ben lépett a piacra.[2]
Állami tulajdonú vállalat [szerkesztés]
1918 és 1950 között a fővárost a Fővárosi Tanács irányítása alatt álló BSZEM látta el, amely a város legnagyobb önálló vagyonú vállalatává vált. Az Elektromos Műveket 1949-ben közvetlen állami igazgatás alá vonták, ennek végrehajtására a gyakorlatban azonban csak 1950-ben került sor, amikor a társaság felvette a Budapest Főváros Elektromos Művei (BFEM) nevet. Ekkor terjesztették ki a szolgáltatási területét is a (megnövelt területű) Budapest határain kívülre, az ELMŰ ekkor mintegy 3000 km² lakosságát és iparát látta el villamos energiával.[3]
1963-ban megalakult a Magyar Villamos Művek, és a többi területi áramszolgáltatóhoz hasonlóan az ELMŰ (amelyet ekkor kereszteltek át a Budapesti Elektromos Művek névre) is betagozódott a trösztbe.[3]
1991-ben ismét különálló vállalattá szervezték az ELMŰ-t részvénytársasági formában, majd a szerkezeti átalakításokat követően 1996-ban a társaság többségi tulajdonát külföldi szakmai befektetőknek értékesítették.[3]
Ismét magántársaság [szerkesztés]
Az 1996-os privatizáció során a német RWE és a szintén német Energie Baden-Würtenberg szerzett jelentős részesedést a társaságban. Részvényeit 1998. december 15-én vezették be a Budapesti Értéktőzsdére, ahol jelenleg B kategóriás részvénynek számít. Fő tulajdonosai 2010 december végén az RWE (55,27%), az Energie Baden-Würtenberg (27,25) és a Magyar Villamos Művek (15,18%), a közkézhányad csupán 2,32%.[5]
Az áramszolgáltatási piac liberalizációja részeként a társaság 2007-ben szétválasztotta a hálózat kezelésével és a kereskedelemmel foglalkozó tevékenységeit.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ ELMŰ Hálózati Kft. területi illetékessége. (Hozzáférés: 2010. december 30.)
- ^ a b c Áramházak. (Hozzáférés: 2010. december 28.)
- ^ a b c d ELMŰ Cégtörténet. (Hozzáférés: 2010. december 28.)
- ↑ Technológiai okok miatt a BÁV is váltakozó feszültséggel termelt, azt azonban egyenárammá kellett alakítania. [1]
- ↑ Az ELMŰ adatai a BÉT honlapján. (Hozzáférés: 2010. december 28.)
