Bulla Elma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bulla Elma
Bulla Elma mint Johanna
Bulla Elma mint Johanna
Életrajzi adatok
Művésznév Munczi Bulla
Született 1913. augusztus 26.
Selmecbánya
Elhunyt 1980. május 14. (66 évesen)
Budapest
Pályafutása
Aktív évek 19231980
Híres szerepei Giza
Örkény István: Macskajáték
Hedvig
Henrik Ibsen: A vadkacsa
Díjai
Kossuth-díj 1956
Kiváló művész 1960
Érdemes művész 1954
További díjak Varsányi Irén-emlékgyűrű (1971)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bulla Elma témájú médiaállományokat.
Bulla Elma és Fendrik Ferenc sírja Budapesten. Farkasréti temető: 25-1-52.

Bulla Elma (Selmecbánya, 1913. augusztus 26.Budapest, 1980. május 14.) Kossuth-díjas magyar színművésznő, érdemes és kiváló művész.

Pozsonyban szülei (Bulla Antal és kisrákói és bisztricskai Lehoczky Elma) beíratták a Bérczy-féle tánciskolába, édesanyja pedig a helyi szlovák színház prímabalerinájához, az orosz származású Aubrichtovához íratta be különórákra. Tehetségére hamar felfigyeltek, hat esztendős korában a tánciskola önálló matinét rendezett számára. Viscoussi olasz balettmester külföldi turnéra vitte a csodagyereket.

A csodagyerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1923 és 1925 Munczi Bulla művésznéven járta Európát. Amikor fellépett a bécsi Józsefvárosi Színházban (Josefstadt színház), látta Max Reinhardt, aki beszélt szüleivel és átvette a tanítását. A színjátszás alapismereteit Margarethe Forbes-től tanulta, aki korábban Darvas Lilit is tanította. Tizenhárom évesen már Puckot játszott németül a Szentivánéji álomban.

Itthon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bárdos Artúr 1934-ben hazahívta, 1935 elején már a Belvárosi Színházban debütál, Meller Rózsi "Vallomás" című darabjában. "Hittel írom le azonban, hogy pályámon hasonló európai értékkel, hasonló nemes reménységgel ritkán találkoztam. Ez a színésznő törékeny vállain a fönséget hordozza…" – írta alakításáról Kosztolányi Dezső.

A "Vallomás" előadásai közben folyton berekedt, orvoshoz fordult és a svábhegyi szanatóriumban beleszeretett kezelőorvosába, dr. Nagy Endrébe. A Mátyás templomban 1936-ban megesküdtek. Budán az Endresz György utca 4/b szám alatt vettek közös otthont. Nagy professzor kezelte az akkor már Londonban élő Korda testvéreket is és sokat azon színészek közül, akik Kordák filmjeiben játszottak. A házasság azonban nem volt tartós, Bulla Elma később Fendrik Ferenc zalaegerszegi író, drámaíró felesége lett.

George Bernard Shaw darabjában 1936-ban eljátszotta Johanna szerepét és ezzel felnőtt színészként is berobbant a magyar színművészet élvonalába. Herczeg Ferenc, Márai Sándor, Vámbéry Rusztem és mások lelkendezve írtak alakításáról. Ugyanebben az évben játszotta el a "Vallomás" filmváltozata ("Én voltam") főszerepét, többek közt Csortos Gyulával együtt szerepelve.

1938-ban a Vígszínházhoz szerződött.

Az 1940-es évek filmjeiben általában a megértő, jóságos feleség szerepét kapja, aki a férjéért a végzet asszonyaival küzd meg. (Karády Katalinnal a "Kísértés" című filmben, Tolnay Klárival a "Férfihűség"-ben, Muráti Lilivel a "Késő" című filmben, Nagykovácsi Ilonával a "Fény és árnyék"-ban.) A háború után a Belvárosi Színház tagja volt, de fellépett a Vígszínházban és a Művész Színházban is. Amikor 1951 végén a Belvárosi Színház megszűnt, Bulla Elmát a Magyar Néphadsereg Színházához helyezték és haláláig ott játszott. 1971-től csaknem 200 estén át játszotta Örkény István Macskajáték című darabjában Giza szerepét, Sulyok Mária partnereként.

Színpadi szerepeiből[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Filmszerepei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Játékfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Der Herr auf Bestellung (1930) – Titi
  • Mindent a nőért! (1933)
  • Es flüstert die Liebe (1935) – Marion Beriot
  • Én voltam (1936) – Huber Vanda
  • Szeressük egymást (1940) – Benda Vera
  • Kísértés (1941) – Mária, Kétzy felesége
  • Isten rabjai (1942) – Margit hercegnő
  • A 2000 pengős férfi (1942) – Kelemen Klári
  • Az 5-ös számú őrház (1942) – Zsuzsa
  • Éjfélre kiderül (1942) – Kállainé
  • Férfihűség (1942) – Júlia, Sándorffy felesége
  • Nemes Rózsa (1943) – Nemes Rózsa
  • Fény és árnyék (1943) – Mária, Gábor felesége
  • Késő (1943) – Mária, Tamássy felesége
  • A város alatt (1953) – Váradiné, Géza anyja
  • Egy pikoló világos (1955) – Csériné
  • Ünnepi vacsora (1956) – Györgyi néni
  • Két vallomás (1957)
  • Razzia (1958/I) – Tóthné
  • Álmatlan évek (1959)
  • Hosszú az út hazáig (1960) – Csűrösné
  • Párbeszéd (1963) – Kocsis háziasszonya
  • Világos feladja (1964)
  • Iszony (1965)
  • Szeressétek Ódor Emíliát! (1968) – Intézeti igazgatónő
  • Pokolrév (1969)
  • Rászedettek (1972)
  • Macskajáték(1972) – Giza
  • Álljon meg a menet! (1973) – Babjákné

Tévéfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Családfő (1958) – Anya
  • Öröklakás (1963)
  • Az orvos halála (1966) – Emmi, Weisz felesége
  • Bors (1968) (tévéfilmsorozat) – Belováry Mónika báróné
  • A Danaida (1971) - Mami
  • Vasárnapok (1971) – Dávid anyja
  • A Müller család halála (1972)
  • Intőkönyvem története (1974) – Baba néni
  • Drong, a bohóc (1976)
  • Philemon és Baucis (1978) – Öregasszony
  • A téglafal mögött (1979)
  • Vénasszonyok nyara (1980)
  • Két történet a félmúltból (1980)

Hangjátékok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Macskajáték (19729 rádiós közvetítés)

Díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A Vígszínház 2010/2011-es online évadfüzete 33. oldal

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]