Bulla Elma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bulla Elma
Életrajzi adatok
Művésznév Munczi Bulla
Született magyar 1867-1918 Selmecbánya
1913. augusztus 26.
Elhunyt magyar Budapest
1980. május 14. (66 évesen)
Pályafutása
Aktív évek 19231980
Híres szerepei Giza
Örkény István: Macskajáték
Hedvig
Henrik Ibsen: A vadkacsa
Díjai
Kossuth-díj 1956
Kiváló művész 1960
Érdemes művész 1954
További díjak Varsányi Irén-emlékgyűrű (1971)
Bulla Elma és Fendrik Ferenc sírja Budapesten. Farkasréti temető: 25-1-52.

Bulla Elma (Selmecbánya, 1913. augusztus 26.Budapest, 1980. május 14.) Kossuth-díjas magyar színművésznő, érdemes és kiváló művész.

Pozsonyban szülei (Bulla Antal és kisrákói és bisztricskai Lehoczky Elma) beíratták a Bérczy-féle tánciskolába, édesanyja pedig a helyi szlovák színház prímabalerinájához, az orosz származású Aubrichtovához íratta be különórákra. Tehetségére hamar felfigyeltek, hat esztendős korában a tánciskola önálló matinét rendezett számára. Viscoussi olasz balettmester külföldi turnéra vitte a csodagyereket.

A csodagyerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1923 és 1925 Munczi Bulla művésznéven járta Európát. Amikor fellépett a bécsi Józsefvárosi Színházban (Josefstadt színház), látta Max Reinhardt, aki beszélt szüleivel és átvette a tanítását. A színjátszás alapismereteit Margarethe Forbes-től tanulta, aki korábban Darvas Lilit is tanította. Tizenhárom évesen már Puckot játszott németül a Szentivánéji álomban.

Itthon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bárdos Artúr 1934-ben hazahívta, 1935 elején már a Belvárosi Színházban debütál, Meller Rózsi "Vallomás" című darabjában. "Hittel írom le azonban, hogy pályámon hasonló európai értékkel, hasonló nemes reménységgel ritkán találkoztam. Ez a színésznő törékeny vállain a fönséget hordozza…" – írta alakításáról Kosztolányi Dezső.

A "Vallomás" előadásai közben folyton berekedt, orvoshoz fordult és a svábhegyi szanatóriumban beleszeretett kezelőorvosába, dr. Nagy Endrébe. A Mátyás templomban 1936-ban megesküdtek. Budán az Endresz György utca 4/b szám alatt vettek közös otthont. Nagy professzor kezelte az akkor már Londonban élő Korda testvéreket is és sokat azon színészek közül, akik Kordák filmjeiben játszottak. A házasság azonban nem volt tartós, Bulla Elma később Fendrik Ferenc zalaegerszegi író, drámaíró felesége lett.

George Bernard Shaw darabjában 1936-ban eljátszotta Johanna szerepét és ezzel felnőtt színészként is berobbant a magyar színművészet élvonalába. Herczeg Ferenc, Márai Sándor, Vámbéry Rusztem és mások lelkendezve írtak alakításáról. Ugyanebben az évben játszotta el a "Vallomás" filmváltozata ("Én voltam") főszerepét, többek közt Csortos Gyulával együtt szerepelve.

1938-ban a Vígszínházhoz szerződött.

Az 1940-es évek filmjeiben általában a megértő, jóságos feleség szerepét kapja, aki a férjéért a végzet asszonyaival küzd meg. (Karády Katalinnal a "Kísértés" című filmben, Tolnay Klárival a "Férfihűség"-ben, Muráti Lilivel a "Késő" című filmben, Nagykovácsi Ilonával a "Fény és árnyék"-ban.) A háború után a Belvárosi Színház tagja volt, de fellépett a Vígszínházban és a Művész Színházban is. Amikor 1951 végén a Belvárosi Színház megszűnt, Bulla Elmát a Magyar Néphadsereg Színházához helyezték és haláláig ott játszott. 1971-től csaknem 200 estén át játszotta Örkény István Macskajáték című darabjában Giza szerepét, Sulyok Mária partnereként.

Színpadi szerepeiből[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Filmszerepei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Játékfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Der Herr auf Bestellung (1930) – Titi
  • Mindent a nőért! (1933)
  • Es flüstert die Liebe (1935) – Marion Beriot
  • Én voltam (1936) – Huber Vanda
  • Szeressük egymást (1940) – Benda Vera
  • Kísértés (1941) – Mária, Kétzy felesége
  • Isten rabjai (1942) – Margit hercegnő
  • A 2000 pengős férfi (1942) – Kelemen Klári
  • Az 5-ös számú őrház (1942) – Zsuzsa
  • Éjfélre kiderül (1942) – Kállainé
  • Férfihűség (1942) – Júlia, Sándorffy felesége
  • Nemes Rózsa (1943) – Nemes Rózsa
  • Fény és árnyék (1943) – Mária, Gábor felesége
  • Késő (1943) – Mária, Tamássy felesége
  • A város alatt (1953) – Váradiné, Géza anyja
  • Egy pikoló világos (1955) – Csériné
  • Ünnepi vacsora (1956) – Györgyi néni
  • Két vallomás (1957)
  • Razzia (1958/I) – Tóthné
  • Álmatlan évek (1959)
  • Hosszú az út hazáig (1960) – Csűrösné
  • Párbeszéd (1963) – Kocsis háziasszonya
  • Világos feladja (1964)
  • Iszony (1965)
  • Szeressétek Ódor Emíliát! (1968) – Intézeti igazgatónő
  • Pokolrév (1969)
  • Rászedettek (1972)
  • Macskajáték(1972) – Giza
  • Álljon meg a menet! (1973) – Babjákné

Tévéfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Családfő (1958) – Anya
  • Öröklakás (1963)
  • Az orvos halála (1966) – Emmi, Weisz felesége
  • Bors (1968) (tévéfilmsorozat) – Belováry Mónika báróné
  • A Danaida (1971) - Mami
  • Vasárnapok (1971) – Dávid anyja
  • A Müller család halála (1972)
  • Intőkönyvem története (1974) – Baba néni
  • Drong, a bohóc (1976)
  • Philemon és Baucis (1978) – Öregasszony
  • A téglafal mögött (1979)
  • Vénasszonyok nyara (1980)
  • Két történet a félmúltból (1980)

Hangjátékok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Macskajáték (19729 rádiós közvetítés)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bulla Elma témájú médiaállományokat.