Katharina Blum elvesztett tisztessége (regény)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk az 1974-ben megjelent regényről szól. Hasonló címmel lásd még: Katharina Blum elvesztett tisztessége (egyértelműsítő lap).
Katharina Blum elvesztett tisztessége (Miből lehet erőszak, és mit tehet velünk)
SzerzőHeinrich Böll
Eredeti címDie verlorene Ehre der Katharina Blum
OrszágNémetország
Nyelvnémet
Műfajelbeszélés
DíjakA Le Monde listája az évszázad 100 legemlékezetesebb könyvéről
Kiadás
KiadóKiepenheuer & Witsch, Köln
Kiadás dátuma1974
Magyar kiadóEurópa Könyvkiadó
Magyar kiadás dátuma1976
FordítóBor Ambrus
Sablon • Wikidata • Segítség

Katharina Blum elvesztett tisztessége vagy Miből lehet erőszak, és mit tehet velünk (németül: Die verlorene Ehre der Katharina Blum oder: Wie Gewalt entstehen und wohin sie führen kann) Heinrich Böll 1974-ben megjelent regénye.[1] Főszereplője Katharina Blum, foglalkozását tekintve házvezetőnő, „aki amolyan Kohlhaas Mihályként maga szerzi vissza elorzott tisztességét.”[2]

Keletkezése[szerkesztés]

1968-ban, amikor egy jobboldali merénylő lelőtte Rudi Dutschke diákvezért, a baloldaliak a Springer-konszern lapjait tartották a felbujtónak. A Bildnek ekkoriban rossz híre volt, és ez az irodalomban is éreztette a hatását.[3] Az író szándéka szerint a mű pamflet a korszak bulvársajtója ellen, amire már a bevezetés is utal;[4] tágabb értelmezés szerint az elbeszélés az újságírás felelősségéről szól.[5]

Cselekménye[szerkesztés]

Katharina Blum, az egyedül élő házvezetőnő egy farsangi bálon megismerkedik egy Ludwig Götten nevű férfival, akiről később kiderül, hogy körözött bankrabló. Egész este kizárólag egymással táncolnak és együtt töltik az éjszakát Katharina lakásán. Reggel a rendőrség le akarja tartóztatni a férfit, aki eltűnt a lakásból. Katharinát kihallgatják, a kihallgatás részleteit a ZEITUNG című lap szenzációhajhász stílusban közli.[6] A lap újságírója, Tötges, felkutatja Katharina családtagjait és ismerőseit, hogy adatokat szerezzen az asszony korábbi életéről. Többek között beférkőzik Katharina kórházban fekvő édesanyjához, aki a látogatása utáni napon meghal. Tötges cikkei hideg, számító asszonynak festik le Katharinát, aki évek óta a kommunistákkal szimpatizál és a bűncselekményekben is részes.

Katharina exkluzív interjút ígér Tötgesnek, majd a találkozásukkor lelövi. Katharina utána vár még néhány órát, hogy megbánást érezzen azért, amit tett – azután feladja magát a rendőrségen.

Fogadtatása és hatása[szerkesztés]

A Magyar Nemzet újságírója szerint Magyarországon a könyv „a hetvenes évektől szinte biblia volt a baloldali értelmiség számára, akiknek a szemében a szintén jobboldali Springer-konszern jelentette a média Antikrisztusát.”[7]

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Feldolgozásai[szerkesztés]

Az elbeszélést 1975-ben Volker Schlöndorff és Margarethe von Trotta filmesítette meg, azonos címmel. A címszerepet Angela Winkler játszotta, a további főbb szerepeket Mario Adorf (Beizmenne), Dieter Laser (Tötges) és Jürgen Prochnow (Ludwig) alakították.[8] Margarethe von Trotta színdarabot is rendezett 1976 májusában „Heinrich Böll elbeszélése alapján“ a bonni városi színházban.[9]

A CBS amerikai televíziócsatorna The Lost Honor of Kathryn Beck címmel készített filmjét 1984. január 24-én sugározták. A főszereplők Kris Kristofferson és Marlo Thomas voltak.[10]

1991. április 20-án volt az ősbemutatója a bielefeldi színházban Tilo Medek művének Katharina Blum. Opera öt napban és egy utójátékkal címmel. A librettót Dorothea Medek, a zeneszerző felesége jegyezte. A kritika túlnyomórészt negatívan értékelte az előadást.[11]

1997-ben a SWF rádióadó hangjátékot mutatott be Hermann Naber feldolgozásában és rendezésével.

A Bor Ambrus által magyarra fordított elbeszélést Bereményi Géza írta át színpadra. A darabot 1992-ben a budapesti Katona József Színház Kamra színpadán mutatta be Ascher Tamás rendezésében, a címszerepben Básti Julival, 1999-től pedig a zalaegerszegi társulat játszotta, a címszerepben Stubendek Katalinnal (rendező Márton András).

2003 februárjában az egri Gárdonyi Géza Színház adta elő Nádasy Erika főszereplésével, majd 2008 októberében a Pesti Színház mutatta be ismét a darabot, Hegedűs D. Géza rendezésében, a címszerepben Börcsök Enikővel. 2022-ben a budaörsi Latinovits Színház mutatta be a művet Máté Gábor rendezésében, Hartai Petrával a címszerepben.[12][13][14][15][16][17]

Magyarul[szerkesztés]

  • Katharina Blum elvesztett tisztessége, vagy Miből lehet erőszak, és mit tehet velünk; ford. Bor Ambrus; Európa, Bp., 1976 (Európa zsebkönyvek)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ A könyvalakban való megjelenés előtt a Der Spiegel adta ki folytatásokban, az 1974/31. számmal kezdődően [1][halott link]
  2. ↑ Katharina Blum elveszett tisztessége vagy: miből lehet erőszak és mit tehet velünk. litera.hu. (Hozzáférés: 2009. január 11.)[halott link]
  3. ↑ Bedő Iván: Bolzenschneider. (Hozzáférés: 2009. január 11.)
  4. ↑ „Az elbeszélés szereplői és cselekménye kitaláltak. Ha némely ábrázolt zsurnaliszta mesterkedése mégis hasonlítana a Bild-Zeitung mesterkedéseire, akkor ezek a hasonlóságok nem szándékosak, nem véletlenek, hanem elkerülhetetlenek.”
  5. ↑ Markó, Péter. „Politika és erkölcs”. Vasi Szemle 2005 (2). (Hozzáférés: 2009. január 11.)  [halott link]
  6. ↑ A Zeitung szó magyarul „újság”-ot jelent.
  7. ↑ Löffler Tibor. „Amikor a magánélet szentsége megszűnik”. Magyar Nemzet 2001 (szeptember 5.). [2008. december 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 11.)  
  8. ↑ Die Verlorene Ehre der Katharina Blum oder: Wie Gewalt entstehen und wohin sie führen kann (1975). imdb. (Hozzáférés: 2009. január 18.)
  9. ↑ filmportal.de: Margarethe von Trotta. [2008. szeptember 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 18.)
  10. ↑ The Lost Honor of Kathryn Beck (1984) (TV). imdb. (Hozzáférés: 2009. január 18.)
  11. ↑ Lásd pl. Frieder Reininghaus: Gequirlter Quark in:die tageszeitung, Nr. 3388, 23. April 1991, 16. oldal és Eckhard Roelcke: Mief und Moral in:Die Zeit, Nr. 18, 26. April 1991, 16. oldal
  12. ↑ Tarján Tamás: Hol élünk - KATHARINA BLUM ELVESZTETT TISZTESSÉGE. [2009. február 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 18.)
  13. ↑ www.theater.hu
  14. ↑ zalamedia.hu. [2009. február 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 18.)
  15. ↑ Stuber Andrea. „Summáját írom”. Critikai Lapok. (Hozzáférés: 2009. január 18.)  
  16. ↑ port.hu
  17. ↑ https://latinovitsszinhaz.eu/eloadas/katharina-blum-elvesztett-tisztessege/

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Katharina_Blum_elvesztett_tisztessége_(regény)&oldid=26629257”