Warrenné mestersége

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Mrs Warren's Profession George Bernard Shaw színpadi műve 1893-ból. A történet középpontában a néhai prostituált, Warrenné és prűd lánya, Vivie áll. [1]. A középkorú Warrenné Cambridge-ben diplomázott lánya, Vivie elborzadva értesül róla, hogy anyja vagyonát egy elsőosztályú bordélyház igazgatásával szerezte. A két erős akaratú nő rövid időre megenyhül, amikor Warrenné elmagyarázza szegényes fiatalkorának nehézségeit, amely lényegében prostitúcióba kényszerítette. Vivie megbocsát anyjának addig a pillanatig, amíg meg nem tudja, hogy anyja virágzó üzlete a mai napig működik.

Shaw állítása szerint azért írta darabot, hogy felhívja az emberek figyelmét, hogy nem feltétlenül azért lesz valakiből prostituált, mert romlott erkölcsű, hanem a szegénység és a túlhajszolt munkától megfáradt életkörülmények kényszerítik rá. Shaw saját nyilatkozata és a cím ellenére is a mű alig érinti a prostitúció témáját. Sokkal inkább a Viktória királynő korának „új nőinek” konfliktusára koncentrál. A középosztálybeli fiatal nők nagyobb függetlenségre való törekvése újdonsült témának számított akkoriban.

Shaw egy korabeli újságnak (The Daily Chronicle) intézett levelében elárulja, hogy darabját a francia író Guy de Maupassant Yvette című könyvéből merítette.

A művet eleinte betiltották a prostitúció túlzottan tiszta ábrázolása miatt, ám végül 1902. január 5-én bemutatták a londoni New Lyric Clubban, ahova csak klub tagok léphettek be és a cenzúra keze sem ért mindig el. 1905-ben New Yorkban is bemutatták a darabot, ahol a rendőrség az összes színészt és színházi alkalmazottat letartóztatott.

A darabot először 1925-ben láthatta a közönség hivatalosan.

Magyarországon Ladomerszky Margit közel hatszázszor játszotta a címszerepet.

Shaw művei közül a Pygmaliont és a Warenné foglalkozását látta legtöbbet a közönség, elsősorban azért, mert ezek jóval kisebb terjedelműek a többinél.

A darab eredeti szövegét szabadon meg lehet tekinteni számos internetes oldalon. Le is tölthető például a guthrietheater [2] internetes oldaláról.

A művet a Barátságtalan színművek (Plays Unpleasant) címen megjelent könyvben adták ki 1898-ban olyan más darabokkal együtt, mint A nőcsábász (The Philanderer) és a Sartorius úr házai (Widowers' Houses).