Perczel Zita

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Perczel Zita 1934-ben

Perczel Zita (Budapest, 1918. április 26. – Budapest, 1996. április 4.) magyar színésznő.

Tartalomjegyzék

Élete [szerkesztés]

1932-ben lett a Színiakadémia hallgatója, ám az iskolát nem fejezte be, ugyanis szerződtette őt 1933-ban a Nemzeti Színház 1935–től 1937-ig a Vígszínháznak volt a tagja. 1935 nyarán édesanyjával Franciaországba utazott, ahol több filmes emberrel kötött ismeretséget. Újdonsült kapcsolatainak köszönhetően 1937 decemberében már főszerepet kapott Franciaországban. 1938 és 1940 között Nizzában játszott, a St. Georges Színházban. 1938 februárjában Michel Durand Barabara c. vígjátékának címszerepében láthatta a közönség, átütő sikert aratott. Marcel francia színésszel, 1939. június 21-én kötött házasságot. Nemsokára azonban kapcsolatuk megromlott, már New Yorkban megszületett közös gyermeküket második férje, az orosz filmproducer Lucachevitch vette nevére. A család emigráns orosz és francia értelmiségi körökben forgott, vendégeik között John Loden, Jean Renoir, Pierre Lazaroff és Antoine de Saint-Exupéry is megfordult. Baráti körébe tartozott Kabos Gyula színész, valamint Lengyel Menyhérttel és Vadnay László szövegkönyvírók. Zita 1940-től 1951-ig élt az USA-ban, Hollywoodban, filmet azonban nem forgatott, szerepekkel sem keresték meg. 1951-ben visszatért Párizsba, ahol 1966-ig tartózkodott. Több mint ötszáz alkalommal lépett fel a Théátre de Capucines-ban Sacha Guitry-vel, korábbi partnerével. Később Madridban és Rómában élt. 1991-ben szerződtette a Budapesti Kamaraszínház Noël Coward Forgószínpad c. darabjának egyik szerepére. 1994-ben Kecskeméten lépett színpadra Szerémi grófné szerepében, Csiky Gergely: Nagymama című darabjában. Ez a premier volt az utolsó életében, amely végül is a hazához, Kecskeméthez fűzi. Fiatalon többnyire hősnőket és naivákat alakított. Az átütő sikereket filmszerepeiben érte el. Sírja a Farkasréti temetőben található (25/I-1-64/A).[1]

Főbb szerepei [szerkesztés]

  • Ariel (Shakespeare: A vihar);
  • Króhn Ghyssza (Török S.: Az idegen város);
  • Irén (Molnár Ferenc: A nagy szerelem);
  • Barbara (Durand);
  • Lotta (Coward: Forgószínpad).

Filmjei [szerkesztés]

  • Sírba viszel (színes amerikai-olasz vígjáték, 1997)
  • A nagy postarablás (színes magyar-NSZK vígjáték, 1992)
  • Dögkeselyű (színes magyar játékfilm, 1982)
  • Az örökség (színes magyar-francia filmdráma, 1980)
  • Bőrvirág (ff., francia krimi 1962)
  • Gyilkosok és tolvajok (ff., francia komédia 1957)
  • Hetenként egyszer láthatom (ff., magyar romantikus film, 1937)
  • Marika (ff., magyar romantikus vígjáték, 1937)
  • Dunaparti randevú (ff., magyar vígjáték, 1936)
  • Lovagias ügy (ff., magyar vígjáték, 1936)
  • Az új rokon (ff., magyar vígjáték, 1935)
  • Budai cukrászda (ff., magyar vígjáték, 1935)
  • Meseautó (ff., magyar vígjáték, 1934)

Könyve [szerkesztés]

  • A Meseautó magányos utasa (önéletrajz, Budapest, 2000)

Jegyzetek [szerkesztés]

Források [szerkesztés]