Barta Tamás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Barta Tamás
Emléktáblája az Izabella utca 39/b. számú ház falán, egykori lakhelyén
Emléktáblája az Izabella utca 39/b. számú ház falán, egykori lakhelyén
Életrajzi adatok
Született 1948. július 7.
Budapest
Elhunyt 1982. február 16. (33 évesen)
Los Angeles
Pályafutás
Hangszer gitár
Tevékenység zenész, énekes, zeneszerző
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Barta Tamás témájú médiaállományokat.

Barta Tamás (Budapest, 1948. július 7.Los Angeles, 1982. február 16.) magyar gitáros, énekes, zeneszerző.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1962 őszén kezdte meg középiskolai tanulmányait a Landler Jenő Villamosipari Technikumban, ahol Fenyő Miklós osztálytársa volt. Mivel többet jártak az iskola mellé, mint az iskolába, 1964-ben mindkettőjüket kirúgták.

1965-ben 17 évesen lett tagja Fenyő Miklós akkori zenekarának, a Syconornak. Fenyő szerint Barta az ezt megelőző egy év alatt, autodidakta módon tanult meg hangszerén játszani. A zenei alapjai megvoltak, hegedülni ugyanis tudott.

1967-ig volt a Syconor tagja. Utána katonáskodott, illetve vendégzenészként többször föllépett a Syrius-szal. 1969-től ismét együtt zenélt Fenyővel: belépett a Hungáriába, s játszik a zenekar első, Koncert a Marson című, 1970-es albumán is. Innét hívták az LGT-be, melynek első három lemezén, az 1971-es Locomotiv GT-n, az 1972-es Ringasd el magad címűn és az 1973-as Bummm!-on hallható. Emellett ő játszik az első magyar rock-musical, a Déry Tibor kisregénye alapján a Presser-Adamis szerzőpáros által írt Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról felvételein. Ugyancsak az ő gitárjátéka hallható Zalatnay Saroltának az 1972-es Álmodj velem… és Kovács Katinak az 1974-es, az LGT-vel közösen készített, tulajdonképpen cím nélküli albumán, továbbá a Locomotiv GT számos kislemezén is. A Kovács Kati-lemez fölvételei előtt nem sokkal halt meg Barta apja, akit nagyon szeretett. A Várlak! című Presser-szerzemény gyönyörű gitárszólója neki állít emléket.

A legtöbb magyar gitárosoktól eltérően Barta Tamás gitározásán amerikai rock&roll, rhythm&blues és country&western stílusjegyek ismerhetők fel. Doobie Bros, Heads, Hands and Feet, Little Feet bakelit lemezeire Barta hívta fel Presser Gábor figyelmét, aki ezekről a lemezekről előszeretettel és folyamatosan ollózott dallamokat az LGT lemezeire. Barta kiemelt kedvencei közé tartoztak Chat Atkins, Les Paul . 1974-ben a Magyar Állami Interkoncert vállalat által kiközvetítve valamint egy Gombos nevű bőkezű Cleveland-i magyar szponzorálásának köszönhetően kijutott az LGT az Egyesült Államokban, ahol a a kritikák szerint az 1969-es Greatfull Dead gyenge másolatát produkálták. Barta gitározását, színpadi kiállását viszont sokat értékelték. Magyarország 1974-ben semmi előjelét nem mutatta az 1989-es bekövetkezett rendszerváltásnak. Így érthető, hogy a napfényes, pálmafás Hollywood sokkal jobban vonzotta Barta Tamást, mint az ÁVH-s spicliktől hemzsegő ORI büfé vagy a szocreál kultúrházi színpadok. Los Angelesben rövid ideig zenélt a Beach Boys-szal, a Sly & The Family Stone-nal majd rendszeresen turnézott Johnny Rivers-szel. „Fantasztikusan játszott, mondta Presser Gábor. Barta megunta a turnézás viszontagságait, ezért a zenélés mellett beletanult a telemarketing üzletkötésbe.

Barta Tamás nemcsak gitárosnak, hanem zeneszerzőnek is elsőrangú volt. A három LGT-, egy-egy Zalatnay- és Kovács Kati-lemez számai közül húsznak ő a zeneszerzője. E húsz szám némelyike, például a Gyere, gyere ki a hegyoldalba és az Ő még csak tizennégy, hatalmas sláger lett és azóta is az együttes legnépszerűbb dalai közé tartozik. Más, egyébként nem kevésbé nagyszerű nótákra, mint az a Ringasd el magadon hallható, Frenreisz Károllyal közösen szerzett, instrumentális Lincoln Fesztivál Bluesra, vagy a kislemezen megjelent – és a Zalatnay-albumon egy gyorsabb, zongoraalappal szintén hallható – Szeress nagyonra ma már csak kevesen emlékeznek. A Szeress nagyon kislemezen megjelent változatának huszonnégy másodperces bevezetője egyébként Presser és Barta közös jutalomjátéka. A Hammond-orgona és a gitár tökéletes összhangja a magyar rockzene legszebb pillanatai közé tartozik. 1970 októberében a magyar zenészszakma a legjobb gitárosnak választotta.

Disszidálása és későbbi élete haláláig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Barta az LGT 1974-es jelentéktelen amerikai turnéja után vált ki az együttesből. Presser Gábor szerint Barta „gyönyörű” ember volt, aki nagyon tetszett a lányoknak. Az LGT amerikai tour managere Carol szemet vetett Tomira, összejöttek majd összeházasodtak. Imádta Amerikát, és az ottani élmények hatására döntötte el, hogy ottmarad, vagy ahogy akkoriban nevezték disszidált, ami annyit jelentett, hogy nem tett eleget hazatérési kötelességének. Barta ezután főleg stúdiózenészként dolgozott, de kisebb együttesekben is zenélt, A hamis híresztelésekkel ellentétben nem igaz, hogy Carol szoktatta rá a kábítószerre, ugyanis mindketten heti 5 napon át reggel 9-5-ig felelősség teljes és teljesítmény alapú munkakörben dolgoztak. A hétvégén nagy valószínűséggel elszívtak néhány füves cigit, de megalapozott, kiegyensúlyozott életükre nem ez volt a jellemző. Feleségétől kitűnően megtanult angolul, nagy szókinccsel és hibátlan kiejtéssel beszélt. Válásuk után a fiatal Los Angeles-i magyarok közül Barta elsőként vett saját medencés házat Los Angeles Arleta nevű kerületében, az Terra Bella streeten. Barátai gyakran vicceltek vele; Izabella utcából a Terra Bella utcába költözött. 1979 és 1982 között boldog, sikeres és független kaliforniai fiatal emberként élte életét. Hétfőtől péntekig telemarketinges üzletkötőként dolgozott, hétvégén klubokban gitározott. Gyakran randevúzott főleg amerikai magyarok Amerikában született lányaival. VW Cabriójával rendszeresen járt a tengerpartra és teniszezni, Bródy Jánossal a Hawaii tengerparton gitároztak. A sajtó megalapozatlan híreszteléseivel ellentétben soha nem volt a kábítószerek rabja, maximum kikapcsolódásként élvezte azokat. Barta üzletkötői és zenészi munkája eredményeként anyagilag stabilan áll a saját lábán és sosem terjesztett kábítószert.

1970-80-as években Los Angelesben működött a magyar "papíros" maffia, melynek vezérei Simon Csaba és Szendrő Öcsi voltak. A piszkos munkát egy Markó Béla nevű, az USA-ba Mexikói határon illegálisan beszökött bérgyilkossal végeztették. Azóta mindhárman már alulról szagolják az ibolyát, ezért lehet megírni róluk az igazságot. A Los Angeles-i Magyar maffia "papíros business"-e nem papír-írószer boltokról szólt, hanem arról, hogy a Gardner street-i 2 emeletes call centerükből 30 telefonos üzletkötő naponta 50-100 üzletet kötöttek USA minden államában működő nagyvállalatok anyagbeszerzőivel úgy, hogy azokat megvesztegették. Forgalmuk megközelítette a napi US$ 50,000-t, havi $1.4 évi $16 milliót. Barta náluk dolgozott 5 éven át üzletkötő alkalmazotti pozícióban. Barta úgy anyagilag mint szakmailag elég erősnek érezte magát ahhoz, hogy saját céget alapítson. Korrektül felmondott és elszámolt Simon Csabával a "keresztapával" aki szemtől szembe jó képet vágott ahhoz, hogy alkalmazottja Barta kilépett tőle és saját, önálló konkurens céget alapított. Simon ezt nem tudta megemészteni. Simon, Szendrő és Markó akkoriban köztudottan a "free base" kokain szívás függői voltak. Meghívatták magukat Barta házába egy medencés grill partyra. A buli során alkalmuk nyílott kellően feltérképezni Barta címét, házát az utcai főbejáratot és a kertből sikátorra nyíló hátsó kaput. Röviddel azután, hogy Barta beindította saját papír-irodaszer telemarketinges nagykereskedelmi vállalkozását, 1982. február 16-án holtan találták arletai házában. Haláláról 2 spekuláció látott napvilágot. Az első verzió szerint saját cégbe kiválása előtt Barta lemásolta Simon céges ügyfeleinek adatbázisát, és amikor ez kiderült Simon bosszúból megölette. Ez a verzió állítólag azért született, hogy homályossá tegye a másodikat, amely szerint Barta elkísért egy „priuszos papírost” egy alvilági tárgyalásra, ahol a férfi begorombult, és amikor tárgyalópartnerük testőre tüzelt, Markó a földre vetette magát, Barta viszont rosszkor volt rossz helyen, majd a holttestét a lakására vitték.

A kokainos leszámolásos történet is gyanúsan ennek a verziónak ágyazott meg, de talán az a legárulkodóbb, hogy két halotti bizonyítvány készült. Akkoriban nem volt szokatlan az a fajta korrupció, amikor egy leszámolás áldozatát öngyilkossá nyilvánították. Két pisztolygolyó fúródott a mellkasába, mégpedig olyan távolról, hogy pólóján nem találtak perzselési nyomokat a gyilkossági nyomozók. Ez a tény kizárta az öngyilkosságot. A 94%-os felderítési rekordjára rátarti North Hollywood-i gyilkossági nyomozó Barta életbiztosítását kibocsájtó biztosító társasággal összefogva Barta halálát öngyilkossággá nyilvánították, Barta édesanyjának nem fizették ki fia halála után járó életbiztosítást.

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1992-ben a Hungaroton Adamis Anna és Herskovits Iván szerkesztésében a Locomotiv GT-vel 1971 és 1974 között készült lemezeiből válogatást adott ki, ez volt az In memoriam Barta Tamás 1948–1982.

Emléktábláját 2010. szeptember 23-án avatták fel Budapesten, egykori lakóháza oldalán, az Izabella utca 39/b. szám alatt.[1]

Szerzeményei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A kötéltáncos álma (LGT)
  • A véremben van
  • Bárzene (LGT)
  • Cirkusz (LGT)
  • Csak Egy Szóra (LGT)
  • Csavargók angyala (LGT)
  • Eredeti rubin (Hungária)
  • Gyere, gyere ki a hegyoldalba (LGT)
  • Hej, Gyere Velem (LGT)
  • Hűtlen lány (Syrius)
  • Kenyéren és vízen (LGT)
  • Lincoln Fesztivál Blues (LGT)
  • Meddig foglak még szeretni, avagy Örökké és három napig (Hungária)
  • Napraforgó (Zalatnay Sarolta)
  • Ordító arcok (LGT)
  • Ő még csak most tizennégy (LGT)
  • Ringasd El Magad II. (Képzelt riport...)
  • Royal blues (Gipszeld be a kezed) (LGT)
  • Szabadíts meg (LGT)
  • Szeress nagyon (Zalatnay Sarolta)
  • Tanítsd meg a gyerekeket (Kovács Kati)
  • Télutó (Kovács Kati)
  • Vallomás (LGT)
  • Vöröshangyaboly (Hungária)
  • Visszamegyek a falumba (LGT)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]