Eger-patak
| Eger-patak | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Magyarország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 68 km |
| Vízgyűjtő terület | 892 km² |
| Forrás | Heves-Borsodi dombság, Magyarország |
| Torkolat | Tisza |
Az Eger-patak a Tisza jobb oldali mellékfolyója. A heves megyei Nagytályától Rima-patak néven folyik tovább. [1]
Tartalomjegyzék |
Eredete [szerkesztés]
Az Északi-középhegység részét képező Heves–Borsodi-dombságban ered, Balaton községtől északnyugatra a Vajda-kút nevet viselő forrásból.[2][3]
Lefolyása [szerkesztés]
A Heves-Borsodi dombság délkeleti szélétől indulva a Bükk hegység nyugati lábánál halad Eger városáig, ahonnan a Bükkalján, majd az Alföld északi szegélyén át torkollik a Tisza folyóba.
Vízrajzi adatai [szerkesztés]
A hossza a forrásától a torkolatáig: 68 km. Vízgyűjtő területe: 892 km². Esése 207 méter, melynek jelentős része, 160 méter az Eger feletti 25 kilométerre esik.[2] Az Eger-patak átlagos vízhozama Almárnál (Eger városrésze)0,193 m3/s. A patak vízminőségének állapota megfelelő. A patak vízminőségi mutatói az alábbiak szerint alakulnak:
- oxigén háztartási mutatók: II.-III. osztály
- tápanyag háztartási mutatók: II.-III. osztály
- mikrobiológiai mutatók: II.-III. osztály
- szerves és szervetlen mikro-szennyezők: II. osztály
- egyéb komponensek: I.-II. osztály[4]
Mellékvizei [szerkesztés]
A Bekölcei-patak, Recska-patak, Villói-patak, Gilitka-patak, Almár-patak, Tárkányi-patak, Csincse.
Jelentősége [szerkesztés]
Jellemző halfajai: domolykó, pisztráng, jászkeszeg.[5]
Történelmi hasznosítása [szerkesztés]
Az Eger-patak egykoron 19 vizimalmot hajtott. A vidék feltérképezését Sartory József mérnök a 18. század végén és a 19. század első évtizedeiben végezte és az általa készített felmérés alapján 7 malmot sorolt fel az Eger-patak mentén. Ezen malmok közül a püspöki malmok a patak jobb oldalán, míg a káptalan malmok a patak bal oldalán helyezkedtek el, annak rendje alapján, hogy a püspöki birtokok jobb oldalt, a káptalan birtokok pedig a patak bal oldalán helyezkedtek el. A 19 egykori malom a következő volt az Eger-patak mentén a folyás sorrendjében:
- Füzér malom (Eger)-Szarvaskő,
- Rizskásamalom (Eger)-Felnémet,
- Polónyi-malom, később Englermalom, majd Egervári-malom,
- Kallómalom (E malom nevét őrzi Egerben a Kallómalom utca),
- Práff-malom,
- püspöki malom,
- A mai strand területén volt egy darálómalom,
- A vágóhíd tájékán volt a városi malom,
- Adamcsek-malom,
- Tót-malom (Andornaktálya)-Kistálya,
- Mocsáry-malom (Andornaktálya) Andornak,
- Berki-malom (Nagytálya), mára csak romjai maradtak
- Szentkereszti-malom, jelenleg magánkézben van[6]
- maklári felső malom, (Sumi-malom)
- maklári alsó malom (Szabó-malom), alapjai máig láthatók[7]
- Városrévi-malom (Füzesabony)*,
- Király-malom (Füzesabony)*,
- mezőtárkányi malom,
- egerfarmosi malom és az
- egerlövői malom.
A füzesabonyi malmok közül az egyik az 1600-as években Szelim aga uralma alá tartozott.[8] Az Eger-patak korábbi medrének feltárásakor az ott lévő falmaradványokról a régészek megállapították, hogy a korábbi vizimalom épülete középkori eredetű. [9] A vidéken megtermelt gabonaféléket a korábbi évszázadokban a patak mentén épült vizimalmokban őrölték lisztté, ám ezen ipari létesítmények épületei közül mára egyetlen egy sem maradt meg bemutatható állapotban. [10]
Partmenti települések [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ Eger-patak. (Hozzáférés: 2012. november 11.)
- ^ a b Barna Béla: Ahol az Eger-patak ered. Part Magazin, 2008. [1]
- ↑ Ahonnan az Eger-patak ered. (Hozzáférés: 2012. november 11.)
- ↑ Az Eger-patak felső folyása. (Hozzáférés: 2013. március 31.)
- ↑ Csorbai Balázs : Eger Patak. Central and Eastern European Fly Fishing, 2010. [2]
- ↑ Nagytálya története. (Hozzáférés: 2013. március 31.)
- ↑ Szabó- és a Sumi-malom. (Hozzáférés: 2013. március 31.)
- ↑ Füzesabony története. (Hozzáférés: 2013. április 10.)
- ↑ Füzesabony régészeti lelőhelyei (pdf). (Hozzáférés: 2013. április 10.)
- ↑ 19 malmot hajtott egykoron az Eger-patak vize. (Hozzáférés: 2013. március 31.)
