Déry István
| Déry István | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1792 Szekszárd  |
| Elhunyt | 1862. január 8. Diósgyőr |
| Házastárs | Déryné Széppataki Róza |
| Pályafutása | |
| Aktív évek | ? – 1817 |
Déry István (Szekszárd, 1792 – Diósgyőr, 1862. január 8.) magyar színész, író, később uradalmi intéző.
Élete [szerkesztés]
A magyar színészet alapítóinak egyike, később a diósgyőri királyi koronai uradalom tiszttartója volt. Felesége, Déryné Széppataki Róza így írt róla:
„Mikor én a színházba kerültem, Déry úr már rég színész volt. Ő Pesten járt iskolába s szekszárdi születésű volt. Sem atyja, sem anyja nem élt már, de férfi testvérei voltak többen. Mikor az iskolákat végezte, kedve jött a színészethez és színész lett. Mint mondá, eleget pirongatta érte legöregebb bátyja Déry János, ki professor volt Szekszárdon; de nem ért semmit, ő színész maradt; adta az intrikusokat, másodszerelmeseket, énekelt is jól és játszott minden néven nevezendő hangszeren összevissza.”
1813-ban vette feleségül Széppataki (Schenbach) Rozália színésznőt, akitől évekig elváltan élt. 1817-ben visszavonult a színpadtól és kincstári uradalmi tisztviselő lett.
Fordításai [szerkesztés]
- Ziegler Fr. W.: Asszonyi érdem (1810)
- Estvéli óra (1810)
- Kratter: Péter czár utazása vagy a livoniai asztalos (1810)
- Weissenthurn Johanna: Gyökeres orvoslás (1811)
- A. Kotzebue: Szenvedő Ida (1813)
- Körner: Hedvig, a bandita mátka, vagy háladatosság példája (1814)
- Lembert: A fösvény atya és a pazarló fiú (1832)
- Houwald E.: A világító torony (1833)
- Schiller: Stuart Mária (1835)
- Castelli: A helvecziai család (1835)
- Hell T.: Tizenhat évű királyné (1835)
Források [szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893. Online hozzáférés
