Bezerédj Amália

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bezerédj Amália
Bezerédj Amália Szekszárd.jpg
Bezerédj Amália és leánya Flóra, akinek Bezerédj Amália a „Flóri könyve” című gyermekvers kötetet írta. Dombormű a szekszárdi Bezerédj István-szobor talapzatán.
Élete
Született 1804. április 15.
Szentivánfa
Elhunyt 1837. szeptember 21. (33 évesen)
Máriavölgy
Nemzetiség magyar
Férje Bezerédj István
Pályafutása
Írói álneve Malby
Jellemző műfaj(ok) gyermekirodalom
Első műve A remeték (1835)
Fontosabb művei Flóri könyve (1836)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bezerédj Amália témájú médiaállományokat.

Bezerédj Amália (Szentivánfa, 1804. április 15.Máriavölgy, 1837. szeptember 21.) a kisdedóvás buzgó terjesztője.

A család, neveltetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Apja, Bezerédj György 1802-ben kötött házasságot mezőszegedi Szegedy Antóniával és a Vas megyei Szentivánfán kezdték meg életüket. Szegedy Antónia testvére annak a Szegedy Rózának, aki Kisfaludy Sándor dunántúli földbirtokos, költő szerelme, múzsája és felesége volt. A kámi birtok, ahol Kisfaludy Sándor élt, így került később a Bezerédj-család tulajdonába. Kisfaludy Sándor mintaképe volt a 16 évvel fiatalabb testvérének, Kisfaludy Károlynak, akit ő ösztönzött az írásra. Így a Kisfaludy-család révén a zene mellett a költészet, a színjátszás, az irodalom és a festészet szeretete is jelen volt Szegedy Antónia és a Bezerédj-család életében. 1804. április 15-én Szentivánfán világra jött Bezerédj György és Szegedy Antónia elsőszülött gyermeke: Amália. Az évek során további hat gyermekük született: Konstanczia (1806-1836), Antónia (1807-1888), Etelka (1809-1891), Lujza (1810-1872), László (1813-1871), és Elek (1823-1894). A hét testvér közül Amália, mint a legidősebb, kiválóan zongorázott, hárfázott, énekelt. A magyar nyelven kívül írt, olvasott, beszélt németül, franciául, angolul és latinul. Édesanyja a gyakori szülések miatt sokat betegeskedett, így 10-12 éves korában már nevelői szerepet is be kellett töltenie fiatalabb testvérei mellett.

Új család alapítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1815-16-ban a szerdahelyi ágból származó Bezerédj István a veszprémi kúriában volt joggyakornok, s rajzolni és festeni tanította. Mély barátság, majd szerelem alakult ki kettejük között.

1821-ben lépett házasságra Bezerédj Istvánnal. 1834. május 7-én Pozsonyban világra jött gyermekük, ahogy Deák Ferenc nevezte, a „diétai kisleány”. 1834. május 8-án keresztelték meg a kislányt, aki a Floriana Maria Anna Elisabeth Antónia nevet kapta. A kislányuknak választott névvel, a Flóra, Flóri, Floricza, Flórika név meghonosítói lettek Magyarországon.

Pedagógiai munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első volt, ki a magyar irodalomban a gyermekvilággal foglalkozott. Férje biztatta, javasolta, hogy a német nyelv helyett magyar nyelven írjon. 1835-ben, Malby álnév alatt először jelent meg nyomtatásban irodalmi műve A remeték címmel. Bezerédj Amália rejtőzködve, álnév alatt, már 1825-26-ban megpróbálkozott egy zenedarabjának kiadatásával. A Magyar Nóták Veszprém Vármegyéből c. gyűjteményes kötetben meg is jelent a 31. számú sorszám alatt A. d. B betűkkel első zenei műve, a Verbunkos kotta. Bezerédj Amália leghíresebb, legnagyobb hatású munkája a Flóri könyve, mely az első magyar nyelvű verses, képes, kottás daloskönyvünk volt, s hosszú éveken keresztül különös jelentőséggel bírt. Bezerédj Amália Flóri könyve a Hidján létrehozott óvoda-iskola 3-8-9 éves gyermekeinek íródott. 1837-ben bekapcsolódott a tolnai óvóképző és "példányóvoda" megszervezésébe is. 1837. szeptember 8-án a gyengélkedő, tüdőbeteg Amália gyógyulást remélve Máriavölgybe utazott. Szeptember 21-én hosszan tartó szenvedés után hunyt el Máriavölgyben. A stomfai plébános temette el, majd később a hidjai temetőben helyezték végső nyugalomra. Bezerédj István, felesége korai halála után, annak kéziratait sajtó alá rendezte. 1839/1840-ben sorra jelentette meg felesége irodalmi hagyatékát, köztük a Flóri könyvét is.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A. d. B.: Verbunkos kotta. 31. sz. nóta. Magyar Nóták Veszprém Vármegyéből (1823-1832) V. füzet. szerk: Ruzitska Ignác Nemzeti Múzeum Fol. Hung.1136.
  • Malby: A remeték. Szemlélő a Tudományok, Literatúra, Művészet, Divat és Társasélet körében. Kiadja és szerkeszti: Kovacsóczy Mihály, Kassa, 1835.
  • A remeték. Elbeszélés. Budapesti Árvízkönyv. II. kötet Szerk.: Eötvös József, 1839. 161-211. p.
  • Flóri könyve. Sok szép képekkel, földrajzokkal és muzsika melléklettel. Pest, 1836. (Leánya számára írta. Ism. Figyelmező 1839.) (Újabb kiadásai 1840., 1841., 1845., 1816., 1853., 1856., 1859., 1864. és 1887. Uo.)
  • Földesi estvék. Olvasó könyv a´ magyar ifjúság számára. Heckenast, Pest, 1840. 220. p. (Ism. Figyelmező.)
  • Novellen und Erzählungen I-II. Aus hinterlassenen Papieren der Frau. Leipzig, Brockhaus, 1840.
  • Virágregék. Emlény c. almanach. Karácsoni, újesztendei és névnapi ajándék. Heckenast, Pest, 1840. 97-98. p.
  • Bezerédj Amália: Fantasie. (német nyelvű költemény) Iris. Taschenbuch, Pest, 1840.
  • Elbeszélést írt a Budapesti Árvizkönyvbe (II. 1839.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]