Bezerédj György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bezerédj György
Született1779. augusztus 22.
Vámoscsalád
Elhunyt1863. szeptember 23. (84 évesen)
Zsennye
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásapolitikus
Tisztsége
  • magyar országgyűlési követ (1807. április 5. – 1807. december 15.)
  • magyar országgyűlési követ (1808. augusztus 28. – 1808. november 5.)
  • magyar országgyűlési követ (1825. szeptember 11. – 1827)
A Wikimédia Commons tartalmaz Bezerédj György témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bezerédi Bezerédj György, született: Bezerédj György István (Vámoscsalád, 1779. augusztus 22. – Kissennye, 1863. szeptember 23.) jogász, alnádor, királyi tanácsos, a kőszegi kerületi tábla elnöke.[1]

Élete[szerkesztés]

A Bezerédj család címere

Jeles közéleti ember, jogász, tehetséges, színes, sokoldalú személyiség volt a nemesi származású Bezerédj család vámoscsaládi ágából származó Bezerédj György. Édesapja bezerédi Bezerédj Péter (1754-1812), insurgens kapitány, földbirtokos, édesanyja a barkóczi Rosty családból való barkóczi Rosty Magdolna (1762-1799) volt. Apai nagyszülei bezerédi Bezerédj Sándor (1711–1776), táblabíró, földbirtokos, és jákfalvi Novák Judit voltak. Anyai nagyszülei barkóczi Rosty Miklós (1715-1768), huszárkapitány, földbirtokos, és rábabogyoszlói Vajda Anna voltak.

Gimnáziumi tanulmányait Szombathelyen, jogi tanulmányait 1796-98 között Pozsonyban végezte. Francia, latin és olasz nyelvtudással rendelkezett. A zene szeretete meghatározó volt egész életében. Tudománya és hazafisága következtében nagy tekintélynek örvendett. Vas vármegye tiszteletbeli jegyzője volt. Az 1807. és 1808. évi országgyűlésen Vas vármegye középpárti követe volt. 1809-ben Veszprém vármegye főjegyzője lett. 1825. augusztus 8-tól Veszprém vármegye I. országgyűlési követté választotta, de lemondott elsőségéről Rohonczy János javára. 1827. augusztus 16-tól a Királyi Tábla ülnöke, 1827. szeptember 28-án József főherceg alnádornak nevezte ki, 1829-től a Dunántúli (kőszegi) kerületi tábla elnöke volt 1848. december 2-ig, amikor e tisztségéről lemondott.[2] A császári és királyi udvari tanácsosi cím birtokosa volt. Latin nyelvű életrajzát maga írta meg.

Érdekesség[szerkesztés]

A zsennyei kastélyon 1829 és 1830 között Bezerédj György részben átépítést hajtott végre. "Az eredetileg reneszánsz udvarházat több ízben is átépítették. Utoljára 1829-ben az Angliából hazatelepült botanikus Bezerédj György építette át Tudor stílusban. Ő alakította ki az épület körüli tájképi kertet is a helyben lévő kőrises-tölgyes idős egyedeinek meghagyásával. Bezerédj György az 1830-as években ritka növényeket, fákat hozatott, a 22 holdas parkot arborétummá fejlesztette. Bezerédj György 1863-ban hunyt el.

Ekkor Elek nevű fia vette át a birtokot. Bezerédj Elek Bécsben tanult, diplomáciai pályára készült. Az 1848-49-es szabadságharc hatására azonban lemondott eredeti szándékáról és a továbbiakban építészetet tanult. Az utolsó lényeges bővítést Bezerédj Elek végeztette 1863 és 1867 között, amit igazol a bejárat feletti kronosztichon. Ez a következő szöveget tartalmazza: "DVpLICaVIt CrVCeM, Alexius de Bezered"

A kastélyt a korszellemnek megfelelően romantikus felfogásban korszerűsítették. Ezt az állapotot őrizte meg napjainkig. A család bensőséges kapcsolatot ápolt a kor művészeivel. Többször járt Zsennyén Kisfaludy Károly, Szegedy Róza. Szívesen vendégeskedett a vadregényes környezetben lévő kastélyban gróf Batthyány Lajos és Deák Ferenc is. "A 20. század elején (1910-11-ben) Bezerédj Elek leánya, Emma, Békássy Istvánné építtette át az első emelet egy részét. Ekkor bontották le a hall fiókos dongaboltozatát és síkmennyezetet építettek. A Békássy család a két világháború között nem változtatott a kastélyépületen." Bezerédj Elek utódai a Békássy család tagjai őrizték híres könyvtárát és arborétumát.

Házassága és gyermekei[szerkesztés]

A mezőszegedi Szegedy család címere

1803. június 29.-én Gógánfán feleségül vette mezőszegedi Szegedy Antónia (*Kám, 1782. április 6.–†Gógánfa, 1842. október 22.) kisasszonyt, mezőszegedi Szegedy Ignác (1736-1796) zalai alispán és barkóczi Rosty Katalin Rozália (1753-1787) lányát, aki egyben Kisfaludy Sándorné mezőszegedi Szegedy Róza (1774-1832) asszonynak a húga volt. A menyasszonynak az apai nagyszülei mezőszegedi Szegedy Ferenc, Veszprém vármegye alispánja, királyi táblai ülnök, földbirtokos és medgyesi Somogyi Rozália voltak; az anyai nagyszülei barkóczi Rosty Ferenc (1718-1790), királyi tanácsos, vasi alispán, földbirtokos és bajáki Bajáky Katalin (1726-1782) voltak. Bezerédj György és mezőszegedi Szegedy Antónia házasságából született:

Műve[szerkesztés]

  • Oratio ad principem Ludovicum a Battyán comitatus Castriferrei haereditarium supr. comitem… dum sub gratiosissimis eorundem auspiciis in lyceo Sabariensi positiones ex universa philosophia publice propugnaret 23. aug. 1796. Sabariae.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bezerédj_György&oldid=26098117”