Balogh Ádám

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Béri Balogh Ádám mellszobra a vajai Vay Ádám Múzeum parkjában
A győrvári csata emlékműve Győrváron

Béri Balogh Ádám (Hegyhátkisbér, 1665 körül – Buda, 1711. február 6.) kuruc brigadéros, dunántúli középbirtokos nemes.

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dunántúli római katolikus köznemesi család sarja, Balogh István (†1678) és Káldi Káldy Rebeka fia. A hagyomány szerint Hegyhátkisbéren született.[1] A katonacsalád első ismert őse Béri Balogh Péter, aki a 16. század végén Kapor és Tata várkapitánya volt. 1690 körül feleségül vette a későbbi hercegi család vagyonát megalapozó Festetics Pál és Tholdi Tholdy Anna leányát, Juliannát. Hét gyermeküket ismerjük név szerint: Lászlót, Boldizsárt, Zsigmondot, Ádámot, Farkast, Katalint (1734-ben özv. Barkóczi Rosty Lászlóné) és Évát (Palotai Ferencné). (A Béri Balogh család leszármazását lásd Szluha; Tötösy de Zepetnek)

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fiatalon Csobánc várában szolgált a gyalogság vajdájaként, és részt vett a török elleni hadjáratokban. 1695-ben Sopron vármegye rábaközi járásának főszolgabírája, a következő évben Vas vármegye commissariusa, majd 1700-ban az utóbbi megye főszolgabírája lett, s még 1702 nyarán is e tisztségében szerepel. 1704 elején csatlakozott a Dunántúlt elfoglaló Károlyi Sándor kurucaihoz. Január 15-én Bercsényi Miklós főgenerális már ezereskapitányi pátensét is kiállította, s toborzókörzetül a Kemenesalját jelölte ki számára.

A kezdetben változó szerencsével folyó dunántúli harcok idején két vagy három ízben is visszatért, illetve elígérkezett a császár hűségére, s ebben nagy szerepe volt mindvégig császárpárti apósának. 1705-től azonban már az egyik legvitézebb kuruc csapattisztként tartották számon. Híres volt portyáiról, kétszer is eljutott Bécs határáig. 1706. november 6–7-én kitüntette magát a Győrvár és Egervár között vívott harcban: A győztes lovasrohamban három fejsebet is kapott. (Ebben az ütközetben fogta el Sibrik Gábor két társával együtt a császári csapattest parancsnokát, Hannibal Heister tábornokot is.) 1707-ben rajtaütött Rabutin tábornok seregén, és felvonulási útvonalának megváltoztatására kényszerítette. Parancsnoka, Esterházy Antal tábornagy a győrvári diadal után többször is kérte előléptetését, de Bercsényi megakadályozta a tisztek egymás közti vetélkedésének elkerülésére hivatkozva. A trencséni vereség után azonban Rákóczi a sorra elpártoló tisztekkel szemben előléptetésekkel jutalmazta a hűségében kitartókat, s ekkor, 1708. augusztus 9-én Balogh is megkapta a brigadérosi kinevezést, pátensét azonban csak 1709. február közepén vehette kézhez. Hogy rászolgált a fejedelem bizalmára, azt már 1708. szeptember 2-án, Kölesdnél kivívott győzelmével bizonyította, amikor egy főként rác lovasokból álló császári oszlopot semmisített meg.

1709. augusztus végén, a Dunántúl feladásakor követte a kurucokat, majd 1710. július–október folyamán részt vett az utolsó dunántúli hadjáratban. Parancsnoka, Palocsay György tábornok betegsége és távozása után, október 8-ától ő vette át a csapatok irányítását, 1710. október 28-án a Szekszárd környéki harcokban a rácok bekerítették és elfogták. Rákóczi mindent megtett kiváltása érdekében, 1711. január 31-én még Pálffy Jánosnak is szóba hozta a dolgot a vajai értekezleten. A császáriak azonban dezertőrnek és „megátalkodott esküszegőnek” tekintették Baloghot – mint láttuk, nem is teljesen alaptalanul –, ezért hallani sem akartak a kicseréléséről. A hadbíróság végül halálra ítélte, és kivégezték.

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A család nemesi előneve (béri) erre természetesen nem lehet bizonyíték, de a faluban régi hagyomány, hogy itt született. Lásd: [1]
  2. Buzás László-Tóth Ferenc: Makó utcanevei, A makói múzeum füzetei 72. Makó, 1992 ISBN 963-03-3530-1

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyar életrajzi lexikon: Balogh Ádám
  • Esze Tamás: Béri Balogh Ádám. Vasi Szemle, 16. évf. (1962) 1. sz. 68–76., 2. sz. 38–46., 3. sz. 56–66. és 17. évf. (1963) 1. sz. 42–54.
  • Mészáros Kálmán: II. Rákóczi Ferenc tábornokai és brigadérosai. A kuruc katonai felső vezetés létrejötte és hierarchiája, 1703–1711. Budapest, 2006. (A Hadtörténeti Intézet és Múzeum Könyvtára.) ISBN 963-446-394-0
  • Pungor, Zoltán: Baloghok Magyarországon, illetve Vas megyében. A csempeszházi és a béri Balogh családok. In: Savaria. A Vas Megyei Múzeumok Értesítője, Savaria. A Vas Megyei Múzeumok értesítője 17-18 (1983-1984): 207-248.
  • Rainer, Pál: "A külsővati r.k. templom barokk emléktábla és a Béri Balogh család vati vonatkozásai". Tanulmányok Külsővat történetéből. Szerk. Gábor Ilon. Külsővat: Külsővat Község Önkormányzata, 1996. 65-68.
  • Reiszig, Ede: A béri Balogh család. In: Turul: Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 12 (1894): 38-40.
  • Szluha, Márton: Balogh, Béri. In: Vas vármegye nemes családjai. Budapest: Heraldika, 2011-2012. 2 kötet. 1, 91-95.
  • Tóth Gyula: Balogh Ádám kuruc brigadéros. Budapest, 1958.
  • Tötösy de Zepetnek, Steven: Balogh de Bér & Tötösy de Zepetnek. In: Records of the Tötösy de Zepetnek Family / A Zepetneki Tötösy család adattára. CLCWeb: Comparative Literature and Culture (Library) (2010-): http://docs.lib.purdue.edu/clcweblibrary/totosyrecords. West Lafayette: Purdue University Press, 2010. ISSN 1715-152X.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]