Balogh Ádám

Béri Balogh Ádám mellszobra a vajai Vay Ádám Múzeum parkjában

Győrvári csata emlékműve Győrváron

Béri Balogh Ádám (Vas vármegye, 1665 körül – Buda, 1711. február 6.) kuruc brigadéros, dunántúli középbirtokos nemes.

Családja

Dunántúli római katolikus köznemesi család sarja, Balogh István (†1678) és Káldy Rebeka fia. A hagyomány szerint Hegyhátkisbéren született. A katonacsalád első ismert őse Balogh Péter, aki a 16. század végén Kapor és Tata várkapitánya volt. 1690 körül feleségül vette a későbbi hercegi család vagyonát megalapozó Festetics Pál és Tholdi Anna leányát, Juliannát. Hét gyermeküket ismerjük név szerint: Lászlót, Boldizsárt, Zsigmondot, Ádámot, Farkast, Katalint (1734-ben özv. Rosty Lászlóné) és Évát (Palotai Ferencné).

Élete

Fiatalon Csobánc várában szolgált a gyalogság vajdájaként, és részt vett a török elleni hadjáratokban. 1695-ben Sopron vármegye rábaközi járásának főszolgabírája, a következő évben Vas vármegye commissariusa, majd 1700-ban az utóbbi megye főszolgabírája lett, s még 1702 nyarán is e tisztségében szerepel. 1704 elején csatlakozott a Dunántúlt elfoglaló Károlyi Sándor kurucaihoz. Január 15-én Bercsényi Miklós főgenerális már ezereskapitányi pátensét is kiállította, s toborzókörzetül a Kemenesalját jelölte ki számára.

A kezdetben változó szerencsével folyó dunántúli harcok idején két vagy három ízben is visszatért, illetve elígérkezett a császár hűségére, s ebben nagy szerepe volt mindvégig császárpárti apósának. 1705-től azonban már az egyik legvitézebb kuruc csapattisztként tartották számon. Híres volt portyáiról, kétszer is eljutott Bécs határáig. 1706. november 6–7-én kitüntette magát a Győrvár és Egervár között vívott harcban: A győztes lovasrohamban három fejsebet is kapott. (Ebben az ütközetben fogta el Sibrik Gábor két társával együtt a császári csapattest parancsnokát, Hannibal Heister tábornokot is.) 1707-ben rajtaütött Rabutin tábornok seregén, és felvonulási útvonalának megváltoztatására kényszerítette. Parancsnoka, Esterházy Antal tábornagy a győrvári diadal után többször is kérte előléptetését, de Bercsényi megakadályozta a tisztek egymás közti vetélkedésének elkerülésére hivatkozva. A trencséni vereség után azonban Rákóczi a sorra elpártoló tisztekkel szemben előléptetésekkel jutalmazta a hűségében kitartókat, s ekkor, 1708. augusztus 9-én Balogh is megkapta a brigadérosi kinevezést, pátensét azonban csak 1709. február közepén vehette kézhez. Hogy rászolgált a fejedelem bizalmára, azt már 1708. szeptember 2-án, Kölesdnél kivívott győzelmével bizonyította, amikor egy főként rác lovasokból álló császári oszlopot semmisített meg.

1709. augusztus végén, a Dunántúl feladásakor követte a kurucokat, majd 1710. július–október folyamán részt vett az utolsó dunántúli hadjáratban. Parancsnoka, Palocsay György tábornok betegsége és távozása után, október 8-ától ő vette át a csapatok irányítását, 1710. október 28-án a Szekszárd környéki harcokban a rácok bekerítették és elfogták. Rákóczi mindent megtett kiváltása érdekében, 1711. január 31-én még Pálffy Jánosnak is szóba hozta a dolgot a vajai értekezleten. A császáriak azonban dezertőrnek és „megátalkodott esküszegőnek” tekintették Baloghot – mint láttuk, nem is teljesen alaptalanul –, ezért hallani sem akartak a kicseréléséről. A hadbíróság végül halálra ítélte, és kivégezték.

Emlékezete

• Béri Balogh Ádám alakja felbukkan A Tenkes kapitánya című filmsorozatban.
• A szekszárdi Wosinsky Mór Múzeum sokáig Balogh Ádám nevét viselte
• Több oktatási intézmény is őrzi nevét:
  • Béri Balogh Ádám Általános Iskola (Győrvár)
  • Béri Balog Ádám Általános Iskola (Kőszeg)
  • Béri Balogh Ádám Posta- és Bankforgalmi Szakközépiskola (Vasvár)
  • Béri Balogh Ádám Gimnázium és Kollégium (Tamási)
  • ASTKSZK, Béri Balogh Ádám Tagintézmény (Zalaszentgrót)
• Szobrai:
  • A győrvári Faluház kertjében
  • A tamási gimnázium kertjében álló szobra Farkas Pál alkotása (1980)
  • Balatonkenese
• Hajmáskéren alakult az 1920-as évek legelején, majd 1932 szeptemberétől 1944 októberéig Kiskunhalason állomásozott a m. kir. "Balogh Ádám" honvéd kerékpáros zászlóalj. 1938-tól több hadműveletben részt vettek (Felvidék, Kárpátalja, Észak-Erdély, Délvidék visszacsatolása 1938-1941; Szovjetunió elleni harcok 1941, 1944; Magyarországi honvédő háború 1944/45). Számos kiváló katona szolgált az alakulatban (pl: Oszlányi Kornél, Pajtás Ernő, Örley Zoltán stb.). Ehhez irodalom: Végső István: A 15. kiskunhalasi kerékpáros zászlóalj története 1931–1945 között. In: Halasi Múzeum Évkönyve 2. Szerk. Szakál Aurél. Kiskunhalasi Thorma János Múzeum, Kiskunhalas, 2004. 251–294. p.
• Béri Balogh Ádám Honvéd klub és műszaki emlékszoba működik Csongrádon. A volt laktanya helyén műszaki Béri Balogh Ádám emlékhely van.
• Makó Gerizdes városrészében utca viseli nevét 1946 óta; a korábbi Eszterházy utcát nevezték át Kiss Imre, a város kommunista polgármesterének utasítására.
• Béri Balogh Ádám táncegyüttes - Körmend

Jegyzetek

Források

• Magyar életrajzi lexikon: Balogh Ádám
• Esze Tamás: Béri Balogh Ádám. Vasi Szemle, 16. évf. (1962) 1. sz. 68–76., 2. sz. 38–46., 3. sz. 56–66. és 17. évf. (1963) 1. sz. 42–54.
• Mészáros Kálmán: II. Rákóczi Ferenc tábornokai és brigadérosai. A kuruc katonai felső vezetés létrejötte és hierarchiája, 1703–1711. Budapest, 2006. (A Hadtörténeti Intézet és Múzeum Könyvtára.) ISBN 963-446-394-0
• Pungor Zoltán: Adatok a Balogh család 16–18. századi történetéhez. In: Savaria. A Vas Megyei Múzeumok Értesítője, 13–14. 1979–1980. Szombathely, 1983/1984. 329–336.
• Tóth Gyula: Balogh Ádám kuruc brigadéros. Budapest, 1958.

Kapcsolódó szócikkek

• Balogh család (béri)

További információk

• Tarján M. Tamás: Béri Balogh Ádám brigadéros kivégzése, rubicon.hu