Rapai Ágnes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rapai Ágnes
Rapai Ágnes 030.jpg
Élete
Született 1952. március 13. (62 éves)
Szekszárd
Nemzetiség magyar
Szülei Gáti Piroska, Rapai Gyula
Férje Nyéki Károly
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) próza, líra, műfordítás
Alkotói évei 1979-
Első műve Máshol
Rapai Ágnes honlapja Weboldal

Rapai Ágnes (Szekszárd, 1952. március 13. –) magyar költő, író, műfordító.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Édesanyja Gáti Piroska, édesapja Rapai Gyula, egy nővére van, Márta. Gyerekkorát Budapesten, Szekszárdon, Pécsett töltötte, ahol 15 éves korában megismerkedett későbbi férjével, Nyéki Károllyal. Fia, Nyéki Attila, már Moszkvában született.

A Lomonoszov Egyetem dramaturgia szakát végezte el. Az MTA Társadalomtudományi Intézetében dokumentátorként dolgozott, később újságíró.

Művészete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1989 óta szabadúszó író. 1989-ben beválasztották a Magyar Írószövetség költői szakosztályának vezetőségébe. Költészetére nagy hatással volt Apollinaire, Stéphane Mallarmé, Tandori Dezső, T. S. Eliot, Oravecz Imre, Allen Ginsberg és Sylvia Plath, utóbbinak néhány versét magyarra fordította. Bodor Béla meghatározása nyomán az új szenzibilitás magyar képviselőjének tartják, bár Rapai maga nem tartja magát annak, sőt, állítása szerint nem is ismeri azt. A '90-es években többször járt Svájcban, Werner Bucher[1] író, az orte kiadó igazgatója, és a svájci írószövetség meghívására. A magyar irodalmi élettől több mint tíz évig távol tartotta magát, olyannyira, hogy sokan svájci költőnek tartják. Csak 2004 után, amikor belépett a Szépírók társaságába és megtanulta a számítógép használatát, tért vissza a magyar irodalmi életbe, novellát és blogot is írt.[2]

Írói álneve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Férfinéven (Láng Olivér) írt versei megjelentek a Holmiban, az Élet és Irodalomban, a Mozgó Világban. Rapai Ágnes groteszk humora leginkább a kortárs magyar költőkről írt paródiáiban érhető tetten. Férfiverseit és paródiáit is a költőnőkről kialakult negatív kép – a költőnő idegbeteg, léha, humortalan, kocsmázó stb. – megváltoztatásának szándéka vezette.

Közéleti tevékenysége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ezzel egyidőben részt vett feminista akciókban, például a Prostitúció nélküli Magyarországért mozgalomban. Amikor 2007-ben a Parlament leszavazta Sándor Klára és Magyar Bálint törvényjavaslatát a női kvótáról, a karzatról Forgács Zsuzsával piros lapot mutatott fel a képviselőknek.

Publikációk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Könyvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Máshol, (versek, Magvető Könyvkiadó,Budapest, 1985)
  • A darázs szeme, (versek, Orpheusz Kiadó, 1990)
  • Zadarnál a tenger, (versek, Orpheusz Kiadó, 1997)
  • Arc poétika, (versek, Novella Kiadó, 2006)
  • Mindenhol jó, (versek, Novella Kiadó, 2007)

Svájcban megjelent könyvei:

  • Spaziergang mit Hölderlin, orte-Verlag 1995
  • Budapest…, orte Verlag 1999
(Mindkettőt Sándor András fordította németre)

Antológiák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szép versek (1984,1986,1988,1990,2006,2007,2008,2009)
  • Költői jelenlét 1985 (Magvető könyvkiadó, 1985)
  • Rodo Tykim Ulina (Finnugor írók antológiája, 1989)
  • Magyar Orpheus - Weöres Sándor emlékezetére (Szépirodalmi Kiadó, 1990)
  • Nem szép versek (Nap Kiadó, 1993)
  • Magyar Zsoltár (Kortárs Kiadó, 1994)
  • Hét évszázad magyar költői (Tevan Kiadó, 1996)
  • Mindenfélékből Pantheont (Orpheusz Kiadó, 1997)
  • Magyar költőnők antológiája (Enciklopédia Kiadó, 1997)
  • Újmódi bárdok éneke (1997. Obender & Co. Studio)
  • Balatoni Almanach (2001. Veszprém megyei múzeum)
  • Isten előtt állsz (Auktor Könyvkiadó Kft.2004)
  • Lecsukott szemeden át látom (Kortárs magyar női szerelmes líra 2005)
  • Éjszakai állatkert (Jonathan Miller kiadó, 2005)
  • Mégse légyott - Kékszakállú+Verizmo elmaradt randevúja (Miskolc, 2006)
  • Ötvenhat író Esztergomról (Pont Kiadó, Budapest, 2006)
  • Légyott – B.artók + P.árizs randevúja (Miskolc, 2007)
  • Szomjas oázis (Jaffa Kiadó,Budapest, 2007) [3]
  • Jelenlét 50 Petőcz András ötvenedik születésnapjára (Spanyolnátha művészeti folyóirat és a Példa Képfőiskola Kortárs Művészeti Alapítvány, 2009) [4]
  • Légyott - Bartók+Bécs válságtanácskozása(Miskolci operafesztivál kht. 2009) [5]
  • Dzsungel a szívben - A szív kutyája 2010

Német nyelvű antológiák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyar irodalmi folyóiratok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rapai Ágnesnek a következő folyóiratokban jelentek meg írásai: Árgus, Bárka, Élet és Irodalom, Forrás, Híd, Holmi, Kortárs, Liget [7], Magyar Napló, Mozgó Világ, Parnasszus, Prae, Somogy, Új Forrás, Új Írás, Tekintet, Spanyolnátha [8],litera, terasz

Svájci folyóirat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az Orte folyóirat több számában olvashatók versei. [9]

Díjak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Rosenthal Institute for Holocaust ösztöndíja, 1995
  • A Művészeti Alap ösztöndíja, 1996
  • Arany János-ösztöndíj, 1999
  • Az NKA ösztöndíja, 2008

Külföldi szereplések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1997-ben részt vett a Frauenfeldi Költészeti Fesztiválon.

1999-ben, amikor Magyarország volt a Frankfurti Könyvvásár díszvendége, jelent meg második német nyelvű verseskötete.

2007-ben a Nemzetközi Költészeti Napokon vett részt.

Kritikák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyar nyelven:

  • Lengyel Balázs:

Amit az Arc poétikáról tudni kell [10]

  • Bodor Béla:

http://www.kortarsonline.hu/0801/bodor.htm Mindig máshol jó (Kortárs,2008 január)

  • Bella István:

A fűszál színeváltozása[11] (Élet és Irodalom, 1985)

  • Pécsi Györgyi:

A darázs szeme (Életünk, 1991) [12]

  • Lukácsi András:

Magyar költőnő Svájcban (Magyar Hírlap, 1994)[13]

  • Sándor András:

„E ruhátlan lét: a költészet”[14] (Tekintet, 1995/5–6)

  • Legeza Ilona :

Zadarnál a tenger (Legeza Ilona irodalmi honlapja)

  • Kapecz Zsuzsa:

Láng Olivér tündöklése és bukása (Élet és Irodalom, 2007)

  • Fodor Tünde:

Hétköznapok töredékei (Spanyolnátha 2007. őszi száma)

  • Kálmán Gábor:

Amikor a háziasszony verset ír (Könyvesblog, 2007)

  • Kálmán C. György:

Női test, férfi teszt Élet és Irodalom [15]

Német nyelven:

  • Barbara Traber: Elegie am Nachmittag (Badener Tagblatt, Samstag, 29. Oktober 1994)
  • WALTER NEUMAN: Wenn die gewöhnliche Rede nicht länger ausreicht (Südkurier, 10.1.03.)
  • IRÉNE BOURQUIN: Poesie: „Die einzige zweite Wirklichkeit“ (Der Landbote, 22 September 1997)
  • WALTER NEUMANN: Von Arnika bis Zittergras oder Das Glück der Poesie (Stuttgarter Zeitung, 25. September 1997)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rapai Ágnes témájú médiaállományokat.