Somogyváry Gyula
Vitéz Somogyváry Gyula, írói nevén Gyula diák (Füles, 1895. április 21. – Budapest mellett, 1953. február 12.) író, újságíró, országgyűlési képviselő.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
A Sopron megyei Fülesen született, apja a nagycenki Széchenyi-uradalom gazdatisztje volt. Fiatalon megmutatkozott az irodalomhoz való vonzódása, 13 évesen jelent meg első írása nyomtatásban egy vidéki lapban.
Az első világháború alatt 3 évet szolgált az orosz, román és olasz fronton. A háború végén tartalékos főhadnagy volt, 1918-ban betegség miatt tért haza. Ez követően részt vett az ellenforradalmi szervezkedésben Dormándy Géza és Lemberkovics István oldalán. Ebben az időben irredenta versei jelentek meg. Érdemeiért 1921-ben Horthy Miklós vitézzé avatta.
1920-ban a Magyar Távirati Iroda (MTI) vidéki osztályának osztályvezetője lett, 1928-tól a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. irodalmi igazgatója. A hangjáték (a magyar elnevezés tőle származik) magyarországi meghonosítója. Az 1920-as évek elején Gyula diák néven verseket, később történelmi és világháborús regényeket, színműveket írt, némi németellenes éllel. Részt vett a Gömbös-féle Fajvédő Párt, illetve az Ébredő Magyarok Egyesülete megalapításában, egyúttal alapító tagja lett a fajvédő szövetségnek is. Gömbös hívének számított.
1935-ben a csornai körzet országgyűlési képviselőjévé választották a Nemzeti Egység Pártja (NEP) színeiben. 1939-ben a Magyar Élet Pártjává átnevezett NEP jelöltjeként újfent megválasztották. Náciellenes megnyilvánulásai miatt két nappal Magyarország német megszállása után, 1944. március 21-én a németek letartóztatták és a mauthauseni koncentrációs táborba vitték. 1945-ben hazatért, de a kommunista rendszer nem vette tudomásul érdemeit, humanista szellemiségét. Nyugdíját a Magyar Rádiótól megvonták, személyét teljesen elszigetelték, a rádió igazoló bizottsága eltiltotta minden publikációs lehetőségtől. Időközben leányát koholt vádak alapján tíz esztendeig tartó Gulag-rabságra ítélték, fiát hadifogolyként a Szovjetunióban tartották.
1950-ben budai lakásán az ÁVO lefogta és Kistarcsára internálta. A kistarcsai táborból a fővárosba szállítás közben szívroham következtében halt meg 1953-ban.
Emlékezete [szerkesztés]
- 1995-ben emléktáblát állítottak tiszteletére, a budapesti Ybl téri lakása közelében
- Műveit sorra újra kiadták
- Somogyváron, a templom déli falán emléktáblával tisztelegtek az ott töltött hat évnek
Művei [szerkesztés]
- Gyújtogatás - versek: 1919-1921 Székesfehérvár 1928.
- Idők sodrában (versek) 1926.
- Éjfél után (versek) 1927.
- A fejedelem stafétája (regény) 1927.
- Dal, amelyet nem daloltak végig (regény) 1928.
- Éjfél után (versek) 1929.
- Barabás Béla 1931.
- Virágzik a mandula (regény) 1933.
- Kitagadottak (dráma) 1933.
- Hűség (dráma) 1934.
- A Rajna ködbe vész 1935.
- Ne sárgulj, fűzfa! (regény) 1939.
- És Mihály harcolt 1942.
- És mégis élünk (regény) 1936.
- Virrasztó a ködben (versek) 1938.
- Vitéz Somogyváry Gyula versei 1940.
- A város meg a sárkány (regény) 1939.
- A pirossapkás kislány (regény) 1941.
- A hadtest hű marad (regény) 1942.
- Kalendárium 1943.
- Katonacsillag megfordul (regény) 1944.
- A vihar a levelet… (regény) 1947
- A Tűzoszlop (regény) 1947.
Újabb kiadások [szerkesztés]
- A Rajna ködbe vész, Duna Kiadó, Zürich, 1970.
- A város meg a sárkány, Duna Kiadó, Zürich, 1972.
- Ne sárgulj, fűzfa!, Auktor Kiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-7780-03-3
- A Rajna ködbe vész, Auktor Kiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-7780-02-5
- Virágzik a mandula, Auktor Kiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-7780-00-9
- És mégis élünk, Gilde, Fahrwangen, 1995, ISBN 3-9520846-1-1
- A város meg a sárkány, Gilde, Fahrwangen, 1997, ISBN 3-9520846-7-0
- A Rajna ködbe vész, Korona Kiadó, Budapest, 2000, ISBN 963-9191-77-9
- Somogyváry Gyula összes versei és műfordításai, Auktor Kiadó, Budapest, 2001, ISBN 963-7780-76-9
- Ne sárgulj, fűzfa!, Auktor Kiadó, Budapest, 2002, ISBN 963-7780-81-5
- És Mihály harcolt, Auktor Kiadó, Budapest, 2002, ISBN 963-7780-82-3
- Virágzik a mandula, Auktor Kiadó, Budapest, 2002, ISBN 963-7780-80-7
- Vihar a levelet, Auktor Kiadó, Budapest, 2003, ISBN 963-7780-87-4
- És mégis élünk, Auktor Kiadó, Budapest, 2004, ISBN 963-7780-91-2
- A pirossapkás kislány, Auktor Kiadó, Budapest, 2005, ISBN 963-7780-97-1
- A város meg a sárkány, Auktor Kiadó, Budapest, 2005, ISBN 963-7780-94-7
- Katonacsillag megfordul, Auktor Kiadó, Budapest, 2006, ISBN 963-9676-00-4
- A hadtest hű marad, Auktor Kiadó, Budapest, 2006, ISBN 963-7780-98-X
- Vasfejű a vásárban, Auktor Kiadó, Budapest, 2007, ISBN 978-963-9676-05-3
- A Rajna ködbe vész, Auktor Kiadó, Budapest, 2007, ISBN 978-963-9676-03-9
- A Tűzoszlop, Auktor Kiadó, Budapest, 2007, ISBN 978-963-9676-01-5
- Dal, amelyet nem daloltak végig, Auktor Kiadó, Budapest, 2008, ISBN 978-963-9676-02-2
- A fejedelem stafétája, Auktor Kiadó, Budapest, 2008, ISBN 978-963-9676-06-0
