Szlovén Néppárt
| Szlovén Néppárt | |
| Adatok | |
|
|
|
| Alapítva | 1895 |
| Feloszlatva | 1941 |
A Szlovén Néppárt néhol Vend Néppárt (vendül Slovenska lüdska stranka) regionális szlovén nemzetiségi párt Magyarországon, amelyet Ivanóczy Ferenc hozott létre 1895-ben. A párt célkitűzései között volt, hogy a magyarországi szlovének számára autonómiát biztosítson az Osztrák–Magyar Monarchián belül, vagy pedig a teljes függetlenséget megszerezze.
A párt története [szerkesztés]
Ivanóczy Ferenc, muraszombati esperes és Borovnyák József a szlovénség másik fontos politikai vezetője a fokozódó magyarosítások miatt kapcsolatokat kerestek az osztrák örökös tartományokban (Stájerország, Krajna, Karintia) működő szlovén politikusokkal. 1892-ben a krajnai frakciók hozták létre a Szlovén Katolikus Néppártot. Ennek mintájára Ivanóczy – aki ekkor már vitathatatlanul a muramenti kisebbség vezetőjének számított –, hozott létre egy magyarországi szárnyat, amely nem állt közvetlen irányítása alatt a katolikus néppártnak, de végig szoros kapcsolatban állt vele.
1895-ben Ivanóczy két vendre lefordított brosúrában a Sztranka lüdsztvá-ban (Néppárt) és a Kascsé (!) lüsztva sztrán-ban (Mit kíván a Néppárt) deklarálta a frakció elveit.
A pártot Anton Korošec is támogatta, aki elképzelhetőnek tartotta, hogy a magyarországi szlovének külön államot alkothatnak a krajnaiak és stájerek mellett.
Ivanóczy Borovnyák 1909-ben bekövetkezett halálát követően már teljesen egyedül írányította a Szlovén Néppártot. Az ő halála után (1913) Klekl József vette át a párt vezetését és 1914-ben Novine egy részben radikális újságot indított, amely a párt elveinek egyik fő terjesztője lett (hivatalosan nem volt a párt lapja).
A nemzetiségi követelések és az elszakadási szándékok a Monarchia összeomlásával erősödtek. Klekl határozotabban lépett fel a szélesebb autonómia érdekében, amelybe az új miniszterelnök Károlyi Mihály és a nemzetiségek megértően kezelő Jászi Oszkár készséggel belement. Bár Klekl elsődlegesen az újonnan létrejött Szerb–Horvát–Szlovén Királyságban látta a nemzetiség jövőjét (először úgy, hogy külön tagköztársaságot alakít ki a Mura mellett), de a lakosság egyelőre idegenkedett az egyesüléstől, mert nem volt ismerete az új állam berendezkedéséről.
A magyar fél először egy kulturálisan egységes Mura megye létrehozását terjesztette elő, ahol teljesen ki van zárva a magyarosítás lehetősége és az iskolai oktatás döntően vendül szólna. Ezzel viszont Klekl nem elégedett meg. A párt többi tagjával, Szakovics Józseffel, Csárics Józseffel, Kühár Istvánnal és Bassa Ivánnal egy külön programot dolgozott ki, amely egy entitást hozott volna létre Szlovenszka krajina néven. A szlovén oldalról viszont azt szerették volna, ha a program tervbe venné a teljes függetlenséget és Szlovenszka krajina csatlakozna a délszláv államhoz. A Belatincon tartott gyűlésen ennek lehetősége felvetődött, de Klekl valamilyen oknál fogva nem tette meg, pedig lehetősége adva volt rá. Később Klekl, ha nem teljes önállóságot, de bizonyos fokú autonómiát akart szerezni a vidéknek Szlovénián belül.
1920-ban a trianoni békeszerződés elvette a Vendvidék nagy részét Magyarországtól és a Szlovén tagköztársasághoz csatolta. A párt ezután is működött tovább a Korošec-féle frakció részeként és Klekl a jugoszláviai politikai életben hallatta tovább a szavát.
1941-ben, a Muravidék átmeneti visszacsatolásakor a magyar kormány betiltotta a Szlovén Néppártot.
