Öveges József

Öveges József
Öveges József mellszobra eredeti állapotában Tatán, az Öreg-tó partján.
Született	Páka 1895. november 10.
Elhunyt	Budapest 1979. szeptember 4. (83 évesen)
Foglalkozása	piarista szerzetes, pap, tanár.
Beceneve	Öveges professzor

Öveges József (Páka, 1895. november 10. – Budapest, 1979. szeptember 4.) piarista szerzetes, pap, tanár.

Gyermekkor, tanulmányai

Ősei apai ágon a családi hagyomány szerint legalább kétszáz évig visszamenőleg népiskolai tanítók voltak. Édesapja, Öveges József (1871–1910) volt, Öveges Alajos iskolai tanító fia. Az apa népiskolai tanító volt, a Dunántúl több községében is tanított. Édesanyja Mihálovics Ilona (1877–1953) volt, Mihálovics István pákai körorvos (1840–1892) leánya.

Amikor legidősebb, József névre keresztelt fiuk született, 1895. november 10-én, akkor a Zala vármegyei Göcsejben, Páka községben éltek. Az elemi iskola öt első osztályát 1901-től 1906-ig a Győr vármegyei Péren végezte, a település az ő tiszteletére róla nevezte az intézményt. Közben még három testvére született. Szülei a győri bencés gimnáziumba adták. Közben tizennégy éves korában, 1910-ben meghalt édesapja, az édesanyja tovább taníttatta.

A bencés rendnek nem minden tagja foglalkozott tanítással, ezért a legnagyobb tanító-rendet, a piarista rendet választotta. 1912-ben tizenhét éves korában felvették a piarista tanító-rendbe. Az egy éves próbaidőt, a „noviciatust” a váci rendházban töltötte. A gimnázium VII. és VIII. osztályát kitűnő eredménnyel végezte a kecskeméti piaristáknál és 1915-ben hasonló szép eredménnyel érettségizett.

Egyetemi tanulmányait mint matematika-fizikaszakos tanárjelölt a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte. Párhuzamosan a piarista rend pesti hittudományi főiskoláján teológiai tanulmányokat folytatott. Közben 1917. december 24-én letette az ünnepélyes fogadalmat. Szaktárgyaiból az összes vizsgát kitüntetéssel végezte el. A későbbi Nobel-díjas Hevesy professzor egyetemi tanársegédi kinevezésre terjesztette fel.

A piarista rend 1919. szeptember elsejétől a szegedi Piarista Gimnáziumba helyezte. 1919. december 16-án tette le a tanári vizsgát és megkapta a tanári oklevelet, és ettől az időtől középiskolai rendes tanárként tanított. 1920. július 4-én szentelték pappá. Így vált teljes értékű piarista tanárrá.

Munkássága, tanári évei

1919–1922 között kezdte pályáját Szegeden, a piarista gimnáziumban, ahol mennyiségtant, vallástant, történelmet és földrajzot tanított, fizikát viszont nem. Ugyanott az akkori nyolcosztályos gimnázium IV. b osztályfőnöke volt. 1922–1924 között a piarista rend rendházai és gimnáziumai közül a tatai volt a legszebb fekvésű. Ekkor jelent meg első zsebkönyve, melyet az újságban szellemesen így hirdetett: „Adja el esernyőjét és vegye meg Öveges József: Időjóslás és időhatározás című könyvét”. 1924 és az 1930-as évek között Vácon a piarista gimnáziumban tanított. 1930–1940 között ismét a tatai piarista gimnáziumban tanár. Ezekben az években írta első tankönyveit (pl. Kis fizika). Az Öreg-tó jegén verendában korcsolyázás közben kitalálta a vitorlás korcsolyázást. Cserkésztisztje volt a 146. számú Révai Miklós Cserkészcsapatnak. 1940–1946 között Budapesten a piarista gimnáziumban tanár.

A budapesti piarista gimnázium 1946–47. tanévi évkönyvében a következők szerepelnek: „Öveges Józsefet a tartományfőnök úr erre a tanévre felmentette a gimnáziumi tanítás alól és megengedte neki, hogy a Magyar József Nádor Műegyetem Gazdasági Szaktanárképző Intézetében a négy évfolyam hallgatóinak teljes fizikai képzését elvállalja.” Öveges József középiskolai tanári működése ezzel lezárult. 1947–1948-ban a Közgazdasági Egyetem intézeti tanára volt. 1948 és 1955 között a Budapesti Pedagógiai Főiskola fizika tanszékvezető főiskolai tanára. Öveges József az 1948-ban alapított és az általa elnyert Kossuth-díjból és egyéb támogatásokból Budán, a Széll Kálmán tér közelében egy akkor épült házban öröklakást vett magának és oda költözött ki a rendházból, elöljárói engedéllyel. Későbbi években, haláláig, a piarista rendházba járt ebédelni.

1953-tól az Élet és Tudomány című hetilap szerkesztő bizottsági tagja. 1955-ben a Budapesti Pedagógiai Főiskola megszűnésekor saját kérésére nyugalomba vonult. 1958-ban a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem meghívta tanszékvezető egyetemi tanárnak, amit visszautasított. 1958-tól a Magyar Televízió 100 kérdés – 100 felelet című műsorának főszerkesztője volt (az adás 135 alkalommal volt műsoron). A Magyar Rádióban 256 előadást tartott. Több mint harminc éven keresztül a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) országos elnökségének tagja volt.

Az élete hátralévő éveiben életmódján semmit sem változtatott (pl. hajnalban kelt.) Csupán július végén vagy augusztus elején két-három hetes „nyári szünetet” engedélyezett magának. Ezt az időt szülőföldjén, Pákán töltötte. Halála előtt egy héttel még rádiós riporton dolgozott. 1979. szeptember elején agyvérzéssel kórházba szállították és néhány nap múlva meghalt. 1979. szeptember 14-én a budapesti Farkasréti temetőben, szállítás előtti beszentelése történt meg. Szeptember 18-án temették Zalaegerszegen. Díszsírhelye – kívánságának megfelelően – közel van édesanyja sírjához.

Kitüntetések

• 1948: Kossuth-díj
• 1962: Bugát-emlékérem
• 1963, 1964, 1968: Rádió és Televízió nívódíja
• 1964: Tata város díszpolgára
• 1970: SZOT-díj
• 1972: TIT aranykoszorús jelvény
• 1974: Prometheusz-érem (Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat által alapított díjat elsőként kapta meg.)

Főbb publikációi

• 1924: Időjóslás és időhatározás. Meteorológia
• 1929: Időjóslás – időmeghatározás
• 1935: Összefoglaló kérdések a fizikából
• 1936: 1937. „Fejezetek egy tanári noteszból”
• 1939: Kis Fizika. Az egész fizika a gimnázium III. osztálya számára. Tankönyv
• 1941: Fizika. Mechanika, hangtan, hőtan. Tankönyv a gimnázium VII. osztálya számára
• 1942: Fizika. Mágnesség, elektromosság, fénytan. Tankönyv a gimnázium VIII. osztálya számára
• 1946: Atombomba. Atomfizika. Népszerűsítő könyv
• 1947: Természettan. Az egész fizika. Tankönyv az általános iskolák 7-8. osztálya számára
• 1948: Bevezetés a természettanba
• 1950: Fizikai kísérletek és eszközök. Tankönyv
• 1951: A legújabb kor fizikája
• 1952: Az Élő Fizika. Népszerűsítő könyv
• 1953: Játékos fizikai kísérletek. Mozgások és erők. Népszerűsítő könyv
• 1953: Elektromosságtan és Élet. Népszerűsítő könyv
• 1953: Kis Fizika I.
• 1954: Kis Fizika II. Tankönyv
• 1955: Az elektronok nyomában. Népszerűsítő könyv
• 1957: Túl a rádióhullámokon. A fény. Népszerűsítő könyv
• 1959: A fény és a sugárzások. A Kultúra Világa
• 1960: Kísérletezzünk és gondolkozzunk. Népszerűsítő könyv az egész fizikáról
• 1960: Tudomány, Technika, Élet. Népszerűsítő könyv
• 1960: Kísérletezzünk és gondolkodjunk
• 1960: A mikroszkóp és használata
• 1960: Tanulságos kísérletek. Népszerű elektrodinamika
• 1961: A legújabb kor fizikája. Atomfizika
• 1963: Érdekes fizikai kísérletek. Az egész fizika
• 1964: Fizika. A Kultúra Világa
• 1964: Színes atomfizika. Népszerűsítő könyv
• 1965: Kis atomfizika. Népszerűsítő könyv
• 1968: Klasszikus Fizika. Minerva Zsebkönyvek
• 1968: Sugárözönben élünk. Minerva Zsebkönyvek
• 1970: Elektrotechnika. Tankönyv
• 1972: A fegyverek fizikája. Tankönyv (speciális részek az egész fizikából)
• 1980: Színes fizikai kísérletek – a „semmiből”. Népszerűsítő képeskönyv
• 1981: Játékos kísérletek az elektronnal. Képeskönyv (válogatás az elektromosságtanból)
• 2001: Kísérletek könyve, Hogyan tanuljunk fizikát? 500 egyszerű fizikai kísérlet

Emlékezete

Öveges József emléktáblája egykori lakhelyén, a budapesti Varsányi udvar 2. szám alatt

Nevét az országban számos általános [1] és középiskola viseli [2], [3]. 1979 óta az Eötvös József Gimnáziumban tartják meg az országos Öveges-emlékversenyt. Tatán, az Eötvös József Gimnáziumban (I. emeleti folyosón) [4] születésének 85. évfordulóján emléktáblát avattak.

„ÖVEGES JÓZSEF

1895-1979

Kossuth-díjas fizikus.

Ebben az iskolában tanított

1922-től 1924-ig és 1930-tól 1940-ig.

1980”

1979 óta az Eötvös József Gimnáziumban tartják meg az országos Öveges-emlékversenyt. A pákai iskola épületében 2000. március 15-én Öveges József emlékszobát avattak, munkásságának emlékeivel. Budapesten tanáregylet vette fel a nevét [5]. A TIT [6] ismeretterjesztő egylete az ő nevét viseli. Emlékére állandó kiállítást szerveztek a TIT Zsombolyai úti székházában (Budapest, Zsombolyai út 6.)

A Nemzetközi Csillagászati Unió (International Astronomical Union, IAU) a 67 308-as sorszámú kisbolygót Öveges-nek nevezte el Öveges József tiszteletére [7]. Családjának pákai házát 1993-ban emléktáblával jelölték meg [8]. A professzor életében nem teljesült álma, hogy tudományos játékszobákat létesíthessen, 1995-ben megvalósult a Csodák Palotája képében, melyben egy terem az ő nevét viseli. A Magyar Nukleáris Társaság az iskolai fizikaoktatás kísérletes jellegének erősítésére és a kísérletező fizikatanárok elismerésére 2006-ban Öveges József-díjat alapított.

Külső hivatkozások

• 110 éve született Öveges József professzor
• Grósz Andrea: Fizikus reverendában, Természet Világa diákpályázat
• Öveges József Élete (rövid vázlat)
• Boda András: Sikeres mentőakció Öveges professzor szülőházáért, Népszabadság, 2006. április 27. (Valójában nem ez a szülőháza, hanem itt állt a szülőháza, ahogy a falán álló tábla is írja. /fizinfo/)
• Öveges József televíziós kísérletei megjelentek DVD-n
• http://www.iskolateve.hu/iskola_tv_oveges.html
• Az Öveges-terem órarendje (Csodák Palotája)
• Az Öveges József-Díj honlapja

Irodalom

• Az alapfokú oktatás története Pákán a kezdetektől napjainkig. Helytörténeti olvasókönyv, írta és szerkesztette Molnár László, Páka, 2000. (az Öveges a gyermekekért Alapítvány kiadása).
• Kovács Mihály: Öveges József. – Budapest: Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, 1993. 106. p.

Hivatkozás

• Cikkek és riportok Övegestől, illetve Övegesről. Megtalálhatók: Magyar Piarista Rendtartomány Központi Levéltára. Levélcím: 1444 Budapest, Pf. 266. Telefon: (1) 338-2764.