Öveges József

Öveges József
Öveges József mellszobra eredeti állapotában Tatán, az Öreg-tó partján.
Született	Páka 1895. november 10.
Elhunyt	Budapest 1979. szeptember 4. (83 évesen)
Foglalkozása	piarista szerzetes, pap, tanár.
Beceneve	Öveges professzor

Öveges József (Páka, 1895. november 10. – Budapest, 1979. szeptember 4.) piarista szerzetes, pap, tanár.

Gyermekkor, tanulmányai

Ősei apai ágon a családi hagyomány szerint legalább kétszáz évig visszamenőleg népiskolai tanítók voltak. Édesapja, Öveges József (1871–1910) volt, Öveges Alajos iskolai tanító fia. Az apa népiskolai tanító volt, a Dunántúl több községében is tanított. Édesanyja Mihálovics Ilona (1877–1953) volt, Mihálovics István pákai körorvos (1840–1892) leánya.

Amikor legidősebb, József névre keresztelt fiuk született, 1895. november 10-én, akkor a Zala vármegyei Göcsejben, Páka községben éltek. Az elemi iskola öt első osztályát 1901-től 1906-ig a Győr vármegyei Péren végezte, a település az ő tiszteletére róla nevezte az intézményt.. Közben még három testvére született. Szülei a győri bencés gimnáziumba adták. Közben tizennégy éves korában, 1910-ben meghalt édesapja, az édesanyja tovább taníttatta.

A bencés rendnek nem minden tagja foglalkozott tanítással, ezért a legnagyobb tanító-rendet, a piarista rendet választotta. 1912-ben tizenhét éves korában felvették a piarista tanító-rendbe. Az egy éves próbaidőt, a „noviciatust” a váci rendházban töltötte. A gimnázium VII. és VIII. osztályát kitűnő eredménnyel végezte a kecskeméti piaristáknál és 1915-ben hasonló szép eredménnyel érettségizett.

Egyetemi tanulmányait, mint matematika-fizikaszakos tanárjelölt a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte. Párhuzamosan a piarista rend pesti hittudományi főiskoláján teológiai tanulmányokat folytatott. Közben 1917. december 24-én letette az ünnepélyes fogadalmat. Szaktárgyaiból az összes vizsgát kitüntetéssel végezte el. A későbbi Nobel-díjas Hevesy professzor egyetemi tanársegédi kinevezésre terjesztette fel.

A piarista rend 1919. szeptember elsejétől a Szegedi Piarista Gimnáziumba helyezte. 1919. december 16-án tette le a tanári vizsgát és megkapta a tanári oklevelet, és ettől az időtől középiskolai rendes tanárként tanított. 1920. július 4-én szentelték pappá. Így vált teljes értékű piarista tanárrá.

Munkássága, tanári évei

1919-1922 között pályakezdés Szegeden a piarista gimnáziumba. Mennyiségtant, vallástant, történelmet, földrajzot tanított – fizikát nem – és az akkori VIII. osztályos gimnázium IV. b osztályfőnöke.

1922-1924 között a piarista rend rendházai és gimnáziumai közül a tatai volt a legszebb fekvésű. Ekkor jelent meg első zsebkönyve, melyet az újságban szellemesen így hirdetett: „Adja el esernyőjét és vegye meg Öveges József: Időjóslás és időhatározás című könyvét”.

1924-1930-as években Vácon a piarista gimnáziumban tanított.

1930-1940 között ismét a tatai piarista gimnáziumban tanár. Ezekben az években írta első tankönyveit (pl. Kis fizika). Az Öreg-tó jegén verendában korcsolyázás közben kitalálta a vitorlás korcsolyázást. Cserkésztisztje volt a 146. számú Révai Miklós Cserkészcsapatnak.

1940-1946 között Budapesten a piarista gimnáziumban tanár.

1946-1947 között a piarista gimnázium 1946-47. tanévi Évkönyvében olvashatjuk: „Öveges Józsefet a tartományfőnök úr erre a tanévre felmentette a gimnáziumi tanítás alól és megengedte neki, hogy a Magyar József Nádor Műegyetem Gazdasági Szaktanárképző Intézetében a négy évfolyam hallgatóinak teljes fizikai képzését elvállalja.” Öveges József középiskolai tanári működése ezzel lezárult.

1947-1948-ban a Közgazdasági Egyetem intézeti tanára.

1948-1955 között a Budapesti Pedagógiai Főiskola fizika tanszékvezető főiskolai tanára. Öveges József, az 1948-ban alapított és az általa elnyert Kossuth-díjból és egyéb támogatásokból Budán, a Széll Kálmán tér közelében, egy akkor épült házban öröklakást vett magának és oda költözött ki a rendházból, elöljárói engedéllyel. Későbbi években, haláláig, a piarista rendházba járt ebédelni.

1953-tól az Élet és Tudomány című hetilap szerkesztő bizottsági tagja. 1955-ben a Budapesti Pedagógiai Főiskola megszűnésekor saját kérésére nyugalomba vonult. 1958-ban a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem meghívta tanszékvezető egyetemi tanárnak, amit visszautasított. 1958-tól a Magyar Televízió 100 kérdés című műsorának főszerkesztője (az adás 135 alkalommal volt műsoron). A Magyar Rádióban 256 előadást tartott. Több mint 30 éven keresztül a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) Országos Elnöksége tagja.

Az élete hátralévő éveiben életmódján semmit sem változtatott (pl. hajnalban kelt.) Csupán július végén vagy augusztus elején két-három hetes „nyári szünetet” engedélyezett magának. Ezt az időt szülőföldjén, Pákán töltötte. Halála előtt egy héttel még rádiós riporton dolgozott. 1979. szeptember elején agyvérzéssel kórházba szállították és néhány nap múlva meghalt. 1979. szeptember 14-én a budapesti Farkasréti temetőben, szállítás előtti beszentelése történt meg. Szeptember 18-án temették Zalaegerszegen. Díszsírhelye – kívánságának megfelelően – közel van édesanyja sírjához.

Kitüntetések

1948 Kossuth-díj 1962 Bugát-emlékérem 1963, 1964, 1968 Rádió és Televízió nívódíja 1964 Tata város díszpolgára

1970 SZOT-díj 1972 TIT aranykoszorús jelvény 1974 Prometheusz-érem (Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat által alapított díjat elsőként kapta meg.)

Főbb publikációi

1924 : Időjóslás és időhatározás. Meteorológia 1929 : Időjóslás – időmeghatározás 1935 : Összefoglaló kérdések a fizikából 1936 : 1937. „Fejezetek egy tanári noteszból” 1939 : Kis Fizika. Az egész fizika a gimnázium III. osztálya számára. Tankönyv 1941 : Fizika. Mechanika, hangtan, hőtan. Tankönyv a gimnázium VII. osztálya számára 1942 : Fizika. Mágnesség, elektromosság, fénytan. Tankönyv a gimnázium VIII. osztálya számára 1946 : Atombomba. Atomfizika. Népszerűsítő könyv 1947 : Természettan. Az egész fizika. Tankönyv az általános iskolák 7-8. osztálya számára 1948 : Bevezetés a természettanba 1950 : Fizikai kísérletek és eszközök. Tankönyv 1951 : A legújabb kor fizikája 1952 : Az Élő Fizika. Népszerűsítő könyv 1953 : Játékos fizikai kísérletek. Mozgások és erők. Népszerűsítő könyv 1953 : Elektromosságtan és Élet. Népszerűsítő könyv 1953 : Kis Fizika I. 1954 : Kis Fizika II. Tankönyv 1955 : Az elektronok nyomában. Népszerűsítő könyv

1957 : Túl a rádióhullámokon. A fény. Népszerűsítő könyv 1959 : A fény és a sugárzások. A Kultúra Világa 1960 : Kísérletezzünk és gondolkozzunk. Népszerűsítő könyv az egész fizikáról 1960 : Tudomány, Technika, Élet. Népszerűsítő könyv 1960 : Kísérletezzünk és gondolkodjunk 1960 : A mikroszkóp és használata 1960 : Tanulságos kísérletek. Népszerű elektrodinamika 1961 : A legújabb kor fizikája. Atomfizika 1963 : Érdekes fizikai kísérletek. Az egész fizika 1964 : Fizika. A Kultúra Világa 1964 : Színes atomfizika. Népszerűsítő könyv 1965 : Kis atomfizika. Népszerűsítő könyv 1968 : Klasszikus Fizika. Minerva Zsebkönyvek 1968 : Sugárözönben élünk. Minerva Zsebkönyvek 1970 : Elektrotechnika. Tankönyv 1972 : A fegyverek fizikája. Tankönyv (speciális részek az egész fizikából) 1980 : Színes fizikai kísérletek – a „semmiből”. Népszerűsítő képeskönyv 1981 : Játékos kísérletek az elektronnal. Képeskönyv (válogatás az elektromosságtanból) 2001 : Kísérletek könyve, Hogyan tanuljunk fizikát? 500 egyszerű fizikai kísérlet

Emléke

Öveges József emléktáblája egykori lakhelyén, a budapesti Varsányi udvar 2. szám alatt

• Nevét az országban számos általános [1] és középiskola viseli [2], [3].

• 1979 óta az Eötvös József Gimnáziumban tartják meg az országos Öveges-emlékversenyt.
• Tatán, az Eötvös József Gimnáziumban (I. emeleti folyosón) [4] születésének 85. évfordulóján emléktáblát avattak.

„ÖVEGES JÓZSEF

1895-1979

Kossuth-díjas fizikus.

Ebben az iskolában tanított

1922-től 1924-ig és 1930-tól 1940-ig.

1980”

• 1979 óta az Eötvös József Gimnáziumban tartják meg az országos Öveges-emlékversenyt.

• A pákai iskola épületében 2000. március 15-én Öveges József emlékszobát avattak, munkásságának emlékeivel.

• Budapesten tanáregylet vette fel a nevét [5].

• A TIT [6] ismeretterjesztő egylete az ő nevét viseli. Emlékére állandó kiállítást szerveztek a TIT Zsombolyai úti székházában (Budapest, Zsombolyai út 6.)

• A Nemzetközi Csillagászati Unió (International Astronomical Union, IAU) a 67 308-as sorszámú kisbolygót Öveges-nek nevezte el Öveges József tiszteletére [7].

• Családjának pákai házát 1993-ban emléktáblával jelölték meg [8].

• A professzor életében nem teljesült álma, hogy tudományos játékszobákat létesíthessen, 1995-ben megvalósult a Csodák Palotája képében, melyben egy terem az ő nevét viseli.

• A Magyar Nukleáris Társaság az iskolai fizikaoktatás kísérletes jellegének erősítésére és a kísérletező fizikatanárok elismerésére 2006-ban Öveges József-díjat alapított.

Külső hivatkozások

• 110 éve született Öveges József professzor
• Grósz Andrea: Fizikus reverendában, Természet Világa diákpályázat
• Öveges József Élete (rövid vázlat)
• Boda András: Sikeres mentőakció Öveges professzor szülőházáért, Népszabadság, 2006. április 27. (Valójában nem ez a szülőháza, hanem itt állt a szülőháza, ahogy a falán álló tábla is írja. /fizinfo/)
• Öveges József televíziós kísérletei megjelentek DVD-n
• http://www.iskolateve.hu/iskola_tv_oveges.html
• Az Öveges-terem órarendje (Csodák Palotája)
• Az Öveges József-Díj honlapja

Irodalom

• Az alapfokú oktatás története Pákán a kezdetektől napjainkig. Helytörténeti olvasókönyv, írta és szerkesztette Molnár László, Páka, 2000. (az Öveges a gyermekekért Alapítvány kiadása).
• Kovács Mihály: Öveges József. – Budapest: Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, 1993. 106. p.

Hivatkozás

• Cikkek és riportok Övegestől, illetve Övegesről. Megtalálhatók: Magyar Piarista Rendtartomány Központi Levéltára. Levélcím: 1444 Budapest, Pf. 266. Telefon: (1) 338-2764.