Időkerék
Koordináták: é. sz. 47° 30′ 46″, k. h. 19° 4′ 49″
Az Időkerék a világ egyik legnagyobb homokórája,[1] amelyet 2004. április 30-án, Magyarország EU-csatlakozása alkalmából avattak fel. Budapesten, az Ötvenhatosok terén (volt Felvonulási tér) található. Átmérője 8, szélessége 2 méter; vörös gránitból, rozsdamentes acélból és golyóálló üvegből készült. Tömege 60 tonna.[2] Belsejében finomszemcsés homok hullik az alsó részbe, a homok pergése lassú, nappali fényben csak közelről látható.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
Az Időkerék ötlete Herner Jánostól származik, aki 1982-ben találta ki, majd 1985-ben kereste meg vele Köpeczi Béla kulturális minisztert, de az elképzelésből akkor nem lett semmi.[3] Az ötlet 1995-ben merült fel ismét, ekkor javasolták a Felvonulási teret helyszínnek, és ekkor csatlakozott az elképzeléshez Janáky István építész. A kerék az eredeti tervek szerint nem egyszerűen a tengelye körül forgott volna, hanem acélsíneken gördült volna végig a téren 64 év alatt.[2]
Bár a kerék megvalósítására több időpont is felmerült, végül 2004-ig kellett várni, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök jelenlétében felavassák az Időkereket.[2] A projekt 350 millió forintba került, ebből 220 milliót állami támogatásból, a többit magánbefektetők hozzájárulásából fedezték.[4]
Az Időkereket az eredeti elképzelés szerint minden szilveszterkor megfordítják. Az átfordítás 2005 decemberében három napot késett, aminek komoly visszhangja lett a sajtóban.[5] Az átfordítás azóta minden évben időben sikerült. 2006 márciusában a Kincstári Vagyoni Igazgatóság megpróbálta átadni az óra üzemeltetését a fővárosnak,[6] majd a sikertelen próbálkozás után pályázaton próbálta értékesíteni, eredmény nélkül.[2] Az Időkerék kissé félreeső, nem túl szerencsés elhelyezkedése miatt sem lett gyakran látogatott, népszerű köztéri látványosság, inkább csak a külföldi turisták körében számíthatott némi érdeklődésre, de körükben sem volt ritka az értetlenkedés a szerkezet céljáról, miután az idegennyelvű tájékoztatószövegek tönkrementek az időjárástól.[7]
2011-ben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV), akinek tulajdonába az Időkerék került, már meg sem fordította a kereket, dacára, hogy akkor épp Magyarország volt az Unió soros elnöke; egy évvel korábban már megjelentek az amortizáció jelei a kerék szerkezetében, a fordítás elmaradásának pedig az MNV szerint anyagi okai voltak, mondván azt nem tudják gazdaságosan üzemeltetni.[8] Az Időkerék kérdése politikai csatározásokra is alkalmat adott, de a létesítmény sorsát nem vitték előrébb.[9]
Érdekesség, hogy az Időkerék pontosan ott került elhelyezésre, ahol 1965-től 1989-ig Pátzay Pál 4 méter magas Lenin-szobra állt, melyet azután 1993-ban a nagytétényi Szoborparkban állítottak ki.
Galéria [szerkesztés]
-
Az Időkerék épitése 2004-ben
-
Az Időkerék méretének érzékeltetése
-
Az Időkerék
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Az időkerék (magyar nyelven). Onagy.Zoltan. (Hozzáférés: 2007. augusztus 24.)
- ^ a b c d Bárkay Tamás: Megállt az idő az Időkerék fölött (magyar nyelven). Népszabadság Online, 2007. augusztus 24. (Hozzáférés: 2007. augusztus 24.)
- ↑ Gréczy Zsolt (az Időkerék pr-menedzsere): Hazánk új szimbóluma lehet az Időkerék (magyar nyelven). Magyar Hírlap, 2003. május 10. (Hozzáférés: 2010. március 29.)
- ↑ Földes András: Pisztolylövés ellen is véd (magyar nyelven). index.hu, 2004. március 31. (Hozzáférés: 2007. augusztus 24.)
- ↑ Tóth-Szenesi Attila: Időkerék, parasztvakítás (magyar nyelven). index.hu, 2006. január 1. (Hozzáférés: 2008. február 17.)
- ↑ Budapestnek még ingyen sem kell az időkerék (magyar nyelven). index.hu, 2006. március 27. (Hozzáférés: 2007. augusztus 24.)
- ↑ Külföldieknek megfejthetetlen az Időkerék, Index, 2004. május 11.
- ↑ Nem kell az Időkerék az országnak, Index, 2011. február 1.
- ↑ Időkerék, roncskerék, Gondola.hu, 2009. május 17.
