István, a király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
István, a király
rockopera
István, a király.JPG
Varga Miklós István szerepében Csíksomlyón
Alapmű Boldizsár Miklós: Ezredforduló
Zene Szörényi Levente
Dalszöveg Bródy János
Főbb bemutatók 1983Városliget
1984Szeged
1986Nemzeti Színház
1990Népstadion
1992Sevilla
2000Nemzeti Színház
2002Esztergom
2003Csíksomlyó
2008Aréna, Szeged, Kaposvár
2013Szeged
2013Kolozsvár

Az István, a király rockopera, melynek zenéjét Szörényi Levente szerezte, szövegét Bródy János írta Boldizsár Miklós Ezredforduló című drámája alapján. Első bemutatója 1983. augusztus 18-án volt Budapesten, a városligeti szánkózódombon, ami ekkor kapta a Királydomb nevet és ma már hivatalosan is így nevezik.

Keletkezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cselekmény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mű a Géza fejedelem halála utáni helyzetet, az István és legnagyobb ellenfele, Koppány vezér közötti hatalmi csatározást dolgozza fel.

A darab négy részből, „felvonásból” áll: Az Örökség; Esztergom; Koppány Vezér; István, a Király. (Dőlt betűvel az egyes számok címei)

Az Örökség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Illés együttes száma nyitja a művet: Te kit választanál? A dal felütésként teszi fel a nép kérdését: vajon a két rivális közül ki maradhat hatalmon? Menet érkezik, a külföldről érkezett katolikus papok Isten áldását kérve vonulnak be, latinul énekelve: Veni, Lumen cordium! Töltsd el szívünk, fényesség! Felcsendül Gizella és István fohásza is, amint összeházasodnak, majd a nép együtt imádkozik a párért. Az emelkedettséget a három mindig elégedetlen magyar úr, Sur, Solt és Bese törik meg: Volt is, lesz is… Belépő daluk előre bemutatja őket: Gyarló az ember. A templomban Koppány vezér keresztény leánya, a szép és fiatal Réka imádkozik: Istenem, nézd el nekünk, hogy Nem vagyunk még hozzád méltók… Az ájtatosságot apja egyik pogány embere, Laborc szakítja félbe. Ő elutasítja az „idegen, csak latinul értő” új istenképet: „Nem kell olyan isten”. Gyászmenet jelenik meg a színen, Géza fejedelem koporsójával, a kórus latin imával kér az elhunyt lelkének irgalmat: Kyrie eleison. A temetésen Koppány és István összeütközésbe kerül: Koppány reméli, hogy Géza halála feloldja az ő ígéretét, amely szerint a trón Istvánt illeti. István szerint azonban Nincs más út, csak az Isten útja. Koppány elviharzik, István imájába merül.

Esztergom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Isten békéjét kéri a nép: Da pacem, Domine; majd Istvánt és anyját, Saroltot regösök látogatják meg, szerencsét kívánva az új fejedelemnek: Üdvöz légyen Géza fia. Ám amikor felemlegetik a dicső múltat, Sarolt ezt lázításnak tartja és elküldi őket. Ebbe a jelenetbe csöppen Laborc, aki Koppány követeként kéri Saroltot: „Koppány küldött, jó úrnőm” - azért, hogy az ősi hagyomány szerint Koppányhoz menjen nőül és ezzel emelje őt fejedelemmé. A már amúgy is ingerült Saroltot Koppány kérése és Laborc fölényessége felbőszíti: rikoltva kinyilatkozza, hogy a fejedelmi címet István kapja meg "tűzzel-vassal, hogyha kell", majd Laborcot aljas hitszegőnek bélyegzi, és parancsot ad a felakasztására. Laborcot lerohanják és elhurcolják a testőrök, Sarolt pedig maga elé füstölög: "Mit képzel Koppány?!" E mondatát visszhangozva jelennek meg a haszonleső urak, Sur, Solt és Bese, akik István jóindulatát igyekeznek megnyerni: Abcúg Koppány! Istvánra azonban nem hat a hízelgés. Az urak távoztával magába roskad és enged kétségeinek, ám anyja erőt ad neki: István, fiam! Gizella eközben egy német kísérőjével, Vecellinnel múlatja az időt. A magát elhanyagoltnak érző fiatal asszony és a harcolni és birtokot szerezni vágyó lovag nem örül István elfoglaltságainak: „Jaj, de unom a politikát…” (Az első változatban még nem volt benne ez a dal, a hanglemezen volt hallható először, majd ezután került be az előadásokba is.) Asztrik, a térítők vezetője Istvánt teszi meg fejedelemmé, amit a nép ünneplése kísér: Fejedelmünk, István. A trónra emelés után István imájával Istenhez fordul: Oly távol vagy tőlem, és mégis közel. Réka feltűnésével a dal duetté alakulva zárja a felvonást.

Koppány vezér[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Koppány vezér és Torda, Koppány sámánja népgyűlést tartanak: a vezért támogatók kórusban zengik, „Szállj fel, szabad madár” - ez a koronázás mellett talán a darab legismertebb jelenete. Koppányt három felesége, Picur, Enikő és Boglárka igyekeznek az államügyektől elcsábítani: „Te vagy a legszebb álmunk” - a vezérnek azonban a készülő küzdelem minden idejét lefoglalja. A három haszonleső úr nem adja fel: ha nem István, akkor Koppány oldalán igyekszik eladni magát. Abcúg, István! - zengik, ám Koppány sem támogatja őket és álnok ötleteiket. Torda kihasználja ezt, és tovább tüzeli a vezér harci kedvét:"Minden eszköz, mely a trónra téged juttat, elfogadható mert szent a cél!", de Koppány a tisztességes harc mellett dönt, majd az égiek segítségét is kéri, Torda áldozatot mutat hát be, és kéri az ősi istenségeket: „Áldozatunk fogadjátok, amit kérünk, megadjátok.” (A 2008-as Társulat-féle változatban ezt a dalt a táltosasszony énekli.) A harci tüzet Réka igyekszik oltani: rémálmáról mesél atyjának, akit árulóként, felnégyelve, a négy legnagyobb vár fokára tűzve látott álmában. Azonban hiába kéri apját, Koppány szerint „Elkésett a békevágy”. István is megjelenik, felajánlva a hatalmat a vezérnek, ha az elfogadja Rómát és a nyugat felé forduló jövőt, ám Koppány nem fogadja el így a hatalmat. Torda érkezik a hadba a hívó jellel: „Véres kardot hoztam”. A csatában Koppány vezér megsemmisítő vereséget szenved.

István, a király[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csata áldozatait gyászolják - a regös ősi énekével siratja a békét (Gyászba öltözött csillagom), míg a térítők immár magyar imával: Töltsd el szívünk, fényesség. A győztes seregek dicsőségben ünneplik Istvánt: „Hála néked, fejedelem!” A lakoma zajában érkezik Réka és kísérete, akik kérésükkel Istvánhoz fordulnak: Halld meg, Uram, a kérésem… A fiatal úrnő atyja holttestét kéri, hogy tisztességgel eltemethesse. István hajlana is a szépséges lány kérésére, de Sarolt nem engedi - ki is adja a parancsot: „Felnégyelni!” István hasonlóan imádkozik, mint az esztergomi felvonás végén, ám most Gizellával énekli: „Oly távol vagy tőlem…”. Koppányt felnégyelik, a nép Istvánt üdvözli: „Gloria in excelsis Deo”. Asztrik apát Isten nevében, a pápától kapott koronával királlyá koronázza Istvánt, akit ünnepel a magyarság: „Felkelt a napunk!”. István uralkodóként először Istenhez szól: „Király vagyok, Uram, a Te akaratodból. Minden magyarok királya. És én azt akarom, hogy ennek a népnek országa legyen. Veled Uram, de Nélküled

Fontosabb bemutatói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szereplők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A videóváltozatok szereposztása
Városliget Népstadion Sevilla (Spanyolország) Esztergom Csíksomlyó Aréna (2008) Szeged (2013)
István Pelsőczy László
/ Varga Miklós
Varga Miklós Varga Miklós Tóth Sándor Varga Miklós Feke Pál Feke Pál
Sarolt(a) Berek Kati Császár Angela Kovács Kati Császár Angela Kováts Kriszta Éder Enikő Udvaros Dorottya
Gizella Sára Bernadett Kováts Kriszta Kovács Kriszta Csomor Csilla Fazakas Júlia Simon Boglárka Radnay Csilla
Asztrik Victor Máté Victor Máté Victor Máté Jegercsik Csaba Tarján Pál Derzsi György László Zsolt
Sebestyén /
Papok / Térítők
Juhász Jácint Nagy Gábor
Győri Péter
Mihály Pál
Tolnai Miklós
Hajdú Ádám
Knapiczius János
Lantos Tamás
Vecel(l)in Balázsovits Lajos Benkő Péter Vértes Attila Pavletits Béla Molnár Zoltán Wunderlich József Makranczi Zalán
Hont Körtvélyessy Zsolt Jakab Csaba Mucsi János Szatmári Attila Lengyel Szabolcs Koroknai Árpád Józan László
Pázmány Halmágyi Sándor Csengeri Attila Mosóczi István Bede-Fazekas Szabolcs Schmidt Ferenc Aradi Imre Farkas Dénes
Koppány Vikidál Gyula Vikidál Gyula Sasvári Sándor Gazdag Tibor Vikidál Gyula Vadkerti Imre Stohl András
Torda Deák Bill Gyula Deák Bill Gyula Deák Bill Gyula Csengeri Attila Novák Péter Tóth Attila Novák Péter
Laborc Nagy Feró Nagy Feró Nagy Feró Kaszás Attila Kátai István Varga Lajos Szemenyei János
Réka Kovács Ottilia /
Sebestyén Márta
Sebestyén Márta Sebestyén Márta Auksz Éva Kovács Ágnes Anna Herczeg Flóra Tompos Kátya
Táltosasszony - - - - - Fejes Szandra -
Boglárka Nyertes Zsuzsa Keresztes Ildikó Fekete Ágnes Juhász Judit Gecse Noémi Molnár Ágnes Simon Boglárka
Picur Hűvösvölgyi Ildikó Ábrahám Edit Patzek Laura Nagyváradi Erzsébet Forgács Szilvi Töreki Andrea Bánfalvi Eszter
Enikő Tóth Enikő Szabó Andrea Sasvári Csilla Bede-Fazekas Annamária M. Simon Andrea Papp Annamária Csépai Eszter
Sur Szakácsi Sándor Konrád Antal Szakácsi Sándor Rancsó Dezső O. Szabó István Nagy Szilárd Schneider Zoltán
Solt Sörös Sándor Incze József Csuka Lajos Baranyi Péter Domokos László Kristóf István Hevér Gábor
Bese Balázs Péter Forgách Péter Demeter György Botár Endre Győry András Botond Mező Zoltán Znamenák István
Krónikás /
Öreg regös
Bródy János Bródy János Bródy János Szélyes Imre Bródy János Bródy János Blaskó Péter3
Regös(ök) /
Krónikások
ifj. Csoóri Sándor
Koltay Gergely
Balogh Márton Balogh Márton Sándor Dávid
Bordás János
D. Tóth Sándor Appelshoffer János
Szappanos Tamás
Nagy Feró
Varga Miklós
Prológ /
Fiatal regös
Szörényi Levente I/K1 Szörényi Levente I/K/S/R2 Lányi Attila Szörényi Levente I/K/Gé/A4

1. István és Koppány duettje.
2. István, Koppány, Sarolt és Réka közös előadásában.
3. A szerepet Géza fejedelem töltötte be.
4. István, Koppány, Asztrik és a krónikás szerepét betöltő Géza közös előadásában.

A Népstadionban felvett változatban Német lovag szerepben Halmány Sándor is részt vett a produkcióban.

Stáb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az előadás alkotói
Városliget (1983) Népstadion (1990) Sevilla (1992) Esztergom (2002) Csíksomlyó (2003) Aréna (2008) Szeged (2013)
rendező Koltay Gábor Koltay Gábor Koltay Gábor Iglódi István Novák Ferenc Szikora János Alföldi Róbert
koreográfus Novák Ferenc Novák Ferenc Novák Ferenc Román Sándor Novák Ferenc Zsuráfszky Zoltán Vári Bertalan

Ősbemutató[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rockopera egyik plakátja (Szyksznian Wanda alkotása)

Már a királydombi ősbemutatóján áttörést hozott: megtörte a kemény rockzenével és a pop műfajjal való, hagyományos színházi gyakorlat szerinti szembenállást. Szereposztása is ezt fejezte ki, hiszen Pelsőczy László, Berek Kati, Sára Bernadett, Hűvösvölgyi Ildikó, Balázs Péter, Balázsovits Lajos színészek mellett a „lázadó” rockerek, jelesül Varga Miklós, Vikidál Gyula, Nagy Feró, Deák Bill Gyula és Victor Máté kapták a főszerepeket. A művet Novák Ferenc koreografálta. Az ősbemutatón a művet 120 ezer néző látta, továbbá mozifilmen, hanglemezen, CD-n és kazettán is megjelent. 2008-ban, a 25 éves jubileum alkalmából digitálisan felújított sztereó hangsávval dobták újra piacra DVD-n.

Népstadion[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Népstadionban 1990. szeptember 15-én volt a darab premiere. Koppány szerepét Vikidál Gyula kapta, feleségeit Ábrahám Edit, Keresztes Ildikó és Szabó Andrea alakították. Varga Miklós és Sebestyén Márta már nem csupán a hangjukat kölcsönözték Istvánnak, illetve Rékának, hanem ők maguk is alakították a szereplőket.

Sevilla, Spanyolország[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1992-es világkiállításon is bemutatták a művet nagy sikerrel. A szereplők többsége megegyezett az ősbemutató előadóival, de itt Sarolt szerepét Kovács Kati játszotta, eredetileg az ősbemutatón is ő játszotta volna ezt szerepet. Koppányét pedig Sasvári Sándor.

Margitszigeti Szabadtéri Színpad[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Margitszigeti Szabadtéri Színpadon 1995. június 24-én mutatták be a darabot. Koppány szerepe kettős osztásban futott Földes Tamás és Sasvári Sándor között. Koppány feleségei szerepében Papadimitriu Athina mint Boglárka-, Keresztes Ildikó mint Picur-, és Fekete Viktória mint Enikő.

Esztergom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Videofelvétel készült a 2002. augusztus 17-i felújított változat előadásáról is az Esztergomi Nyári Játékokon. A főszereplő Tóth Sándor és Gazdag Tibor mellett olyan színészek vettek részt a darabban, mint Kaszás Attila és Csengeri Attila. A kisebb szerepekben a Pesti Magyar Színház (régi Nemzeti) társulata volt látható, az előadás rendezője Iglódi István volt. DVD-n a Szörényi-trilógia darabjaként jelent meg.

Csíksomlyó[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

20 évvel az ősbemutató után, 2003. július 5-én az székelyföldi Csíksomlyón mutatták be először Erdélyben a rockoperát. Mintegy 350 ezer néző érkezett Erdély valamennyi magyarlakta területéről és Magyarországról az István, a király csíksomlyói bemutatójára. Az előadás táncjeleneteit a Honvéd Táncszínház, valamint a sepsiszentgyörgyi Háromszék Együttes és a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncművészeiből verbuvált csapat mutatta be. A darabot a pünkösdszombati csíksomlyói búcsúk színhelyén, a két Somlyó hegye közötti nyeregben emelt Hármashalom oltárszínpadon vitték színre. A két főszerepre sikerült Varga Miklóst és Vikidál Gyulát visszacsábítani. Az előadás végén a magyar himnusz mellett a székely himnusz is elhangzott. Az eseményt az m1 élőben közvetítette, később DVD-n és videokazettán is megjelent.

25 éves jubileumi díszelőadás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2008. június 18-án a Papp László Budapest Sportarénában tartott díszelőadás szereplőit a megelőző közel egy évben A Társulat című műsor válogatta ki. Az egyetlen ismertebb szereplő Feke Pál volt, illetve a darabban ismét feltűnt a szerzőpáros is. A 2008. augusztus 20-án vetített filmváltozatot a 2003-ban elhunyt Boldizsár Miklós emlékének ajánlották

I.K.3.0[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rockopera kortárs verzióját Alföldi Róbert rendezte meg az ősbemutató 30. jubileumi évfordulójának tiszteletére. Az újragondolt változatot először 2013. augusztus 17-én mutatták be a Szegedi Szabadtéri Játékok keretén belül. Ez az előadás sajátos stílusa miatt nagy purpárlét is kavart, de a hatalmas érdeklődésre tekintettel Szegeden 2013. augusztusában a szokásos kettő helyett három alkalommal adták elő.[1][2][3]

Az István, a király legnagyobb kőszínházi bemutatói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szörényi Levente és Bródy János mára már klasszikussá érett rockoperáját először a Nemzeti Színház (ma Pesti Magyar Színház) tűzte műsorára 1985 őszén Kerényi Imre rendezésében. Négy évad alatt több mint kétszázszor mutatták be a darabot. István szerepében Bubik Istvánt és Hirtling Istvánt láthatta az akkori közönség. Koppányt kezdetben Vikidál Gyula, majd az akkor még stúdiós Földes Tamás játszotta. Saroltot Szemes Mari és Császár Angela alakította, Rékaként pedig Kubik Anna és Götz Anna lépett színpadra. Asztrikot Rubold Ödön keltette életre, Tordát pedig a korán elhunyt Ivánka Csaba. Már abban az előadásban is játszott Botár Endre (Bese) és Tahi József (Laborc).

István: Tóth Sándor; a háttérben Asztrik: Jegercsik Csaba. A tv-felvétel 2002-ben készült.[4]

2000-ben ugyanott Iglódi István rendezte újra a darabot. Az István, a királyt a Pesti Magyar Színház színpadán szinte folyamatosan játszották 2012-ig. A 12 év alatt több mint 230 előadást élt meg. A címszerepben Tóth Sándort láthatta a közönség és kezdetben váltótársaként Csengeri Attilát, aki később csak Torda táltost játszotta a színpadon. Saroltot a már több rendezésben is bizonyított Császár Angela alakította 2000-2002, majd 2007-2012 között. A köztes öt évben Pápai Erika formálta meg István anyját. Koppány alakját 2010-ig Gazdag Tibor, majd az utolsó két évadban a fiatal Gémes Antos tette emlékezetessé. Rékát Auksz Éva játszotta 12 éven át, kivéve első gyermeke születése után, mikor Bodnár Vivien vette át tőle a szerepet egy időre. Utóbbi később Gizellaként tért vissza Csomor Csilla helyett, majd őt Szűcs Kinga váltotta a bajor hercegnő szerepében. Tizenkét év alatt egyetlen színész játszotta Asztrikot, az akkor frissen végzett Jegercsik Csaba. Az előadás koreográfusa az Experidance Táncegyüttes vezetője, Román Sándor volt. Jelmeztervező Rátkai Erzsébet, díszlettervező Csikós Attila volt.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Plusz előadás az István, a királyból. szegediszabadteri.hu. (Hozzáférés: 2013. december 24.)
  2. Pethő Tibor: István, a király: Jaj, de unom a politikát…. Magyar Nemzet, 2013. szeptember 2. (Hozzáférés: 2013. augusztus 20.)
  3. Ugrai István: Rock az ország körül. 7ora7.hu, 2013. szeptember 2. (Hozzáférés: 2013. december 24.)
  4. port.hu István, a király, színes, magyar színházi közvetítés, 120 perc, 2002

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap