Pelsőczy László
| Pelsőczy László | |
 |
|
| 2007-ben | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | Kiskunlacháza 1947. július 9. (65 éves) |
| Házastárs | Szentesi Nóra |
| Pályafutása | |
| Aktív évek | 1968 – napjainkig |
| Híres szerepei | István István, a király Rómeó Rómeó és Júlia D' Artagnan A három testőr Don Quijote-Cervantes La Mancha lovagja Az öngyilkos Május |
|
|
|
| [Nemzeti Kamara Színház Pelsőczy László weboldala] | |
Pelsőczy László[Mj. 1] (Kiskunlacháza 1947. július 9. –) színművész, a Nemzeti Kamara Színház örökös tagja. Repertoárjában szerepelnek musicalek, operettek, tragédiák, vígjátékok, tévésorozatok, valamint önálló estek és gyermekelőadások. Egyik legismertebb szerepe István, a király az azonos című Szörényi–Bródy-féle rockoperában.
Tartalomjegyzék |
Fiatalkora, tanulmányai, családja [szerkesztés]
1947. július 9-én született Kiskunlacházán.[1] Édesanyja könyvelő-gazdasági vezető, édesapja matematika-fizikatanár volt. Általános iskolai tanulmányait szülőfalujában kezdte, ahonnan a Szigetszentmiklósi 2. számú iskolába került, mivel édesapjának utóbbi, éppen nyitás előtt álló intézményben igazgató-helyettesi állást ajánlottak fel. Az iskolai tanulmányok mellett részt vett, nemcsak az édesapja vezette fizika- és csillagász-szakkör munkáiban, de állandó szereplőjévé vált az irodalmi színpadnak és a szavalóversenyeknek is.[1] A középiskolát Ráckevén, az Ady Endre Gimnáziumban végezte el. Színészi ambícióit a Színművészeti Főiskolán szerette volna tovább képezni, de mivel nem sikerült bejutnia, kis kitérővel (repülőgép rádió-lokátor műszerészi vizsgát szerzett, amit nem sokkal később üveg- technikusi vizsgával társított, miközben barátaival Szigetszentmiklóson beatzenekart alapított[Mj. 2]) a Nemzeti Színház stúdiójában kezdett színészetet tanulni 1968-ban, a legendás Bodnár Sándor irányítása alatt (osztály- illetve évfolyamtársai voltak többek között: Andorai Péter, Barbinek Péter, Halasi Imre, Ivánka Csaba, Lázár Kati, Maróti Gábor, Sáfár Anikó, Trokán Péter, Usztics Mátyás).
Nős, felesége Szentesi Nóra lakberendező,[2] a Lakberendezők Országos Szövetségének elnöke volt 2004 – 2010 között.[3] Lányai közül Réka, példáját követve, szintén színészi pályán mozog, a budapesti Katona József Színház színésze és rendezője,[4] míg Luca a Magyar Táncművészeti Főiskola[5] balett-szakának növendéke.
A színészet mellett labdarúgó-menedzserként is aktívan tevékenykedik, valamint elnökségi tagja a SZÍDOSZ-nak, vagyis a Színházi Dolgozók Szakszervezetének.[6]
Pályafutása [szerkesztés]
A Nemzeti Színháztól napjainkig [szerkesztés]
A Nemzeti Színházból a Huszonötödik Színházhoz (1978-ban a Déryné Színházzal fuzionálva lett Népszínház – Várszínház) került (1971), amely akkoriban az első hivatásos avantgárd társulat volt. A Fényes szelekben debütált,[7] de itt játszotta el első jelentősebb főszerepeit, Kőmíves Kelementől Rómeóig. A Békés Megyei Jókai Színházban (1981–1983) egyebek mellett operettekben is játszott mint táncos komikus és itt játszott először musicalekben is. 1983-ban, Novák Ferenc hívására a Néphadsereg Művészegyütteséhez szerződött.”[7]
1983-ban megkapta az István, a király rockopera címszerepét, amit eljátszhatott a Királydombon, a Szegedi Szabadtéri Játékokon és filmen is.[8] A szerep és a hozzá társuló idea kihatással lett további pályafutására. A 2004 októbere óta rendszeresen előadott Sorsidéző – Ezeréves Magyar Ámen címen futó önálló estéjében Szent István látomásaként fürkészi a magyar történelmet az államalapítástól napjainkig.
1989-ben részt vett a Nemzeti Kamara Színház megalapításában,[6] amelyben 2002 óta, Usztics Mátyás igazgató döntése alapján, örökös tag.[9] E mellett több színházzal és társulattal is dolgozik párhuzamosan. Köztük az Evangélium Színházzal,[10] amelynek 2010 óta tagja. A szerepek mellett, 1991 óta társtulajdonosa és egyik vezetője a Saxon reklámügynökségnek.[11]
Munkássága színpadon [szerkesztés]
Jelentősebb színházi szerepei [szerkesztés]
A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 47. Ugyanitt tizenhat színházi fotón is látható. [Mj. 3]
|
25. Színház - Várszínház
Békés Megyei Jókai Színház
Honvéd Együttes
Nemzeti Kamara Színház
|
Tivoli Színház
Lőrinci Színpad
Evangélium Színház
Soproni Petőfi Színház
Vendégjátékok
|
Önálló műsorai [szerkesztés]
Több önálló műsora is van, amelyek közül a legismertebb a Sorsidéző – Ezeréves magyar Ámen című zenés, hazafias irodalmi-történelmi műsor, melynek szerkesztői Boldizsár Miklós és Győri Magda, rendezője Szentesi Nóra.[16] A műsorban az István, a király című rockoperában megfogalmazott gondolatok mintegy továbbgondolásával a magyarok ezeréves történelme elevenedik meg.[17]
További önálló műsorainak a szerkesztője is ő maga:
- Ifjú szívekben élek: Ady-műsor (modern stílusú megzenésített versekkel)
- Hull a levél a fáról: József Attila-est (versek, megzenésített versek, családi levelezések)
- Petőfi szívünkben él!: (lírában előadott mű a gyermekkortól Segesvárig)
- Család-dal-közelben: (családias, baráti hangvételű szórakoztató műsor)
- Vándor-mondóka: (gyermekműsor 5-10 éveseknek)
- Szabadság, szerelem: Versek, énekek Petőfitől, Petőfiről.[18]
Filmes és tévés szerepek [szerkesztés]
Filmszerepek [szerkesztés]
| Bemutató | Cím | Szerep | Rendező |
| 1971 | Prés | levente[19] | Maár Gyula |
| 1971 | Még kér a nép | szocialista lázadó[20] | Jancsó Miklós |
| 1974 | Szerelmem, Elektra | Agamemmnon[21] | Jancsó Miklós |
| 1979 | Tizenhat város tizenhat lánya | Lubomirszky herceg[22] | Katkics Ilona |
| 1981 | Brutus | patrícius[23] | Iglódi István |
| 1981 | Megáll az idő | Gábor hangja[Mj. 4][24] | Koltay Gábor |
| 1984 | István, a király | István[25] | Koltay Gábor |
| 1986 | A fantasztikus nagynéni | Szúnyog elvtárs[26] | Katkics Ilona |
| 2007 | Négyszögletű kerek erdő | Bruckner Szigfrid[27] | Usztics Mátyás |
Továbbá a Baleset című filmben is feltűnik neve a stáblistán.
Sorozatszerepek [szerkesztés]
Több sorozatban is feltűnt. Ilyen az 1982-es Liszt Ferenc élete (Thomán István),[28] a Szomszédok (előbb Bernát nyomozóként, majd Pittner nyomozóként),[29] valamint a Kisváros, aminek egyik epizódjában (Madarak útján) egy Greg Littmond nevű amerikai gengszter figuráját alakította.[30] 1989-ben egy Magyarországon forgatott, amerikai sorozatnak egyik részében játszott el egy pincért. A sorozat címe: A Fine Romance, az epizódé: South by southeast, a rész rendezője David Tucker[31] A Fürkész történeteiben több szerepet is eljátszott.
Jelenleg is futó, úgynevezett napi sorozatokban is feltűnik. A Barátok közt és a Szeress most! sorozatokban is orvost személyesített meg. Előbbiben egy onkológust, utóbbiban főorvost dr. Héja Zoltán néven.[32]
Tévés munkái [szerkesztés]
Két, tévében is futó (Hol-mi?[33] és Sportfogadó?[32]) műsorban volt műsorvezető. Előbbi a TV 3-on, utóbbi az MTV-n.
Egyéb munkái [szerkesztés]
- A Csillagtalan ég 1987-es amerikai megjelenése után csaknem húsz évvel később adták ki a Csongrádi Kata által írt Csoda az élet (2006)[34] című musicalt és a Sorsidéző – Ezeréves magyar Ámen (2007) című műsort hanghordozón.
- A Márai temploma - vallomások a Füves könyvből egy dalokkal tarkított előadás, amelyet az Evangélium Színház rendezésében mutatnak be, színházon belül és kívül. Partnere: Buzogány Márta. Rendező: Udvaros Béla.[35]
Kritikák [szerkesztés]
Az István, a király című előadással kapcsolatban [szerkesztés]
Fábri Péter a Magyar Ifjúságban (1983. szeptember 2.) közölt cikkében olvasható véleménye:„ Mindazonáltal Pelsőczy játéka és Varga Miklós énekhangja tökéletesen idomultak egymáshoz...”[36]
A Képes Újság 1983. szeptember 10.-i számában Ligeti Nagy Tamás cikkében többek között az alábbiakat írja: „Pelsőczy Lászlót – [...] – még sokáig István királyként emlegetik majd.”[37]
Érdekességek [szerkesztés]
- Az Irigy Hónaljmirigy 2007-es, szilveszteri műsorában, többek között, A Társulat produkciót is parodizálta, amelynek egyik jelenetében Varga Miklós (Molnár Imre) énekel az István, a király rockoperából. Bemutatója után a szervező közli vele: „Minden nagyon rendben van. Nincsen semmi probléma. [...] A szerep a tiéd. De az a kérdésünk, hogy elvállalnád-e úgy, hogy a Pelsőczy Laci hangjára tátognál, háttal?”
- Egyike volt a Várnai Péter esperes-plébános kezdeményezésére megszületett, a világ magyarságát megszólító,[38] valamint az Összefogás a Duna Televízióért nyílt levelek aláíróinak.[39]
- 2007. július 9-én a házigazdája volt a Szörényi Levente által alapított első Árpád-pajzs-átadónak a Hagyományok Házában, ahol az érdeklődök köszöntése mellett Juhász Gyula gondolatait elevenítette fel.[40]
Megjegyzések [szerkesztés]
- ↑ Vezetéknevét egyes helyeken, hibásan Pelsőcziként közlik.
- ↑ Az együttes a Spiders, majd a Sweets nevet viselte. Alapítói: Varga László (elhunyt) és Józsa Gábor, további tagjai: Nádasdy András és Papp István voltak.
- ↑ 2011. május 13.-i lekérdezés
- ↑ Gábor szerepét Pauer Henrik alakította
Jegyzetek [szerkesztés]
- ^ a b Visszaemlékezés a DigiÉvkönyv.hu oldalon
- ↑ Flat Art2000 Lakásművészeti Stúdió
- ↑ LOSZ Elnökség - 2010
- ↑ Katona József Színház
- ↑ Magyar Táncművészeti Főiskola
- ^ a b Who is Who életrajz
- ^ a b Koltay (1984), 55. old.;
- ↑ Koltay (1984), 56. old.;
- ↑ Nemzeti Kamara Színház
- ↑ Evangélium Színház
- ↑ Saxon Reklámügynökség honlapján
- ↑ Szereposztás a Füst Milán Fordítói Alapítvány oldalán
- ^ a b Az előadás részletesebb leírása
- ^ a b c Az előadásról
- ↑ Az előadás a port.hu-n
- ↑ Az előadás ismertetése a GKRTE oldalán
- ↑ Gyáli Újság (2008. szeptember), 11. old.;
- ↑ A Polgárok Háza oldalán
- ↑ A Prés című film adatlapja az IMDb-n
- ↑ A Még kér a nép című film adatlapja az IMDb-n
- ↑ A Nemzeti Kamara Színház oldalán
- ↑ A Tizenhat város tizenhat lánya című film adatlapja az IMDb-n
- ↑ A Brutus című film adatlapja az IMDb-n
- ↑ A Megáll az idő című film adatlapja az IMDb-n
- ↑ Az István, a király című film adatlapja az IMDb-n
- ↑ A fantasztikus nagynéni című film adatlapja az IMDb-n
- ↑ A Négyszögletű kerek erdő című film adatlapja a port.hu-n
- ↑ A Liszt Ferenc élete című film adatlapja az IMDb-n
- ↑ A Szomszédok című sorozat adatlapja az IMDb-n
- ↑ A Kisváros című sorozat Madarak útján című részének adatlapja az IMDb-n
- ↑ Az A Fine Romance című sorozat South by southeast című részének adatlapja az IMDb-n
- ^ a b Theatre Online
- ↑ Így néznek ki most az István, a király sztárjai
- ↑ A CD-változat Csongrádi Kata hivatalos oldalán
- ↑ Az Evangélium Színház oldalán
- ↑ Koltay (1984), 50. old.;
- ↑ Koltay (1984), 51. old.;
- ↑ A levél és aláírói az Árpád-házi Szent Margit templom és plébánia oldalán
- ↑ A levél és aláírói a Duna Televízió oldalán
- ↑ Hagyományok Háza
Források [szerkesztés]
|
