Ajtósi Dürer sor

Az Ajtósi Dürer sor Budapest XIV. kerületében a Dózsa György út és a körvasút (Francia utca) között húzódik, keresztezve a Hungária körutat is. Jellegzetes épületei a 19. és a 20. század fordulóján és a két világháború között épültek. Mai nevét 1929-ben, Albrecht Dürer halálának 400. évfordulója alkalmából kapta.

Története

1847-ben a környék telkeinek felparcellázásakor alakult ki. Kezdetben István nádor nádor után István utcának nevezték (németül Stefans Weg). Az elnevezés a szomszédos Herminamezőtől ered, ami István nádor 1842-ban elhunyt ikerhúga, Habsburg–Lotaringiai Hermina Amália főapátnő után kapta nevét. Ugyanezen logika vezetett egyébként Istvánmező városrész elnevezéséhez is. Az egykori István út részben e kettő városrész határát is jelentette.

Az út Dózsa György úti kezdetétől Hermina útig tartó szakaszát 1929-ben az apai felmenői révén Ajtós községből származó Albrecht Dürer halálának 400. évfordulójára emlékezve keresztelték át mai nevére. A fennmaradó rövidke szakasz a Hermina út és a körvasút (Francia út) között megmaradt István útnak egészen 1949-ig, amikor a kommunisták ideológiai (úri osztály-ellenes) indíttatásból azt is átnevezték.

Az Ajtósi Dürer sor a mai meghatározás szerint vett Városliget és Istvánmező határán fekszik Dózsa György úti kezdetétől a Hermina útig, onnantól a körvasútig tartó szakasza pedig a mai értelemben vett Herminamező városrészben található.

Épületei

• 15. szám: Szent István Gimnázium épülete, Baumgarten Sándor építette 1902-ben.
• 19-21. szám: A volt Sacré Coeur Leánynevelő Intézet épülete, Rimanóczy Gyula tervezte 1938-ban.
• 25. szám: Zala György szobrászművész egykori szecessziós stílusú villája, amit Lechner Ödön, Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervezett 1900-ban. Az országos műemlékjegyzék városképi jelentőségű épületként tartja számon.
• 27./a, b szám: Himmler Miksa tervei alapján 1911-ben, Hoffenreich Mórnak épített ház.
• 37. szám: Volt Erzsébet Nőiskola, Baumgarten Sándor tervei alapján épült 1902-ben
• 39. szám: Vakok Általános Iskolája és Nevelőotthona, tervezte Baumgarten Sándor és Herczegh Zsigmond 1907-ben

Források

• Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1993. 23. o. ISBN 963-05-6410-6
• Hatvan éves a XIV. kerületi elöljáróság : Zugló városrészeinek históriai kalauza. Zugló: Herminamező Polgári Köre, 57-59 o.. o. ISBN 9630356759 (1995) 
• Ráday Mihály (szerk.): Budapest teljes utcanévlexikona, 61. oldal, Sprinter Kiadó, 2003, ISBN 963 9469 06 8