Vredefort-kráter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vilagorokseg logo ff tif.png  Ez a terület a Világörökség része 
Vredefort-kráter
Vredefort Dome STS51I-33-56AA.jpg
A Vredefort-kráter egy részlete, a Vredefort-dóm

Ország  Dél-afrikai Köztársaság
Típus impact
Kor 2023 Ma proterozoikum
Átmérő 300 km
Elhelyezkedése
Vredefort-kráter  (Dél-afrikai Köztársaság)
Vredefort-kráter
Vredefort-kráter
Pozíció Dél-afrikai Köztársaság térképén
d. sz. 27°, k. h. 27°Koordináták: d. sz. 27°, k. h. 27°

A Vredefort-kráter a Föld legnagyobb átmérőjű, igazoltan becsapódásos eredetű krátere. Emellett a második legrégebbi is. Átmérője legalább 300 km, amivel majdnem kétszeresen meghaladja a híres Chicxulub-kráter átmérőjét. Körülbelül 2,023 milliárd éve keletkezett a paleoproterozoikum közepén, viszonylag kis hibahatárral (±4 millió év). 2005-től a világörökségi helyszínek egyike. Dél-Afrikában, a Dél-afrikai Köztársaság Free State tartományában helyezkedik el a Vaal folyó völgyében. Központi medencéje Vredefort-dóm néven ismert.

Képződése, jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A coesit nevű sokkolt kvarcszerkezet (SiO2 összegképlet). A piros gömb az oxigén, a szürke a szilícium. Jól láthatók a felszakadt SiO4 tetradéderek.

A Vredefort-krátert egy 5–10 km átmérőjű meteorit ütötte, bár a Chicxulub-meteorit fele ekkora kráterét ugyanilyen méretű meteoritra vezetik vissza. A becslések szerint 70 000 km³ térfogatú objektum volt, ami 100 millió megatonna TNT robbanásának megfelelő energiával csapódott be.

A becsapódás óta nagyon hosszú idő telt el, így a kráternek csak egy kis része felismerhető. Akár 8–10 km-nyi felszíni üledék is lepusztulhatott róla, a mai gyűrt szerkezet az egykori kőzetanyag mélyén volt, a koncentrikus szerkezet ebből ismerhető fel. A Vredefort egyike a kevés földi többszörös gyűrűs szerkezetnek, bár a Naprendszerben sok ilyen ismert. Hasonló a Valhalla-kráter a Callisto nevű Jupiter-holdon, de a Holdon is több van. Az elmúlt kétmilliárd év geológiai folyamatai (hegységképződés, talajerózió, stb) nagy részét felismerhetetlenné tették.

A még látható gyűrűs szerkezetet kiegészítve 250–300 km átmérőt mértek, ám könnyen lehet, hogy eredetileg ennél is nagyobb volt. A 2023 millió évre tett kora 300 millió évvel a Suavjärvi-kráter utáni időpont. Az 1990-es évekig a központi krátert vulkáni eredetűnek gondolták, ám ekkor a Vaal völgyében felfedezték a becsapódási breccsát, ami egyértelmű bizonyítékkal szolgált a becsapódásos eredetre. A dóm legkorábbi kőzetei a korai proterozoikum gneisze és granulitja, amely körül viszonylag homogén, újabb keletkezésű gránit és gneisz összletek vannak. A granulit mutatja azt, hogy magas hőmérséklet alá került, majd lassan kihűlt. A lassú hűlés oka az, hogy legalább 7 km mélységben volt. E két zóna mellett metamorf kőzetek (migmatitok, alumíniumos gneisz, és charnockit) található. A mag körül üledékek és vulkanitok váltakoznak, amik a neoproterozoikum során képződtek és általában ultrabázikus, alkáli kőzetek.

A Bushveld-masszívum intruzív magmás összletei (Bushveld Igneous Complex, BIC, gabbró, peridotit és gránit), benne a mai Witwatersrand-medence érctelepei körülbelül egyidősek a kráterrel. Ebből azt a következtetést vonják le, hogy a Vredefortot ütő meteorit elég nagy volt ahhoz, hogy felszakítsa a kérget, vagy meggyengítse annyira, hogy kiterjedt vulkanizmust indítson be. A BIC rendelkezik a platinacsoport fémeinek legnagyobb bányászható készletével, a Witwatersrand-medence valószínűleg a Föld legnagyobb aranykészletét tartalmazza. Az érctelérek keletkezése a Sudbury-medence (szintén meteoritkráter) réz és nikkel teléreinek keletkezésével azonos folyamat.

A krátert 2005-ben felvették a világörökségi helyszínek közé, mivel jelenleg az ingatlanfejlesztés és a Vaal folyó erős szennyezettsége veszélyezteti. További fontos momentum a bányászati engedélyek kiadásának szabályozása is.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]