Prince Edward-szigetek
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
 |
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
| Prince Edward-szigetek | |
 |
|
| A Marion-sziget műholdképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Dél-afrikai Köztársaság |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Indiai-óceán |
| Szigetek száma | 2 |
| Nagyobb szigetek | Marion-sziget és Prince Edward-sziget |
| Terület | 335 km² |
| Legmagasabb pont | Mascarin-csúcs, 1242 m |
| Elhelyezkedése | |
 |
|
A Prince Edward-szigetek két kis sziget az Indiai-óceán déli részén. Politikailag Dél-Afrikához tartoznak.
A szigetek nevei: Marion-sziget (d. sz. 46° 54′ 45″, k. h. 37° 44′ 37″) és Prince Edward-sziget (d. sz. 46° 38′ 39″, k. h. 37° 56′ 36″).
Tartalomjegyzék |
Földrajza [szerkesztés]
A szigetcsoport 1770 kilométerre délkeletre fekszik a dél-afrikai szárazföldön található Port Elizabethtől, Afrika és az Antarktisz közt.
A nagyobbik sziget, Marion-sziget mintegy 19 kilométer hosszú és 12 kilométer széles, területe 290 négyzetkilométer. Partvonala mintegy 72 kilométer, többnyire magas sziklák. Legmagasabb pontja a Mascarin-csúcs (korábban Swart-csúcs): 1242 méter magasságba nyúlik. A Boot Rock nevű sziklaszigetecske a sziget északi partjától mintegy 150 méterre található.
A Prince Edward-sziget jóval kisebb, területe csak 45 négyzetkilométer. Mintegy 19 kilométerre északkeletre fekszik a Maion-szigettől. Legmagasabb pontja a sziget középpontjától északnyugatra elhelyezkedő Von Zinderen Bakker-csúcs, amely 672 méter magas. Az északi part mentén sziklaszigetek vannak: mintegy száz méterre a sziget legészakibb pontjától a Ship Rock, a parttól 500 méterre pedig a Ross Rock sziklái.
Mindkét sziget vulkanikus eredetű. A Marion-sziget egy nagy tenger alatti pajzsvulkán egyik csúcsa, amely 5000 méterre emelkedik a tengerfenék fölé. A vulkánt sokáig kialudtnak gondolták, 1980-as kitörése azonban bebizonyította ennek az ellenkezőjét.
Történelem [szerkesztés]
A szigeteket 1664. március 4-én fedezte fel a holland Barendt Barentszoon Ham, de mivel rosszul határozta meg a szélességi fokot, így a későbbi utazók nem találták a szigeteket, a felfedezése is feledésbe merült. 1772. január 13-án a francia Marc Mace Marion du Fresne ismét felfedezte, de a zord időjárás megakadályozta, hogy a földjére lépjen. Hasonlóan járt James Cook is 1776 decemberében.
A sikertelen partraszállásokat követően a brit Nares kapitánynak sikerült elsőként partraszállni a szigeteken 1873-ban. A britek 1908-tól kitermelték a guanó-telepeket, majd 1947-ben meteorológiai kutatóállomást létesítettek. 1948-ban egy titkos dél-afrikai expedíció vette birtokba a szigeteket, és kitűzték a dél-afrikai zászlót. A szigeteket 1995-ben természetvédelmi területté nyilvánították.
Forrás [szerkesztés]
- Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Kartal & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
