Prince Edward-szigetek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
World Heritage Emblem.jpg A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Prince Edward-szigetek
Marion Island, South Africa, EO-1 ALI satellite image, 5 May 2009.jpg
A Marion-sziget műholdképe
Közigazgatás
Ország  Dél-afrikai Köztársaság
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Földrajzi adatok
Fekvése Indiai-óceán
Szigetek száma 2
Nagyobb szigetek Marion-sziget és Prince Edward-sziget
Terület 335 km²
Legmagasabb pont Mascarin-csúcs, 1242 m
Elhelyezkedése
Orthographic projection centered on the Prince Edward Island.png
d. sz. 46° 46′ 23″, k. h. 37° 51′ 09″Koordináták: d. sz. 46° 46′ 23″, k. h. 37° 51′ 09″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Prince Edward-szigetek témájú médiaállományokat.

A Prince Edward-szigetek két kis sziget az Indiai-óceán déli részén. Politikailag Dél-Afrikához tartoznak.

A szigetek nevei: Marion-sziget (d. sz. 46° 54′ 45″, k. h. 37° 44′ 37″) és Prince Edward-sziget (d. sz. 46° 38′ 39″, k. h. 37° 56′ 36″).

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szigetcsoport 1770 kilométerre délkeletre fekszik a dél-afrikai szárazföldön található Port Elizabethtől, Afrika és az Antarktisz közt.

A szigetek

A nagyobbik sziget, Marion-sziget mintegy 19 kilométer hosszú és 12 kilométer széles, területe 290 négyzetkilométer. Partvonala mintegy 72 kilométer, többnyire magas sziklák. Legmagasabb pontja a Mascarin-csúcs (korábban Swart-csúcs): 1242 méter magasságba nyúlik. A Boot Rock nevű sziklaszigetecske a sziget északi partjától mintegy 150 méterre található.

A Prince Edward-sziget jóval kisebb, területe csak 45 négyzetkilométer. Mintegy 19 kilométerre északkeletre fekszik a Maion-szigettől. Legmagasabb pontja a sziget középpontjától északnyugatra elhelyezkedő Von Zinderen Bakker-csúcs, amely 672 méter magas. Az északi part mentén sziklaszigetek vannak: mintegy száz méterre a sziget legészakibb pontjától a Ship Rock, a parttól 500 méterre pedig a Ross Rock sziklái.

Mindkét sziget vulkanikus eredetű. A Marion-sziget egy nagy tenger alatti pajzsvulkán egyik csúcsa, amely 5000 méterre emelkedik a tengerfenék fölé. A vulkánt sokáig kialudtnak gondolták, 1980-as kitörése azonban bebizonyította ennek az ellenkezőjét.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szigeteket 1664. március 4-én fedezte fel a holland Barendt Barentszoon Ham, de mivel rosszul határozta meg a szélességi fokot, így a későbbi utazók nem találták a szigeteket, a felfedezése is feledésbe merült. 1772. január 13-án a francia Marc Mace Marion du Fresne ismét felfedezte, de a zord időjárás megakadályozta, hogy a földjére lépjen. Hasonlóan járt James Cook is 1776 decemberében.

A sikertelen partraszállásokat követően a brit Nares kapitánynak sikerült elsőként partraszállni a szigeteken 1873-ban. A britek 1908-tól kitermelték a guanó-telepeket, majd 1947-ben meteorológiai kutatóállomást létesítettek. 1948-ban egy titkos dél-afrikai expedíció vette birtokba a szigeteket, és kitűzték a dél-afrikai zászlót. A szigeteket 1995-ben természetvédelmi területté nyilvánították.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]