Hegyi zebra
 |
||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||
Sebezhető       |
||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||
| Equus zebra (Linnaeus, 1758) |
||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||
 Elterjedési területe |
||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Hegyi zebra témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyi zebra témájú médiaállományokat. |
A hegyi zebra (Equus zebra) az emlősök (Mammalia) osztályának a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjéhez, ezen belül a lófélék (Equidae) családjához tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Elterjedése [szerkesztés]
Szabadon csak Dél-Afrika hegyvidékein él.
Rendszertana [szerkesztés]
Legközelebbi rokona a Hartmann-hegyizebra (Equus hartmannae), amely Namíbiától Dél-Angoláig őshonos, bár ezt több rendszerező is a a hegyi zebra alfajának tekinti (ebben az esetben Equus zebra hartmannae névvel). A hegyi zebra másik alfaja az Equus zebra zebra.
Megjelenése [szerkesztés]
A hegyi zebra fej-törzs-hossza 2,2 méter, farka 50 centiméter, marmagassága 1,2-1,3 méter, testtömege 260-370 kilogramm. Szőre sima keskeny csíkokkal, hasa fehér; nyaka alatt bőrlebeny van, amit toroklebenynek is neveznek-ez a másik két fajnál hiányzik. A csíkok több mindenre használnak: az állat beleolvad a „csík tengerbe”, így a ragadozóknak megnehezítve az áldozat kiválasztását. Mivel nincs két egyforma csíkozású zebra, az állatok csíkjaik miatt felismerik egymást és a csikó is könnyebben felismeri az anyját. Sőt egyes kutatók úgy vélik, hogy a csíkos minta a cecelégy összetett szemének kontúrfeloldóként hat.
Életmódja [szerkesztés]
Az állat családi kötelékben él. Tápláléka főként fűből áll. A hegyi zebra akár 28 évig is élhet.
Szaporodása [szerkesztés]
Az ivarérettséget két éves korában éri el. A párzási időszak túlnyomórészt október–március között van. A vemhességi idő 11,5-12 hónapig tart, ennek végén a kanca rendszerint egy csikót hoz a világra. A csikó mindjárt egy hét után elkezd legelni, de az elválasztás csak egy év múlva következik be. Két év után mindkét nem, de általában a csődörök, elhagyják a csordát.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2012. december 23.)
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
- Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)
