Hegyi zebra
|
|
||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||
| Veszélyeztetett |
||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||
| Equus zebra (Linnaeus, 1758) |
||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
|
A Wikifajok tartalmaz Hegyi zebra témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyi zebra témájú médiaállományokat. |
A hegyi zebra (Equus zebra) az emlősök (Mammalia) osztályának a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjéhez, ezen belül a lófélék (Equidae) családjához tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Elterjedése
Szabadon csak Dél-Afrika hegyvidékein él. A kihalás veszélye fenyegeti.
[szerkesztés] Rendszertana
Legközelebbi rokona a Hartmann-hegyizebra (Equus hartmannae), amely Namíbiától Dél-Angoláig őshonos, és amelyet szintén a kihalás fenyeget.
Több rendszerező is a Hartmann-hegyizebrát (Equus hartmannae) a hegyi zebra alfajának tekinti. A hegyi zebra másik alfaja az Equus zebra zebra.
[szerkesztés] Megjelenése
A hegyi zebra fej-törzs-hossza 2,2 méter, farka 50 centiméter, marmagassága 1,2-1,3 méter, testtömege 260-370 kilogramm. Szőre sima keskeny csíkokkal, hasa fehér; nyaka alatt bőrlebeny van, amit toroklebenynek is neveznek-ez a másik két fajnál hiányzik. A csíkok több mindenre használnak: az állat beleolvad a „csík tengerbe”, így a ragadozóknak megnehezítve az áldozat kiválasztását. Mivel nincs két egyforma csíkozású zebra, az állatok csíkjaik miatt felismerik egymást és a csikó is könnyebben felismeri az anyját. Sőt egyes kutatók úgy vélik, hogy a csíkos minta a cecelégy összetett szemének kontúrfeloldóként hat.
[szerkesztés] Életmódja
Az állat családi kötelékben él. Tápláléka főként fűből áll. A hegyi zebra akár 28 évig is élhet.
[szerkesztés] Szaporodása
Az ivarérettséget két éves korában éri el. A párzási időszak túlnyomórészt október-március között van. A vemhességi idő 11,5-12 hónapig tart, ennek végén a kanca rendszerint egy csikót hoz a világra. A csikó mindjárt egy hét után elkezd legelni, de az elválasztás csak egy év múlva következik be. Két év után mindkét nem, de általában a csődörök, elhagyják a csordát.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
- Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)

