Puffogó vipera
 |
||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Bitis arietans (Merrem, 1820) |
||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||
 A puffogó vipera regionális, diszjunkt elterjedési területe |
||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Puffogó vipera témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Puffogó vipera témájú médiaállományokat. |
A puffogó vipera (Bitis arietans) a hüllők (Reptilia) osztályának a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjéhez, ezen belül a viperafélék (Viperidae) családjához és a valódi viperák (Viperinae) alcsaládjához tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Elterjedése [szerkesztés]
A puffogó vipera Afrikában nagyon elterjedt, és a 2000 méter fölötti magasságokat kivéve szinte mindenütt megtalálható: nemcsak az esőerdő belsejében, de helyenként a legszárazabb sivatagban is. Elterjedési területe az Arab-félszigetre is átnyúlik.
Alfajai [szerkesztés]
Két alfaja ismert:
- puffogó vipera (Bitis arietans arietans) (Merrem, 1820) – Marokkó déli részétől délre egészen a Dél-afrikai Köztársaság déli részéig, valamint az Arab-félsziget délnyugati részén;
- szomáli puffogó vipera (Bitis arietans somalica) (Parker, 1949) – Szomáliában és Kenya északi részén.
Megjelenése [szerkesztés]
A puffogó vipera hossza 70–90 centiméter. Teste tömzsi, viszonylag rövid és kövér, keresztmetszete háromszög alakú. Farkának vége egy kicsit lejjebb helyezkedik el. A hím kisebb, mint a nőstény. Bőre érdes-pikkelyes, színe jó álcát nyújt. Mintázata az állat élőhelyétől függ, általában azonban egész testét V-formájú sorminta fedi. A nőstény színezete ragyogóbb. Feje széles, lapos és lándzsa formájú. A kígyó feje jól láthatóan elkülönül a test többi részétől. Erős állkapocsizmán kívül itt helyezkednek el méregmirigyei is, valamint nagy szeme, amellyel kifürkészi zsákmányát. A méregfog egy éles, üres hengerszerű képződmény, amely a mérget juttatja az áldozat testébe. Nyugalmi állapotban méregfogát vissza tudja hajtani a szájüregében. A puffogó vipera 100–350 milligramm mérget termelhet.
Életmódja [szerkesztés]
A puffogó vipera magányos, és túlnyomórészt éjjel aktív. Főleg különböző kisemlősöket, madarakat, kétéltűeket és hüllőket eszik. Fogságban legfeljebb 15 évig él.
Szaporodása [szerkesztés]
Az ivarérettséget körülbelül kétéves korban éri el. A párzási időszak októbertől decemberig tart. A vemhesség körülbelül 5 hónapos, a tojások a nőstény testében fejlődnek ki. Az utódok száma általában 20–30, de néha 50-nél is több. A kis kígyók születésükkor 20 centiméter hosszúak.
Rokonai [szerkesztés]
12 rokon fajjal, köztük a gaboni viperával együtt alkotja a puffogóviperák nemét (Bitis).
Forrás [szerkesztés]
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
