II. Johanna nápolyi királynő

II. Johanna
II. Johanna és 2. férje, Bourbon Jakab, Chartres-i Székesegyház
Nápolyi Királyság királynője
Giovanna II
Uralkodási ideje 1414. augusztus 6. – 1435. február 2.
Örököse	1. Anjou Lajos 2. Aragóniai Alfonz 3. Anjou Lajos (újra)
Koronázása	Nápoly 1419. október 28.
Elődje	I. (Durazzói) László
Utódja	I. (Jó) Renátusz
Karintiai Hercegség hercegnéje
Johanna von Anjou
Uralkodási ideje 1403. augusztus 28. – 1406. július 15.
Elődje	Visconti Viridis
Utódja	Burgundi Katalin
Stájerországi Hercegség hercegnéje
Johanna von Anjou
Uralkodási ideje 1403. augusztus 28. – 1406. július 15.
Elődje	Visconti Viridis
Utódja	Burgundi Katalin
Krajnai Hercegség hercegnéje
Johanna von Anjou
Uralkodási ideje 1403. augusztus 28. – 1406. július 15.
Elődje	Visconti Viridis
Utódja	Burgundi Katalin
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Anjou-ház
Teljes neve	Anjou-Durazzói Johanna
Született	1373. június 25. Zára, Dalmácia
Elhunyt	1435. február 2. (61 évesen) Nápoly
Nyughelye	Santissima Annunziata Maggiore bazilika, Nápoly
Házastársa	1. Habsburg Vilmos, Karintia, Stájerország és Krajna hercege (1370–1406)
Házastársa	2. Bourbon Jakab, la Marche grófja (1370–1438)
Gyermekei	nem születtek
Édesapja	III. (Kis) Károly nápolyi és magyar király (1354 körül–1386)
Édesanyja	Anjou Margit durazzói hercegnő (1347–1412)

II. Johanna (Zára, Dalmácia, 1373. június 25. – Nápoly, 1435. február 2.), olaszul: Giovanna II d'Angiò, németül: Johanna von Anjou, franciául: Jeanne II de Naples, nápolyi és magyar királyi hercegnő, nápolyi (szicíliai) királynő: (1414–1435). Első házassága révén ausztriai hercegnő, Stájerország, Karintia és Krajna hercegnéje, második házassága folytán la Marche grófnéja és Taranto hercegnéje. A nápolyi (harmadik) Anjou-ház utolsó törvényes sarja. Apja és öccse után ő is viselte a Magyarország királya címet.

Élete

III. (Kis) Károly nápolyi és II. Károly néven magyar királynak, valamint Anjou Margit durazzói hercegnőnek a lánya. Öccse, I. László halála után örökölte a nápolyi trónt. Johanna az apja magyarországi tartózkodása idején született Dalmácia székhelyén, Zárában, mikor apja Szlavónia hercegeként a horvát-szlavón-dalmát királyságokat kormányozta I. (Nagy) Lajos magyar király nevében.

I. (Anjou) Mária magyar királynő halála (1395) után Zsigmond király az Anjou-házzal való szövetség fenntartása érdekében feleségül kérte Johannát, ami viszont a nápolyi párt ellenállásán meghiúsult.

Egy másik elképzelés a két Szicília közötti békekötés lehetőségét rejtette magában, amely kettős házasság reményét is kecsegtette hiszen, a Szicília szigetén fel-felobbanó lázadások szításában László nápolyi király amúgy is élen járt. Már 1398-ban elindultak a tárgyalások László nápolyi király és Ifjú Márton szicíliai király nagynénje és Idős Márton aragón király (Ifjú Márton apja) féltestvére, Izabella aragón infánsnő között kötendő frigyről. Ez egészült ki azzal az elképzeléssel, hogy a felesége, I. Mária szicíliai királynő halálával (1401. május 25.) megözvegyült Ifjú Márton vegye feleségül László király nővérét, Johannát, de mindkét házassági tárgyalás végül zsákutcába jutott, mivel a két szicíliai udvar más-más pápát támogatott: Nápoly és László király a római pápát, míg Palermo és Ifjú Márton az avignoni (ellen)pápát.

Ezután 1401. október 13-án vagy november 13-án Vilmos osztrák herceg jegyezte el Johannát, amely Zsigmond ellenes éllel jött létre. Az 1403-as Zsigmond elleni országos felkelés idején Johanna öccsét, I. Lászlót meghívták a magyar trónra, aki 1403. július 19-én Johannával együtt jelent meg a magyar korona felségterületén, Johanna szülővárosában, a dalmáciai Zárában, ahol a Kanizsai János esztergomi érsek által megáldott alkalmi koronával Lászlót Vilmos osztrák herceg követeinek is a jelenlétében Kanizsai érsek 1403. augusztus 5-én "magyar királlyá" koronázta. Az osztrák vőlegény követei ezt követően Johannát Bécsbe kísérték, ahol 1403. augusztus 28-án megtartották az esküvőjüket. Vilmos 1406. július 15-én halt meg. Házasságuk gyermektelen maradt. Johanna ezért 1407 elején visszatért Nápolyba. Az özvegy hercegné 1414-ben öccsének törvényes gyermekeket nélkülöző halálával megörökölte a Nápolyi Királyságot. 1415. január 4-én az újdonsült királynő eljegyezte I. Ferdinánd aragón és szicíliai király másodszülött fiát, a Johannánál 25 évvel fiatalabb, 16 éves János infánst, Szicília kormányzóját, de végül 1415. augusztus 10-én az özvegy és három gyermekes Bourbon Jakabhoz, la Marche grófjához ment feleségül Nápolyban, aki a házassága révén elnyerte a Tarantó hercege címet, azonban ez a házassága is gyermektelen maradt. Jakab 1415. október 10-én királlyá kiáltatta ki magát, Johanna kegyencét, Pandolfo Alopót kivégeztette, Johannát pedig elzárta a külvilág elől, a királynő csak férjén keresztül érintkezhetett mindenkivel, és felesége helyett uralkodott egy évig. Hívei azonban kiszabadították Johannát, aki viszont férjét lecsukatta. Rövid idő múlva azonban Jakab is kiszabadult és Franciaországba menekült, magára hagyta Johannát, de hivatalosan sohasem váltak el. Jakab túlélte feleségét. Bourbon Jakabnak első házasságából három lánya született. Első felesége III. Károly navarrai királynak a lánya, Navarrai Beatrix, I. Blanka navarrai királynőnek, Ifjú Márton özvegyének a húga volt. Johanna ezután Caraccioli Jánost fogadta kegyencévé. Johannát 1419. október 28-án koronázták királlyá Nápolyban. Először III. Lajost, Anjou hercegét, II. Lajos nápolyi (ellen)király és Jolán aragón infánsnő (I. János aragóniai király és Bar Jolán lánya) fiát tette meg örökösének, akivel aztán összekülönböztek, ezért V. Alfonz aragóniai királyt hívta be az országba Lajos ellen, akit 1425-ben utódának is fogadott. Alfonz el is fogadta a trónjelöltséget, és (III.) Lajost kiűzte az országból. Alfonz viszont Johanna kegyencét, Caraccioli Jánost is elűzte az udvartól, ezért Johanna kitagadta, és újra fiává fogadta Lajost. Lajos azonban 1434-ben meghalt. Ekkor Lajos öccsét, Renátusz herceget fogadta örökbe, aki viszont burgundiai fogságban ült. Johanna a következő év elején, 1435. február 2-án meghalt, kijelölt utódja viszont csak három évvel később, 1438-ban foglalhatta el a trónt, de 1442-ben Johanna másik fogadott fia, V. Alfonz aragón király elűzte őt a Nápolyi Királyságból.

Irodalom

• Johanna nápolyi királynő (1414–1435). In: Gerõ Lajos (szerk.): A Pallas nagy lexikona, Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt., 1893–1897. (MEK) URL: Lásd További információk
• Ryder, Alan: Giovanna II d'Angiò, Regina di Sicilia, Enciclopedia Italiana, Róma, 2001. URL: Lásd További információk
• Szilágyi Sándor (szerk.): A magyar nemzet története III. kötet, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat, Budapest, 1895. URL: Lásd További információk
• Fodale, Salvatore: Blanca de Navarra y el gobierno de Sicilia, Príncipe de Viana 60, 311–321, 1999. URL: Lásd További információk

További információk

• A Pallas nagy lexikona/Johanna/2./Johanna nápolyi királynő (1414–1435) (MEK) – 2013. május 11.
• FMG/Sicily/Naples Kings – 2013. május 11.
• Genealogie-Mittelalter/Neapel/Johanna II. Königin von Neapel – 2013. május 11.
• Genealogie-Mittelalter/Neapel Linie Durazzo/Johanna II. Königin von Neapel – 2013. május 11.
• Genealogie-Mittelalter/Jakob II. von Bourbon Graf de la Marche König von Sizilien – 2013. május 11.
• Alan Ryder: Giovanna II d'Angiò, Regina di Sicilia – 2013. május 11.
• Szilágyi: A magyar nemzet története (MEK) – 2013. május 11.
• Libro d'Oro della Nobiltà Mediterranea/Gli Angioini (Dinastia di Angiò) – 2013. május 11.
• Sovereigns, Kingdoms and Royal Landmarks of Europe – 2013. május 11.
• Salvatore Fodale: Blanca de Navarra y el gobierno de Sicilia – 2013. május 11.

Előző Visconti Viridis	Karintia hercegnéje 1403 – 1406	Következő Burgundi Katalin
Előző Visconti Viridis	Stájerország hercegnéje 1403 – 1406	Következő Burgundi Katalin
Előző Visconti Viridis	Krajna hercegnéje 1403 – 1406	Következő Burgundi Katalin
Előző Enghieni Mária	Tarantó hercegnéje 1415 – 1420	Következő Colonna Anna
Előző uralkodó: I. (Durazzói) László	Szicíliai uralkodó 1414 – 1435 Nápolyi király	Következő uralkodó: I. (Jó) Renátusz