Kazimierz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fametszet 1493-ból az egykori Kazimierzről és Krakkóról

A Kazimierz krakkói városrész, amely a vártól, a Waweltől délkeletre fekszik. A második világháborúig zsidók lakták; a negyedtől délre működött Oskar Schindler Press- und Emaillierwerk nevű gyára.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az erődszerű Régi-zsinagóga
Az Ariel zsidó étterem a Szeroka utcában

A települést Nagy Kázmér lengyel király alapította 1335-ben egy visztulai szigeten, az ő nevét viseli ma is a kerület. Kazimierz hosszú ideig önálló volt, területét fal vette körül és számos előjoggal bírt, saját városháza és piactere volt. Nagy Kázmér komoly szerepet szánt a településnek, itt akarta elhelyezni a többi között a Jagelló Egyetemet is.[1] A rendszeres áradások miatt azonban feladta nagyra törő fejlesztési terveit.

A 15.század utolsó évtizedében számos atrocitás érte Krakkó zsidó lakosságát; közülük sokan a közeli Kazimierzbe költöztek, ahol zsinagógát építettek. 1494-ben Krakkóban tűzvész pusztított, amelyért a város keresztény lakossága az izraelita vallásúakat tette felelőssé. Kisebb-nagyobb pogromok követték egymást, valamint megtiltották számukra a város falain belüli letelepedést. Egy évvel később János Albert király a keresztény támadások miatt Kazimierzbe telepítette a zsidó lakosságot.

A település ettől kezdve sok iparosnak, kereskedőnek, mesternek és művésznek adott otthont. A zsidók nagyjából Kazimierz területének egyötödét lakták, de a lakosok nagyjából felét tették ki. Az évszázadok során ez a településrész lett a lengyel zsidóság szellemi és kulturális központja, ahol több híres hittudós tevékenykedett.

Kazimierz fejlődése a 17. században tört meg, amikor a királyi udvar Varsóba költözött, így a mesterek, művészek elvesztették a jövedelmező megrendeléseket. A svédekkel vívott háborúk során a várost a szemben álló felek egyaránt kifosztották, a polgárokat megsarcolták. A lengyel állam összeomlása után a település osztrák uralom alá került,[2] és Krakkó egyik érdektelen elővárosává vált.

Kazimierz a 18. század végén, miután az osztrák hatóságok a falak lerombolására adtak utasítást, elveszítette önállóságát, és 1791-ben a folyamatosan növekvő Krakkó részévé vált. A zsidó lakosság ekkor engedélyt kapott arra, hogy Krakkó bármely pontján letelepedjen, és a módosabbak el is költöztek a túlzsúfolt Kazimierzből a városközpontba.[3] A területen elsősorban a szegényebb és az ultrakonzervatív zsidók maradtak. A 19. században a várnegyed és a kerület közötti Visztula-ágat feltöltötték.

1941-ben, Lengyelország náci megszállása után a németek a Kazimierztől délre, a Visztula másik partán fekvő Podgórze kerületben alakították ki a gettót, itt működött Oskar Schindler híres gyára is, amely először pusztán a zsidó munkaerőt használta ki, később azonban sokuk menedékévé vált. Krakkóban 68 ezer zsidó élt a német bevonuláskor, közülük mindössze néhány száz élte túl a második világháborút.[4] Túlnyomó többségüket a közeli megsemmisítő táborokban, köztük Auschwitzban pusztították el.

Jelene[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Épület a Kazimierzben

A kerület épületei és közművei súlyosan megrongálódtak a háborúban, de Kazimierz még ma is őrzi egykori településszerkezetét, a németek ugyanis itt akarták berendezni az "eltűnt faj múzeumát".[4] A múltból számos műemlék épület megmaradt, elsősorban szépen restaurált vallási intézmények - katolikus templomok és zsinagógák - találhatók benne. Több múzeum is üzemel a kerületben: a Piactéren álló Városháza épülete a néprajzi gyűjteménynek ad otthont, míg a régi villamosremízben műszaki kiállítás várja a látogatókat. A lengyelországi zsidó örökségnek pedig a galíciai zsidó múzeum állít emléket.

Kazimierz a második világháború alatt elvesztette zsidó lakosságát. A városrész hosszú éveken át pusztult, számos épülete lakhatatlanná vált, sok ma is romos. A kerületet inkább tartották veszélyesnek, mint érdekesnek.[5] Egykori hangulatát az utóbbi két évtizedben kezdett felújításokkal próbálják "visszaidézni". Az utóbbi időben több épületet renováltak, sok étterem, különleges hangulatú kávézó és söröző, valamint könyvesbolt és galéria működik a negyedben. Ebben a kerületben található a Zsidó Kulturális Központ is.

Kazimierz kiemelkedő eseménye az 1988 óta évente, júniusban vagy júliusban megrendezendő Zsidó Kulturális Fesztivál, amely egy héten át, szombattól vasárnapig tart. Az esemény célja - a résztvevők szórakozásán túl - a zsidó kultúra, hagyomány terjesztése.

Steven Spielberg a Kazimierzben forgatta Schindler listája című filmjének számos jelenetét 1993-ban, habár a gettó és a Press- und Emaillierwerk a városrésztől délre feküdt, illetve működött.

Építészeti emlékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kazimierz térképe

1. A Piactér és a Városháza
2. Szent Katalin-templom (Kościoł św. Katarżyny)
3. Krisztus teste-templom (Kościoł Bożego Ciała)
4. Skałka-templom (Kościół św. Michała)
5. Városi Műszaki Múzeum
6. Régi-zsinagóga (Synagoga Stara)
7. Remuh-zsinagóga (Synagoga Remuh)
8. Magas-zsinagóga (Synagoga Wysoka)
9. Izsák-zsinagóga (Synagoga Izaaka Jakubowicza)
10. Kupa-Zsinagóga (Synagoga Kupa)
11. Tempel-zsinagóga (Synagoga Tempel)
12. Régi zsidó temető

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Bács Gyula, Délkelet Lengyelország, 132. oldal ISBN 963-2432-037
  2. Lengyelország, 202. oldal ISBN 963-0945-681
  3. The Kazimierz district guide
  4. ^ a b Lengyelország, 212. oldal ISBN 963-0945-681
  5. Cracow Life, Cracow - Kazimierz. (Hozzáférés: 2011. május 3.)

Külső források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]