Krónika (műfaj)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A krónika görög eredetű szó, a latin chronica megfelelője. A középkor jellegzetes történeti műfaja. Az annalesből (=évkönyvek) fejlődött ki. Fejlettebb formája a gesta (valakinek vagy valakiknek a cselekedetei). A krónikákban az eseményeket időrendi sorrendben, rendszerezés, magyarázat, összefoglalás nélkül jegyezték föl. Készítőik, a krónikások többnyire egyházi emberek voltak. A művek elnevezése nem mindig felel meg tartalmuknak. Anonymus és Kézai Simon Gesta Hungaroruma műfajilag krónika, Kálti Márk, Thuróczi János Chronica Hungaroruma pedig gesta. A középkor óta is használják a krónika szót a legkülönbözőbb szépirodalmi és tudományos művek címében.

Fontosabb fönnmaradt magyar, ill. magyar vonatkozású történeti művek a 15. század végéig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legkorábbi fönnmaradt művek egyes kategóriákban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szakirodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kőfalvi Tamás - Makk Ferenc: Forrástani ismeretek történelemből - NT-41283, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2007.