Szabács
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
| Szabács (Шабац) | |||
 |
|||
| Szabács központja | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szerbia |
||
| Tartomány | Közép-Szerbia | ||
| Körzet | Mácsvai | ||
| Alapítás éve | 1454 | ||
| Polgármester | Miloš Milošević (Szerbiai Demokrata Párt) | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 55 163 fő (2002) +/- | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 795 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Szabács
Pozíció Szerbia térképén
|
|||
| Szabács weboldala | |||
.gif&filetimestamp=20081125191809)
Szabács (szerbül Шабац / Sabac / Šabac): város Szerbiában a Macsói körzet közigazgatási székhelye. A városnak 2002-ben 55 163 lakosa volt, a hozzá tartozó 52 településsel együtt a körzet lakóinak száma 130 000.
[szerkesztés] Fekvése
Belgrádtól 65 km-re nyugatra, a Száva jobb partján fekszik.
[szerkesztés] Nevének eredete
Istvánffy Miklós szerint a várat építtetőjéről, Szendrő török parancsnokáról nevezték el. Az oszmán török saban = a muzulmán év 8. hónapja.
[szerkesztés] Története
A 13. századtól a török hódításig (1470) a Macsói Bánság központja, amelyet 1454-ben Zaslon néven említenek először a középkori szerb állam részeként. A török 1472-ben építette várát a Száva jobb partján, amelyet az építés hírére Hunyadi Mátyás nyomban megostromolt, bár sikertelenül. 1475-ben Mátyás ismét ostrom alá vette és 1476. február 15-én elfoglalta. A vár viadalát beszéli el a legrégebbi eredetiben fennmaradt históriás ének (Szabács viadala), amelyet 1871-ben az Ung vármegyei Csicseren a a Csicsery család oklevelei között találtak és amelyet valószínűleg egykor Mátyás király asztalánál énekeltek, dicsőítve a király tetteit. 1492-ben visszaverte a török ostromot. 1521. július 7-én Ahmed pasa serege a védők hősiessége ellenére bevette a várat.
1718 és 1739 között a pozsareváci béke értelmében Habsburg Birodalom része volt, de 1739-ben a belgrádi békével ismét a töröké lett. 1788. április 24-én rohammal foglalja el a császári sereg, később ismét török kézre került. 1807. február 5-én a szerbek foglalták el a törököktől. 1813. október 5-én a török visszafoglalta. Az 1820-as évektől kezdve a város nagy fejlődésen ment keresztül. Ekkor épült az első kórház és gyógyszertár, itt alapították meg az első szerb nyelvű gimnáziumot, az első szerb színházat.
1867. április 10-én a szultáni ferman átadta a várat a szerbeknek. 1883-ban itt adták ki az első szerb újságot. A város fejlődése az első világháborúig tartott, amikor a harcokban súlyos károkat szenvedett, lakossága pedig a felére csökkent. 1914 augusztusában a szerb hadsereg a város közelében aratta első győzelmét a Monarchia csapatai felett. A háború után a város újra fejlődének indult, 1938-ban vegyi gyár épült itt.
1941-ben a németek szállták meg és területén koncentrációs tábort létesítettek, ahol 20.000 fogoly közül mintegy 7.000 halt meg a kegyetlen bánásmód következtében. A várost 1944-ben a partizánok szabadították fel. A háború után Szabács modern ipari központtá fejlődött. Az 1970-es években sportcsarnok, szálloda, stadion, modern iskolák, óvodák épültek.
