Ibn Ruszta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ibn Ruszta (arab betűkkel ابن رستة – Ibn Rusta), eredeti nevén Abu Ali Ahmad ibn Umar (arabul أبو علي أحمد بن عمر – Abū ʿAlī Aḥmad ibn ʿUmar; Iszfahán, 9. század vége – ?) arab földrajzi író volt.

Életéről alig tudunk valamit. Fő művét, amely „Az értékes drágagyöngyök könyve” (Kitáb al-aalák an-nafísza) címet viseli, 903-913 között írta Mekkában, ahova eredetileg zarándoklati céllal utazott. A műnek csak kis része, a hetedik kötet maradt ránk. A kelet-európai sztyepp népeivel és államaival (Kazár Birodalom, Volgai Bolgárország, orosz fejedelemségek) foglalkozó szöveg azonban kiemelkedő fontosságú forrás a magyar őstörténet vonatkozásában. Forrásai között az elveszett Dzsajháni-jelentés, illetve Ibn Hurdádzbih munkájának egy ma már nem ismert, bővebb változata is szerepelt.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Világirodalmi lexikon IV. (Grog–Ilv). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1975. 710. o.
  • Goldziher Ignác: Az arab irodalom rövid története. Budapest: Kőrösi Csoma Társaság. 2005. ISBN 9638378212