Makk Ferenc

Makk Ferenc (Baja, 1940. december 1.) történész, bizantinológus, klasszika-filológus, a Szegedi Tudományegyetem professor emeritusa.

Életútja

Felsőfokú tanulmányait a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végezte, ahol történelem–latin szakon tanult 1959 és 1964, ógörög szakon 1961 és 1966 között.

1964–1965-ben a szegedi Radnóti Miklós Gimnáziumban tanított. 1965 és 1972 között tanársegédként, 1972-től 1979-ig adjunktusként, 1979 és 1983 között docensként tevékenykedett a szegedi egyetem Klasszika-filológiai Tanszékén. Az 1983–1984-es tanévben a Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszéken oktatott, 1984 és 2005 között a Történeti Segédtudományok Tanszéket vezette. 1992. július 1-jén egyetemi tanárrá nevezték ki. 1985-től 1988-ig a Bölcsészettudományi Kar dékánhelyettese, 1994 és 1996 között a kari Doktori, illetve PhD Tanács elnöke, 1996-tól 2001-ig a Történelem Habilitációs Szakbizottság elnöke volt. (Utóbbi posztot 2006 óta ismét betölti.) Kristó Gyula 2004-es halála óta a Magyar Tudományos Akadémia és a Szegedi Tudományegyetem közös Magyar Medievisztikai Kutatócsoportjának vezetője.

A Magyar Történelmi Társulat alelnöke 1998 óta. Az MTA Történettudományi Bizottsága és a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság tagja, a Szegedi Akadémiai Bizottság történettudományi szakbizottsága és a Szegedi Középkorász Műhely elnöke.

1971-ben egyetemi doktori címet szerzett. 1978-ban lett a történettudományok kandidátusa, 1991-ben a történettudományok doktora.

Munkássága

A történeti segédtudományok közül kronológiával, heraldikával, pecséttannal és történeti földrajzzal foglalkozik. Középkorászként főként az Árpád-kori magyar–bizánci kapcsolatok történetét és a középkori Magyarország külpolitikájának alakulását kutatja. Egyetemi doktori értekezése is e témakörben született Kálmán utódai és Bizánc címmel. Több ízben kiadták a magyar külpolitikát a honfoglalástól III. Béla haláláig tárgyaló monográfiáját. Szintén népszerű az Árpád-ház uralkodóiról Kristó Gyulával közösen jegyzett életrajzgyűjteménye. Monográfiákban dolgozta fel Magyarország 11. és 12. századi történetét (A királyság első százada, 1992; Magyarország a 12. században, 1986; A tizenkettedik század története, 2000). A 9–10. századról szintén Kristóval közösen tett közzé összegzést (A kilencedik és a tizedik század története, 2001). A magyarság korai történetéről szóló tanulmányai A turulmadártól a kettőskeresztig. Tanulmányok a magyarság régebbi történelméről címmel 1998-ban jelentek meg kötetben. Társszerzőként és -szerkesztőként részt vett az 1994-ben megjelent Korai magyar történeti lexikon elkészítésében.

Több mint háromszáz tudományos közleményt jelentetett meg.

Díjai, elismerései

1981-ben megkapta az Európa Könyvkiadó Nívódíját. 1989-ben Kiváló Pedagógus lett. 2000–2003-ban Széchenyi professzori ösztöndíjban részesült. 2003-ban Ránki György-, 2004-ben Szent-Györgyi Albert-, 2005-ben Klebelsberg Kunó-, 2007-ben Trefort Ágoston-díjjal jutalmazták.

Hatvanadik születésnapja alkalmából a „Magyaroknak eleiről.” Ünnepi tanulmányok a hatvan esztendős Makk Ferenc tiszteletére című, Piti Ferenc által szerkesztett kötettel köszöntötte a magyar középkorász-társadalom. Hetvenedik születésnapjára készült el a Fons, skepsis, lex. Ünnepi tanulmányok a 70 esztendős Makk Ferenc tiszteletére című kötet Almási Tibor, Révész Éva és Szabados György szerkesztésében.

Főbb művei

Monográfiák, tanulmánykötetek

• Magyar–bizánci kapcsolatok a XII. században (Szeged, 1977)
• Magyarország a 12. században (Budapest, 1986)
• Az Árpád-házi uralkodók (Kristó Gyulával; Budapest, 1988)
• The Árpáds and the Comneni. Political relations between Hungary and Byzantium in the 12^th century (Budapest, 1989)
• A királyság első százada (Budapest, 1992)
• Magyar külpolitika 896–1196 (Szeged, 1993; Budapest, 1996)
  németül: Ungarische Aussenpolitik 896–1196 (Herne, 1999)
• Az Árpád-ház uralkodói (Kristó Gyulával; Budapest, 1995)
  németül: Die ersten Könige Ungarns. Die Herrscher der Arpadendynastie (Herne, 1999)
• A turulmadártól a kettőskeresztig. Tanulmányok a magyarság régebbi történelméről (Szeged, 1998)
• A tizenkettedik század története (Budapest, 2000)
• Az Árpádok. Fejedelmek és királyok (Kristó Gyulával; Szeged, 2000)
• A kilencedik és a tizedik század története (Kristó Gyulával; Budapest, 2001)
• Forrástani ismeretek történelemből. Segédkönyv a történelem forrásközpontú tanításához (Kőfalvi Tamással; Budapest, 2007)

Szerkesztett kötetek

• III. Béla emlékezete (Kristó Gyulával; Budapest, 1981)
• Fejezetek a régebbi magyar történelemből (Budapest, 1985)
• Károly Róbert emlékezete (Kristó Gyulával; Budapest, 1988)
• Árpád előtt és után. Tanulmányok a magyarság és hazája korai történetéről (Kristó Gyulával; Szeged, 1996)
• Studia Varia. Tanulmánykötet Szádeczky-Kardoss Samu professzor 80. születésnapjára (Tar Ibolyával és Wojtilla Gyulával; Szeged, 1998)
• Európa és Magyarország Szent István korában (Kristó Gyulával; Budapest, 2000)
• Kultúrák találkozása. Ünnepi tanulmányok Olajos Terézia professzornő tiszteletére (Galántai Erzsébettel; Szeged, 2002)

Forráskiadások

• Sallustius: De coniuratione Catilinae (Tarr Ibolyával; Budapest, 1970)
• Traduction et commentaire de l'homélie écrite probablement par Théodore le Syncelle sur le siège de Constantinople en 626 (Szeged, 1975)
• Anjou-kori oklevéltár XIX. (Kristó Gyulával; Szeged, 2004)
• Írott források az 1050–1116 közötti magyar történelemről (Thoroczkay Gáborral; Szeged, 2006)

Források

• Adatlapja az Országos Doktori Tanács honlapján
• MTI Ki kicsoda 2009. Kortársaink életrajzi lexikona. Főszerk.: Hermann Péter. Budapest, 2008, MTI. 710–711. o.
• Publikációs jegyzéke az MTA köztestületi honlapján
• Révai új lexikona XIV. (Mah–Nel). Főszerk.: Kollega Tarsoly István. Szekszárd, 2004, Babits. 38. o. ISBN 963-955-616-5