Tàrrega
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
- Ez a szócikk a katalóniai településről szól. Ha a gitárművészre vagy kíváncsi, lásd a Francisco Tárrega című lapot.
| Tàrrega | |||
 |
|||
| Szűz Mária-templom | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Spanyolország |
||
| Autonóm közösség | Katalónia | ||
| Tartomány | Lleida | ||
| Megye | Urgell | ||
| Polgármester | Joan Amézaga Solé | ||
| Irányítószám | 25300 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 14 810 fő +/- | ||
| Népsűrűség | 167,6 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tengerszint feletti magasság | 373 m | ||
| Terület | 88,4 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Tàrrega
Pozíció Spanyolország térképén
|
|||
| é. sz. 41° 39′ 0″, k. h. 1° 8′ 30″ | |||
| Tàrrega weboldala | |||
Tàrrega (kiejtése [ˈtarrəɣə]; spanyolul Tárrega) város a spanyolországi Katalóniában, 11 344 lakossal. Urgell járási székhelye. 100 km-re Barcelonától, a Léridai-síkságon, az Ondara folyó völgyében fekszik.
Ma már hozzátartozó, de korábban önálló települések: Altet, Claravalls, Figuerosa, Talladell, Riudovelles és Santa Maria de Montmagastrell.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
A várost a rómaiak alapították. I. Rajmund Berengár ajándékozta feleségének, így lett a katalán uralkodók asszonyainak városává.
Népesség [szerkesztés]
| 1900 | 1920 | 1930 | 1940 | 1950 | 1970 | 1981 | 1990 | 1992 | 1996 | 2002 | 2004 | 2006 | 2007 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 6.477 | 7.413 | 7.884 | 7.783 | 8.622 | 10.281 | 10.959 | 11.438 | 11.281 | 11.855 | 13.210 | 14.000 | 15.155 | 16.690 |
Látnivalói [szerkesztés]
.JPG)
A város központja a Plaza Mayor, melynek két említésre méltó épülete akad:
- A Városháza (kat. Ajuntament, sp. Ayuntamiento) XVII. századi épület, 1674-ből származik. Homlokzatán a település címere tekinthető meg, melyet V. Károly adományaként tartanak számon.
- A Szűz Mária-templom (kat. Església de Santa Maria de l'Alba, sp. Iglesia de Santa Maria) XVII. századi épület, melynek tervezője Josep de la Concepció barát volt.
- A tér közepén egy gótikus feszület másolata magasodik.
Másik központi elhelyezkedésű, szépen kiképzett tere a Plaza de Sant Antoni, melynek környékén ismét több építmény hívja fel magára a figyelmet:
- A Sobies-kastély (Casa Sobies) a XVI. században született, ablakai gótikus stílusjegyeket viselnek.
- A Floresta-palota (kat.Palau Floresta, sp. Palacio Floresta) homlokzata román stílusban jött létre.
- A Szent Antal-templom (kat.Església de Sant Antoni) büszkesége egy román kori ötvösmű, illetve egy (állítólagos) darab Krisztus töviskoszorújából.
További látnivalói:
- A Katalán Föld Emlékműve (kat.Monument als Paisos Catalans),
- Call Perelló a Városi Múzeummal,
- Kórház (Hospital) (1740).
Kultúra [szerkesztés]
Gazdaság [szerkesztés]
Közlekedés [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- Bede Béla - Lempert Márta: Katalónia, Panoráma, Medicina Kiadó 1991., 129. old. ISBN 963-243-398-X
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Ajuntament de Tàrrega, Hivatalos honlap
- Fira de Teatre de Tàrrega
- Notícies de Tàrrega
- Información del Instituto de Estadística de Cataluña (katalán)
 |
Ez a spanyolországi településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
