Takáts Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Takáts Sándor
Születéskori neve Takács Sándor
Született Komárom
1860. december 7.
Elhunyt Budapest
1932. december 21. (72 évesen)
Nemzetisége magyar
Foglalkozása történész
Iskolái komáromi bencés gimnázium; pozsonyi királyi gimnázium, Budapesti tudományegyetem
Kitüntetései Magyar Érdemkereszt II. osztálya; Komárom díszpolgára

Takáts Sándor (Komárom, 1860. december 7.Budapest, 1932. december 21.) piarista tanár, művelődéstörténész, az MTA rendes tagja (1925, lev. 1906).

Tartalomjegyzék

Élete [szerkesztés]

A gimnázium első négy osztályát a komáromi bencés kisgimnáziumban, a négy felső osztályt Pozsonyban, a királyi főgimnáziumban végezte, majd miután 1880-ban érettségizett, a budapesti egyetem bölcsészkarára iratkozott be, és ott történelmet, magyart és latint hallgatott. Elsőéves bölcsészhallgatóként lépett be 1881-ben a piarista rendbe. Piarista növendékként a váci noviciátus után két évet Nyitrán tanult teológiát, majd 1884-től Budapesten folytatta az egyetemet. 1885. okt. 22-én tett örökfogadalmat, majd 1886. júl. 13-án pappá szentelték és a nyitrai gimnáziumba küldték tanítani. Már nyitrai tanárként kapta meg doktori diplomáját 1887. márc. 19-én. Magyar, latin és történelem szakos középiskolai tanári vizsgáját 1888. december 3-án tette le.

1889-ben tartományfőnöke a rend budapesti gimnáziumába helyezte tanárnak. Szülővárosa a 90-es években megbízta Komárom történetének megírásával. 1898-ban tanári állásától felmentették, mert a magyar királyi kormány kiküldte Bécsbe a volt udvari kamarai levéltár szétosztási munkálatainak végzésére. Öt évig dolgozott itt a magyar anyag kiválasztásán. Ekkor Thallóczy Lajosnál lakott.[1] 1903-ban a képviselőház meghívására elvállalta az 1791-1865-ig terjedő országgyűlési emlékek szerkesztését. 1903-tól haláláig a képviselőház levéltárosa volt. A Komárom megyei Múzeum-egyesület 1906-ban tiszteletbeli tagjává választotta. 1906-tól levelező, majd 1925-től a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja volt.

Kutatási területe elsősorban a 16.-17. század volt. A mindennapok történetét tárta föl levéltári anyagokra támaszkodva.

Művei [szerkesztés]

  • 1885 Adalékok Komárom városának történelméhez. Komáromi Lapok VI.
  • 1885 Péczeli József. Komáromi Lapok VI.
  • 1885 Árpád-kori történelmünk legfontosabb része (1239-1269). Komáromi Lapok VI.
  • 1885 Komárom IV. Béla alatt. Budapest.
  • 1886 Lapok egy kis város multjából. Komárom. (Előbb a Komáromi Lapokban).
  • 1887 Péczeli József meséi. Budapest. (Nemzeti Könyvtár XXXIX. Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap 1889., Századok 1890.).
  • 1888/1889 A paedagogiai büntetések philosophiája I-II. Nyitra.
  • 1890 Péteri Takáts József élete. Budapest.
  • 1891 Benyák Bernát és a magyar oktatásügy. Budapest. (Ism. Egyetemes Philol. Közlöny 1892).
  • 1892 Lutter Nándor emlékezete. Budapest.
  • 1894 Pállya István élete. Budapest.
  • 1895 A főváros alapította budapesti piarista kollégium története. Budapest. (Tudósítvány a kegyes tanító-rendiek budapesti főgymnasiumáról).
  • 1898 A dohány elterjedése s az első dohány monopolium hazánkban 1576-1735. Budapest. (Különnyomat a M. Gazdaságtörténelmi Szemléből).
  • 1899 A külkereskedelmi mozgalmak hazánkban I. Lipót alatt. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle.
  • 1905 Előmunkálatok a Tripartitum új kiadására 1603-ban, Egy könyvnyomda felállításának terve 1689-ben. Magyar Könyv-Szemle.
  • 1906 Thelekessy Imre, mint komáromi naszádos kapitány. A komáromvármegyei és városi muzeum-egyesület 1905. évi értesítője, 16-24.
  • 1906 A magyar sóvágók régi műszói. Magyar Nyelv.
  • 1907 Hogyan készülnek a nyelvtörténeti adatok és Zolnai Gyula válasza. Magyar Nyelv.
  • 1907/1908 Műveltségtörténeti közlemények. Századok.
  • 1907/1914 Régi magyar asszonyok. Budapest (rp. 1982).
  • 1908 Komárom vidéke és Brigetio a 18. század közepén. A komáromvármegyei és városi muzeum-egyesület 1907. évi értesítője, 24-33.
  • 1908 A magyar gyalogság megalakulása. Budapest.
  • 1909 Komáromi daliák a XVI. században. Budapest (ism. Vasárnapi Ujság 31).
  • 1910 Szálai Barkóczy Krisztina. Budapest.
  • 1913 A török-magyar bajviadalok. Budapest.
  • 1917 Zrínyi Miklós nevelőanyja. Budapest.
  • 1915-1928 A török hódoltság korából - Rajzok a török világból I-IV. Budapest.
  • 1921 A régi Magyarország jókedve. Budapest (rp. 1994).
  • 1922/1930 Régi idők, régi emberek. Budapest.
  • 1922/1928 Régi magyar kapitányok és generálisok I-II. Budapest.
  • 1926/1934 Magyar nagyasszonyok I-II. Budapest.
  • 1926 A magyar múlt tarlójáról. Budapest.
  • 1927 Szegény magyarok I-II. Budapest.
  • 1929 Emlékezzünk eleinkről I-II. Budapest.
  • 1929 Magyar küzdelmek I-II. Budapest.
  • 1930 Hangok a múltból. Budapest.
  • 1932 Kémvilág Magyarországon I-II. Budapest (rp. 1980).
  • 1951 Végvári vitézek - szegény legények (Klaniczay Tibor). Budapest.
  • 1956/1979 Bajvívó magyarok. Képek a török világból (Réz Pál). Budapest.
  • 1961 Művelődéstörténeti tanulmányok a XVI-XVII. századból (Benda Kálmán). Budapest.
  • 1979 Buda két árulója
  • 1996 Fejezetek Komárom művelődés- és gazdaságtörténetéből (Hídvégi Violetta). Tatabánya.
  • Palonai Magyar Bálint, in: 1928 Régi magyar kapitányok és generálisok.
  • Takáts Sándor (1860–1932) hagyatéka


Forrás [szerkesztés]

  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
  • Irodalomtörténeti Közlemények I. 1891.
  • A Pallas nagy lexikona XV. 894. l.
  • Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.
  • Magyarország Vármegyéi, Komárom vármegye. Bpest, 1908. 364. l.
  • Corvina 1909. 4. sz.
  • Nagy Miklós 1937: Takáts Sándor emlékének. Budapest.
  • Papp László 1942: Takáts Sándor. In: Magyar piaristák a XIX. és XX. században. Szerk. Balanyi György. Budapest.
  • Benda Kálmán 1961: Bevezetés. - Takáts Sándor műveinek jegyzéke. Összeáll. Galambos Ferenc. – A Takáts Sándorral foglalkozó irodalom jegyzéke. Összeáll. Galambos Ferenc. In: Takáts Sándor: Művelődéstörténeti tanulmányok a XVI-XVII. századból. Budapest.
  • Steven Bela Vardy 1977: The Ottoman Empire in Historiography. A Revaluation by Sándor Takáts. Pittsburgh.

Külső hivatkozások [szerkesztés]