Kropf Lajos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kropf Lajos
Született1852. augusztus 18.
Pest
Elhunyt1939. június 13. (86 évesen)
Hersham, London mellett
Állampolgársága
Foglalkozásamérnök,
történész
IskoláiMagyar Királyi József Műegyetem (–1873)
SablonWikidataSegítség

Kropf Lajos (Pest, 1852. augusztus 18.Hersham, London mellett, 1939. június 13.) mérnök, történész, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja (1903), az angol–magyar kapcsolatok első kutatója.

Életpályája[szerkesztés]

Hat gimnáziumi osztályt végzett Pesten, a VII. és VIII. osztályokat Esztergomban járta ki. 1860-tól tanult a budai József Műegyetemen. 1873 novemberében mérnök-hadnaggyá nevezték ki. Mivel az 1873-as krach okozta pangás miatt munkát nem talált, Londonban telepedett le és mérnökként kezdett dolgozni. Eleinte egy vasúttársaság munkatársa volt, majd 1881-től egy magáncég alkalmazásában állt egészen a századfordulóig, utána magánmérnöki irodát nyitott. Innen kezdetben színes tudósításokat küldött, 1885 után pedig szakfolyóiratokban jelentek meg forrásértékű tanulmányai. Elvégezte a British Museum régi magyar anyagának feltárását, illetve a kéziratos anyagát a Magyar Könyvszemlében, a Századokban, a Budapesti Szemlében a Hadtörténelmi Közleményekben, a Turulban és a Történelmi Tárban közölte. Lefordította Kossuth Lajos emlékiratainak 1. kötetét angol nyelvre (Memories of my Exile, Jausz Ferenccel, London, 1880). Beutazta Európa számos országát.

Fontosabb munkái[szerkesztés]

  • II. Rákóczy György felelete az Innocentia Transylvaniae-ra, írta dr. Basire Izsák. Kiadta ... Bpest, 1888. (Különnyomat a Történelmi Tárból.)
  • Folktales of the Magyars (W. Henry Jones-szal, London, 1889, 53 magyar népmese fordítása jegyzékkel)
  • Budai Parmenius István. (Századok. 1889, 150-154. o.)
  • Az aversai gyilkosság. Kolozsvár, 1896. (Különnyomat az Erdélyi Muzeumból.)
  • Észak-Amerika és Magyarország 1848 és 1849 (Bp. Szle, 1901. 106. köt.)
  • A szent korona történetéhez (Bp. Szle, 1901. 107. köt.)
  • Beck Vilma (uo. és 1902. 110. köt.)
  • Kossuth Lajos és Long kapitány, 1851 (Bp. Szle, 1903. 114. köt.)
  • Gr. Széchenyi István angol ismerősei (uo. 115. köt.)
  • Haynau kalandja Londonban (uo. 116. köt.)
  • Bánk bán az angol irodalomban (Bp. Szle, 1904. 118. köt.)
  • Anglia és a magyar forradalom (uo. 119. köt.)
  • Sir John Browning (uo. 120. köt.)
  • A magyar forradalom és a Times (Bp. Szle, 1906. 126. köt.)

Források[szerkesztés]