Laval (Mayenne)

	Laval
	A vár és a Mayenne folyó
	; Laval címere
	; Laval címere
	Közigazgatás
Ország	Franciaország
Régió	Loire mente
Megye	Mayenne
Polgármester	François Zocchetto (2014–2020)
INSEE-kód	53130
Irányítószám	53000
Testvérvárosok	Lista Szucsáva (2010–); Laval (1984–); Boston (1958–); Modesto (2011. október – ); Halkidikí; Gandia (1978. július 14. – ); Mettmann (1974–); Felsőrépa község; Garango Department; Garango (1974–); Lovecs (2010. december 11. – ); Chalkidiki Regional Unit (2009. november – );
	Népesség
Teljes népesség	49 657 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	1 486 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	42–122 m
Terület	34.2 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 04′ 22″, ny. h. 0° 46′ 12″Koordináták: é. sz. 48° 04′ 22″, ny. h. 0° 46′ 12″
	Laval weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Laval témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Laval város Franciaország nyugati részén, Loire mente régióban, Mayenne megye székhelye. A település a Mayenne folyó két partján terül el. A dimbes-dombos oldalon van a történelmi városmag, a sziklacsúcson a várral, a lejtőkön a régi katedrálissal. Franciaország kulturális és történelmi városa címet viseli.

Története[szerkesztés]

Ismertek voltak a középkori város takácsmesterei, elsősorban toiles de Laval nevű lenvásznaikról. A város a francia forradalom elleni felkelés, a chouannerie idején vált különösen híressé, itt harcoltak először a Jean Chouan néven ismertté vált királypárti vezér, Jean Cottereau csapatai. A városért vívott csatában azonban a royalisták vereséget szenvedtek. Laval a szülővárosa a századforduló különös festőjének, a vámos Henri Rousseau-nak és Alfred Jarrynak, a szürrealista írónak, akinek műve az Übü király.

Demográfia[szerkesztés]

Év	Lakosság
1793	14 822
1800	13 825
1806	15 167
1821	15 736
1836	17 810
1856	21 293
1861	22 892
1866	27 189

Év	Lakosság
1872	26 343
1876	27 107
1881	29 889
1886	30 627
1891	30 374
1896	29 853
1901	30 356
1906	29 751

Év	Lakosság
1911	30 252
1921	27 464
1926	28 099
1931	27 792
1936	28 380
1946	32 544
1954	34 597
1962	39 283

Év	Lakosság
1968	45 674
1975	51 544
1982	50 360
1990	50 473
1999	50 947
2006	51 233
2010	50 940

Látnivalók[szerkesztés]

Vieille ville - a folyó jobb partján elhelyezkedő óváros, melynek központja a place de la Trémoille, ahol Laval grófjainak kis palotája,, a reneszánsz stílusú Nouveau Chateau áll. A mintegy háromszáz éves épület ma az Igazságügyi Palota. A környező kis utcákban több középkori és reneszánsz épület maradt fenn. Az egykori városfal egyetlen fennmaradt őrtornya, a Tour Renaise.
Cathédrale de la Trinité - az eredetileg XII. századi templom mai formája többszöri átalakítás eredménye. Márványból és tufából faragott oltárai, XVI. századi faliszőnyegei, valamint flamand szárnyas oltára mint a katedrális ékességei.
Le Chateau - a vár a XII. században épült, a Bretagne és Normandia határán húzódó védelmi rendszer tagjaként, a normandiai oldalon. A napjainkig is fennmaradt épületek egy része a XIII. században készültek, de többször átalakították azokat. A kastély egy részében naiv festők alkotásai s a vámos Rousseau emlékszobája látható. A legjelentősebb műemlék a vártorony, a donjon, amely XI. századi alapokon áll. Különleges tetőszerkezete nagy mesterségbeli tudásról vall, a kör alakú központi magból sugárirányban szétfutó gerendákat középen szinte semmi nem tartja össze, mégis szilárdan tartják a súlyos tetőt. 1100 táján készítették, de a gerendákat folyamatosan cserélik.
Basilique Notre-Dame-d'Avesniéres - a román stílusú ősi templom belsejében sok régi szobor van, a legérdekesebb a XVI. századbeli, a mennybe emelkedő Jézust lábujjhegyen állva ábrázoló alkotás.
Ancienne église du Pritz - a csaknem ezer esztendős kis templom román stílusban készült. Különlegessége a falfestmények sorozata, a legrégebbiek XI. századiak, ezek Szűz Mária életének jeleneteit ábrázolják. Vannak freskók a XIII., a XIV. és a XV. századból is.