Navarrai Beatrix la marche-i grófné

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Navarrai Beatrix
La Marche-i Grófság grófnéja
Beatrice de Navarre/Beatritz de Navarra
Uralkodási ideje
1406. szeptember 14. – 1410.
Elődje Vendôme-i Katalin
Utódja Durazzói Johanna
Castres Grófság grófnéja
Beatrice de Navarre/Beatritz de Navarra
Uralkodási ideje
1406. szeptember 14. – 1410.
Elődje Bourbon Izabella
Utódja Durazzói Johanna
Életrajzi adatok
Uralkodóház Évreux-ház (Capeting-dinasztia)
Teljes neve Navarrai Beatrix
Született
1388/89
Navarra
Elhunyt
1410. (22 évesen)
Házastársa Bourbon Jakab, La Marche grófja (1370–1438)
Gyermekei 1. Eleonóra (1407–1463)
2. Izabella (1408–1445 után)
3. Mária (1410–1445 után)
Édesapja III. (Nemes) Károly navarrai király (1361–1425)
Édesanyja Trastamara Eleonóra kasztíliai királyi hercegnő (infánsnő) (1363 körül–1416)

Navarrai Beatrix (Navarra, 1388/891410), franciául: Béatrice de Navarre, occitánul: Beatritz de Navarra, baszkul: Beatriz Nafarroakoa, spanyolul: Beatriz de Navarra, születése jogán navarrai királyi hercegnő (infánsnő), a házassága rávén la Marche[1] és Castres[2] grófnéja, Bourbon Sarolta ciprusi királyné sógornője és I. (Évreux-i) Blanka navarrai királynő húga. A Navarrai Királyságban 1402-től haláláig néhány hónapot leszámtva a 3. helyet töltötte be a trónöröklési sorrendben. A Capeting-dinasztia évreux-i ágának a tagja.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Édesapja III. (Nemes) Károly navarrai király, édesanyja Trastamara Eleonóra kasztíliai királyi hercegnő (infánsnő). Szülei házasságából hosszú ideig csak lánygyermekek születtek. 1390-ig, amikor Eleonóra királyné elhagyta a férjét, valamint a navarrai udvart, és leányaival a szülőhazájába, Kasztíliába távozott, a navarrai királyi párnak öt lánya született. A későbbi királynő, Blanka negyedik gyermekként jött a világra.[3] Blanka három nővére közül csak a legidősebb, Johanna (13821413) érte meg a felnőttkort, Blanka két fiatalabb nővére, Mária és Margit kisgyermekkorban meghalt. Az ötödik leány Beatrix hercegnő volt, aki még 1390 előtt született. Eleonóra királyné végül 1395. februárjában hagyta el szülőhazáját, és tért vissza lányaival Navarrába.

1402. december 3-án az öccse, Lajos herceg halálával Olitében hivatalosan is Beatrix idősebb nővérét, Johanna hercegnőt nevezték meg Navarra trónörökösének, a második helyet fiatalabb nővére, Blanka foglalta el, míg Beatrix került a harmadik helyre. Ez a sorrend Beatrix számára csak 1406. december 17./19. és 1407. augusztusa közötti időszakban változott, mikor Blankának mint Szicília királynéjának a kisfia, Márton szicíliai királyi herceg[4] foglalta el a 3. helyet a navarrai trónöröklésben.

1406. szeptember 14-én Pamplonában házasodott össze Bourbon Jakab la marche-i gróffal, I. (Bourbon) Jánosnak, La Marche grófjának és I. Katalin, Vendôme és Castres grófnőjének az elsőszülött fiával. Jakab húgát, Saroltát 1409-ben eljegyezték I. Janus ciprusi királlyal, és 1411-től ciprusi királyné lett. Három leányuk született. Beatrix a harmadik gyermekük, Mária szülésébe halt bele 1410-ben. Legidősebb lánya, Eleonóra ekkor átvette az anyja 3. helyét a navarrai trónöröklési rendben, sőt 1413-ban a nagynénjének, Beatrix idősebb nővérének, Johannának a halálakor a második helyre került, egészen addig, amíg a navarrai trónörökössé előlépett Blanka meg nem szülte a második, ezúttal már életképes fiát, Károly vianai herceget 1421-ben. Ettől kezdve Beatrix lányainak a trónöröklési esélyei egyre kisebbé váltak, hiszen Blanka újabb gyermekeket hozott a világra, és az ő utódai folytatták a navarrai királyi vonalat.[5]

Beatrix halála után a néhány évig özvegyen élő Jakab az I. (Durazzói) László halálával nápolyi királynővé vált szintén özvegy, de még gyermektelen, II. Johannát vette el feleségül 1415. augusztus 10-én Nápolyban, és nyerte el a királyi címet.

Gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ősei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Occitánul: la Marcha, ahol a ch magyar c-ként ejtendő.
  2. Occitánul: Castras.
  3. L. Anthony (1931: 13).
  4. Legifjabb Márton herceg Szicíliában az első helyen állt mint trónörökös, Aragóniában pedig a második helyet töltötte be az apja, Ifjú Márton mögött.
  5. Blanka királynő második férje, II. (Hitetlen) János 1441-től trónbitorlóként elvitatta a gyermekeitől a navarrai trónt, és ez az ellenségeskedés odáig vezetett, hogy 1512-ben a nem Blankától származó fia, II. (Katolikus) Ferdinánd elbitorolta a jogos örökösöktől a Navarrai Királyságot, amely így két részre szakadt: a Pireneusoktól északra fekvő Alsó-Navarrára, amely megmaradt Blanka utódai kezében, és a Pireneusoktól délre fekvő Felső-Navarrára, ahol nem a blankai ág uralkodott. Ez utóbbi az északi résznél jóval nagyobb területű volt, és a déli országrész előbb Kasztília, ma pedig Spanyolország része. Blanka királynő ága így csak a jóval kisebb területű Alsó-Navarrában tudta megőrizni a hatalmát, amely pedig Franciaországba olvadt bele.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Anthony, Raoul: Identification et Etude des Ossements des Rois de Navarre inhumés dans la Cathédrale de Lescar, Masson, Párizs, 1931. URL. Lásd Külső hivatkozások
  • Partner, Peter: Giacomo di Borbone, Enciclopedia Italiana, Róma, 1971. URL: L. Külső hivatkozások

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző
Vendôme-i Katalin
La Marche grófnéja Blason comte fr LaMarche.svg
1406 – 1410
Következő
Durazzói Johanna
Előző
Bourbon Izabella
Castres grófnéja Blason ville fr Castres (Tarn).svg
1406 – 1410
Következő
Durazzói Johanna