Besançon

Az óváros, és a Doubs folyó

Besançon címere

Besançon zászlaja

Mottó: Utinam

Közigazgatás

Ország

Franciaország

Régió

Franche-Comté

Megye

Doubs

Polgármester

Jean-Louis Fousseret (2008-2014)

INSEE-kód

25056

Irányítószám

25000

Népesség

Teljes népesség

115 400 fő (2005) +/-

Népsűrűség

1800 fő/km²

Földrajzi adatok

Tengerszint feletti magasság

235-610 m

Terület

65,05 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Besançon

Pozíció Franciaország térképén

Koordináták: é. sz. 47° 14′ 35″, k. h. 6° 1′ 19″

é. sz. 47° 14′ 35″, k. h. 6° 1′ 19″

Besançon weboldala

Látkép a városra a Doubs folyóról

Besançon

Besançon (kiejtés: bəzɑ̃ˈsɔ̃) nagyváros Franciaország keleti részén, Franche-Comté régió illetve Doubs megye székhelye.

A várost a Doubs folyó patkó alakban öleli körbe.

Története [szerkesztés]

Amikor 926-ban eljutottak idáig a magyarok, felgyújtották az akkor már gazdag várost. Igaz, korábban is megtámadták már az erre vetődő alemannok és más törzsek. A kalandozó magyarok lerombolták Besançont. A francia népi etimológia innen származtatja a vadembert, emberevő óriást jelentő „ogre” szót, mégpedig a hongrois, vagyis magyar szó eltorzulásából. Valójában a szó a latin orcus, azaz pokolbeli istenség, származéka, de tény, hogy eleink nem bántak kesztyűs kézzel Besançon lakosaival.

A város Vesontio néven volt megerődített város a rómaiak idején, s már a II. században eljutott ide a keresztény hit. Amikor már szabadon működhetett az egyház, ez lett központja a Jura vidéknek. A XI. században már érsekség volt, amely feudális jogot is kapott. A város volt burgundiai, osztrák, spanyol uralom alatt, végül a XVII. században került Franciaországhoz, akkor tették meg a terület fővárosává és XIV. Lajos várépítője, Vauban mindjárt meg is erődítette.

Demográfia [szerkesztés]

Látnivalók [szerkesztés]

A fellegvár madártávlatból

Carhédrale St-Jean

Citadelle – a folyó alkotta patkó legszűkebb részén magas domb emelkedik, tetején a fellegvár vigyázza a bejáratot, csak a folyóparton, illetve a túloldalról lehet bejutni a patkó végében lévő belvárosba. A fellegvár Vauban építése, de már a római korban is volt itt templom és erőd, a folyóvölgy fölött 118 méterrel. A későbbiekben a Doubs jobb partján lévő hegyekre is épült erődítés. A vár alsó teraszát védő falakon keskeny kapu vezet keresztül. A felső vár nagyjából négyszög alakú, újabb fal veszi körül, saroktornyokkal, a bástya tetején végig lehet menni a bejárattól jobbra álló Tour de la Reine-től a bal oldali Tour du Roi toronyig. A felső várban kapott helyet a Musée du Folklore Comtois néprajzi múzeum, a Musée d’Historie Naturale természettudományi múzeum, egy akvárium és egy kis állatkert, valamint a Musée de la Résistance et de la Déportation, a francia ellenállás helyi múzeuma. A német fasiszta megszállók a vár területén végezték ki Doubs ellenállási mozgalmának elfogott tagjait. Az alsó várban kis mezőgazdasági múzeum van.
Hotel de ville – a városháza, 1573-ban fejezték be építését, kapuját a város jelképe, az antik oszlopokat tartó sasmadár díszíti. Ettől jobbra szép díszkút van a falban, ebben a forradalomig a német-római császár, V. Károly szobra állt.
Église St-Pierre – XVIII. századi templom.
Palais de Justice – XVI. századi épület. Jellegzetesen burgundiai homlokzata Hugues Sambi, a kor egyik jelentős mesterének a munkája.
Hotel St-Jacques – XVII. századi épület.
Palais Granvelle – egy nagyhatalmú család palotája volt, 1534-1540 között építtette Nicolas Perrenot de Granvellle, V. Károly császár kancellárja. A Musée Historique de la Franche-Comté, a történettudományi múzeum kapott helyet benne.
Bibliothéque Municipal – a városi könyvtár, egy XVIII. századi palotában kapott helyet. A negyedmillió kötetes könyvállomány mellett ezer kódexet és ősnyomtatványt, 12000 lapból álló metszet- és rajzgyűjteményt, 200 festményt és szobrot őriz.
Porte Noire – az időtől megfeketedett régi római diadalkapu a II. század végén épült, valószínűleg Marcus Aurelius császársága idején.
Porte Rivotte – a XVI. századi városfal egyik kapuja.
Palais épiscopal – a püspöki palota XVIII. századi épülete.
Victor Hugo szülőháza
A Lumière fivérek szülőháza
Carhédrale St-Jean - a városi katedrális nagy része a XII. században épült.
Hotel Boitouset – XV. Lajos korabeli palota, az érsekség székhelye.
Musée des Beaux-Arts – az ország egyik legrégebbi múzeuma, az egykori gabonakereskedelmi csarnokban található, melyet Louis Miquel építőművész alakított át belülről.