Kereszténység Magyarországon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyarország vallási térképe a népesség arányában, 2001
JHS-IHS-Monogram-Name-Jesus.svgRómai katolikus

██ <50%

██ 50-66,6%

██ 66,6%<


Symbol of Hungarian Calvinism.jpgReformátus

██ <50%

██ 50-66,6%

██ 66,6%<


Lutherrose.svgEvangélikus

██ <50%

██ 50-66,6%

██ 66,6%<


Orthodoxcross.pngGörög katolikus

██ <50%

██ 50-66,6%

██ 66,6%<


Egyéb

██ <50%

██ 50-66,6%

██ 66,6%<

A kereszténység egyike a főbb világvallásoknak. A legelterjedtebb Európában és az amerikai kontinensen.

Magyarország vallásos lakosságának többsége kereszténynek vallja magát, a görög eredetű szó azt jelenti: „Krisztus-követő”. I. (Szent) István magyar király uralkodása alatt vette fel a magyar nemzet a kereszténységet, azóta a magyarok nagy többsége keresztény. Magyarország történetében a kereszténységen kívül a zsidó és az iszlám vallás játszott jelentősebb szerepet. Ma – kis létszámban – minden jelentősebb vallásnak élnek hívei Magyarországon.

Az Egyházügyi törvényben elismert keresztény egyházak Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2011. júliusában az Országgyűlés elfogadta a lelkiismeret és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek, vallási közösségek jogállásáról szóló törvényjavaslatot. A képviselők 254 igen szavazattal, 43 nem ellenében fogadták el a törvényt.[1]

A jogszabály alapján az Országgyűlés a következő egyházakat ismerte el a törvény szövege [2] szerint:


Szimbólum Egyház Hívek lélekszáma
JHS-IHS-Monogram-Name-Jesus.svg Magyarországi Katolikus Egyház 6 085 781[3][4]
Ref.PNG Magyarországi Református Egyház 1 622 796[5]
Lutherrose.svg Magyarországi Evangélikus Egyház 304 705[6]

Keresztény felekezetek Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Római katolikus egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon a legelterjedtebb, 1998-ban a lakosság 58%-a, 2001-ben 55%-a (kb. 5.8 millió fő), 2011-ben 39%-a (összesen 3 871 881 fő[7]) katolikus vallásúnak tartotta magát. Szerintük az üdvösség forrása a Szentírás és a Szenthagyomány. A hivatalos becslések alapján 13-15% körülire tehető az igazi, a vallás tanai szerint élő katolikusok száma.

Szertartásai (rítusai):

Református egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon a második legelterjedtebb vallás. A lakosság 12%-a (2011) reformátusnak vallja magát, ami 1 153 442 reformátust jelent.[7] Általában vallják az eleve elrendelést (predesztinációt). Az üdvösség forrása Jézus Krisztus. Lásd: Magyarországi Református Egyház.

Evangélikus egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2001-es népszámláláson a lakosság mintegy 2%-a, 214 865 fő vallotta magát evangélikusnak.[7] A magyarországi evangélikusok a Magyarországi Evangélikus Egyház tagjai, melyet 264 gyülekezet, tizenhét egyházmegye és három egyházkerület alkot. A történelmi Magyarország másik evangélikus egyháza az erdélyi országos szász egyház volt. A Magyarországi Evangélikus Egyház keretein belül is jelentős számban éltek német és szlovák nemzetiségű evangélikusok, ma már a hazai evangélikus egyház tagjai között a magyarok vannak többségben. Magyar evangélikusok jelentősebb számban élnek külön magyar egyházban Romániában és Szerbiában, a helyi egyház tagjaiként Szlovákiában és az Amerikai Egyesült Államokban. A magyar evangélikusok világszervezete a Magyar Evangélikus Konferencia.

Ökumenikus keresztény mozgalmak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ortodox egyházak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(a Magyarországon hagyományos tudományos, katolikus terminológiával latinul: græci riti non uniti)

Unitárius egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az unitáriusok egy isteni személyben hisznek (ellentétben a Szentháromságot valló egyházakkal): Jézus számukra próféta és tökéletes ember. Vallják: az ember bűntelenül születik a világra, ártatlanul.

Baptista egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A baptista vallás hívei vallják a Szentháromságot. Az üdvösség forrása Jézus Krisztus. Magyarországon kb. húszezer ember vallja magát baptistának, akik a keresztelést felnőttkorban végzik, teljes vízalámerítéssel.

Pünkösdi-karizmatikus egyházak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországi pünkösdi-karizmatikus egyházak

Evangéliumi Keresztény egyházak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Adventista egyházak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Metodista egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Üdvhadsereg[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Krisztusban Hívő Nazarénusok Gyülekezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéb egyházak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]