Kerényi Jenő

Anya gyermekkel, Szentendre

Kerényi Jenő: Vetköző nő (kisplasztika)

Osztyapenko (1951)

Gitáros lány, Vác, Deákvári tér

Kerényi Jenő Csontváry szobra a pécsi Csontváry Múzeum előtt

Faun és nimfák, díszkút, Győr

Kerényi Jenő sírja Budapesten. Farkasréti temető: 25-1-75. A művész saját alkotása.

Kerényi Jenő (Budapest, 1908. november 20. – Budapest, 1975. július 10.) Kossuth-díjas magyar szobrászművész.

Életpályája

A Mintarajziskolában tanult, majd 1931-től 1937-ig a Képzőművészeti Főiskolán Bory Jenő tanítványa volt, később tanársegéde lett. Fővárosi ösztöndíjat, majd római ösztöndíjat nyert. 1937-38-ban Olaszországban járt tanulmányúton.

Nagy hatással volt rá az etruszk művészet, s a szobrászok közül Rodin, Bourdelle, Maillol plasztikai munkái. Hazajőve a szolnoki művésztelepen, Szentendrén és a Százados úti művésztelepen is dolgozott. 1938-tól rendszeresen szerepelt kiállításokon, első gyűjteményes kiállítása a Tamás Galériában volt 1941-ben. 1958-ban a brüsszeli világkiállításon Somogyi Józseffel együtt készített Táncoló című szobrával Grand Prix díjat nyert, 1960-ban a Velencei Biennálén nagyobb kollekcióval vett részt.

Művészete

Szobrait drámai expresszivitás, erőteljes kompozíció és izgatott felületkezelés jellemzi, jó arányérzékkel szerkeszti a csoportos kompozíciókat, a mozgás ábrázolásának kiváló mestere. Kisplasztikáinak nagy részét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi, mely 1976-ban rendezett tiszteletére emlékkiállítást. Szentendrén a Kerényi Jenő Emlékmúzeum állandó kiállítás keretében mutatja be műveit. Egyes megrendelésre készített politikai mondanivalót is kifejező szobrait a szoborparkok őrzik.

Művei (válogatás)

Kisplasztikái

• Táncosnő (1937-38) (Bronz, magasság: 28,5 cm; Deák gyűjtemény - Városi Képtár, Székesfehérvár)
• Szent család (1939) Terrakotta, magasság: 36 cm; MNG)
• Vetkőző nő (1940) (Terrakotta, magasság: 32 cm; MNG)
• Szegény asszony (1940 körül) (Terrakotta, magasság: 44,5 cm; MNG)
• Pieta (1941) (Terrakotta, magasság: 53,5 cm; MNG)
• Talpát néző lány (1943) (Terrakotta, magasság: 36 cm; MNG)
• Napozó (1946) (Bronz, magasság: 30 cm; magántulajdonban)
• Goethe (1948) (Öntött bronz érme, 107 mm; MNG)
• Napozó (1946) (Bronz, magasság: 30 cm; magántulajdonban)
• Keresztelő Szent János (1957) (Bronz, magasság: 41 cm; MNG)
• Csontváry (1961-62) (Bronz, magasság: 40 cm; magántulajdonban)
• Május elsején (1960 (Bronz, magasság: 82 cm; MNG)
• Anya gyermekkel (1969) (Bronz, magasság: 32,5 cm; magántulajdonban)
• Golgota (1972) (Bronz, 35 x 38 cm; Művelődési és Kulturális Minisztérium, Budapest)

Monumentális köztéri szobrai

• Hősi emlékmű (1940) (Léva)
• Osztapenko-emlékmű (1951) (Bronz, magasság: 430 cm; Szoborpark, Budapest)
• Korsós nő (1957) (Budapest)
• Anya gyermekkel (Almásfüzitő, Szentendre)
• Legenda (1963) (Tihany)
• Gitáros lány (1966) (Vác)
• Munkásmozgalmi emlékmű (1964) (Nagykanizsa)
• Kezek (Miskolc)

Díjai (válogatás)

• Munkácsy-díj (1950, 1952)
• Kossuth-díj (1955)
• Grand Prix díj (1958)
• Érdemes művész (1964)
• Kiváló művész (1966)

Szobra egy regényben

Kulcsszerepet játszik Kerényi Jenő pécsi Csontváry szobra A Csontváry-kód, avagy nem esik messze a macska a fájától című szatirikus-misztikus krimiben. A történet szerint Csontváry pécsi kiállítását ugyanis olyanok is látogatják, akik nemcsak a művészetében szeretnének gyönyörködni. A szobor alatt fontos bizonyítékok rejtőznek, amiért ádáz küzdelem folyik a főhős és az egyik gonosz között.

Galéria

• 

  Kezek (Miskolc)

• 

  Körzős kéz (Miskolci Egyetem)

• 

  Géniusz (Miskolc)

Lásd még

• Kerényi Jenő Emlékmúzeum

Források

• Művészeti lexikon. 2. köt. 3. kiad. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1981-84. ISBN 9630523620

Külső hivatkozások

• Kerényi Jenő élete és művei
• Kerényi Jenő művei
• Szoborpark, Budapest
• Oeuvre-katalógus