Zenica
| Zenica (Зеница) | |||
 |
|||
| Zenica modern főtere | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
||
| Polgármester | Husejin Smajlović | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 170 000 fő (2005) +/- | ||
| – elővárosokkal | 25000 fő | ||
| Népsűrűség | 45 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 499.7 km² | ||
| Időzóna | Közép-Európai (UTC+1) Közép-Európai (UTC+2) |
||
| Elhelyezkedése | |||
 Zenica
Pozíció Bosznia-Hercegovina térképén
|
|||
| é. sz. 44° 12′, k. h. 17° 56′ | |||
| Zenica weboldala | |||
Zenica város Bosznia-Hercegovina középső részén. Zenica-Doboj kanton székhelye. Lakosainak száma 170.000 (2005). Városi rangját IV. Béla magyar királytól kapta 1244-ben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
- A város a Zenica-Doboj kantonban, a Bosna folyó völgyében terül el. A folyó a város közepén szép kanyarulatot ír le.
Története [szerkesztés]
Zenica városi része különböző történelmi korokban alakult ki, időrendben a neolit, az illír, a római, a Bistua Nuova korában. A legjelentősebb régészeti lelet (II-IV. sz.-ból) egy korai keresztény kettős bazilika romjai. A középkorban Bosznia politikai függetlensége szorosan összefonódott Zenicával. A közeli Vranduk város, a bosnyák királyok székhelye volt. A török uralom ideje alatt (1463-1878) a kereskedelmi útvonal irányának megváltozása határozta meg a város szerepét, így Zenicában számos mecsetet (Ahmed szultán, Osman Celebi, Sejmen, Jalija), érdekes sírhelyeket, karavánszerájt stb. építettek. Egy 1697-ből származó útleírásban Zenicát a Nílus Deltájához hasonlították, ahol dinnyék teremnek. Feltételezik, hogy Zenica lakosainak száma a meghatározó bosnyák etnikai csoporttal kb. 2.000 fő volt. A szerbeket és horvátokat a történelmi források a 18. század végén, míg a zsidókat a 19. században említik. Savoyai Jenő 1697-es támadását és pusztítását követően a stabilizáció korszaka jött, amelynek során megteremtődtek az adminisztráció, a városiasodás, az üzleti élet és a topográfia feltételei, és létrejött egy városias központ. A 20. század elején nagy fellendülés volt tapasztalható.[1]
Sportélet [szerkesztés]
A város labdarugócsapata a Celik. Az egyik meccsét komoly atrocitások követték: "egy szurkoló meghalt, nyolc drukker és tizenegy rendőr pedig kisebb-nagyobb sérüléseket szenvedett abban a rendbontásban, amely egy bosnyák labdarúgó bajnoki mérkőzés után tört ki Zenicában."[2]
Ismert emberek [szerkesztés]
- Itt született 1960-ban Semir Osmanagić, a visokoi piramisok kutatója.
- Itt halt meg 1891-ben Tauffer Emil börtönügyi szakíró.
Testvérvárosai [szerkesztés]
Hivatkozások [szerkesztés]
