Zenica

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zenica (Зеница)
Zenica - square.jpg
Zenica modern főtere
Zenica címere
Zenica címere
Közigazgatás
Ország  Bosznia-Hercegovina
Polgármester Husejin Smajlović
Népesség
Teljes népesség 170 000 fő (2005) +/-
– elővárosokkal 25000 fő
Népsűrűség 45 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 499.7 km²
Időzóna Közép-Európai (UTC+1)
Közép-Európai (UTC+2)
Elhelyezkedése
Zenica  (Bosznia-Hercegovina)
Zenica
Zenica
Pozíció Bosznia-Hercegovina térképén
é. sz. 44° 12′, k. h. 17° 56′Koordináták: é. sz. 44° 12′, k. h. 17° 56′
Zenica weboldala

Zenica város Bosznia-Hercegovina középső részén. Zenica-Doboj kanton székhelye. Lakosainak száma 170.000 (2005). Városi rangját IV. Béla magyar királytól kapta 1244-ben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A város a Zenica-Doboj kantonban, a Bosna folyó völgyében terül el. A folyó a város közepén szép kanyarulatot ír le.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zenica városi része különböző történelmi korokban alakult ki, időrendben a neolit, az illír, a római, a Bistua Nuova korában. A legjelentősebb régészeti lelet (II-IV. sz.-ból) egy korai keresztény kettős bazilika romjai. A középkorban Bosznia politikai függetlensége szorosan összefonódott Zenicával. A közeli Vranduk város, a bosnyák királyok székhelye volt. A török uralom ideje alatt (1463-1878) a kereskedelmi útvonal irányának megváltozása határozta meg a város szerepét, így Zenicában számos mecsetet (Ahmed szultán, Osman Celebi, Sejmen, Jalija), érdekes sírhelyeket, karavánszerájt stb. építettek. Egy 1697-ből származó útleírásban Zenicát a Nílus Deltájához hasonlították, ahol dinnyék teremnek. Feltételezik, hogy Zenica lakosainak száma a meghatározó bosnyák etnikai csoporttal kb. 2.000 fő volt. A szerbeket és horvátokat a történelmi források a 18. század végén, míg a zsidókat a 19. században említik. Savoyai Jenő 1697-es támadását és pusztítását követően a stabilizáció korszaka jött, amelynek során megteremtődtek az adminisztráció, a városiasodás, az üzleti élet és a topográfia feltételei, és létrejött egy városias központ. A 20. század elején nagy fellendülés volt tapasztalható.[1]

Sportélet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város labdarugócsapata a Celik. Az egyik meccsét komoly atrocitások követték: "egy szurkoló meghalt, nyolc drukker és tizenegy rendőr pedig kisebb-nagyobb sérüléseket szenvedett abban a rendbontásban, amely egy bosnyák labdarúgó bajnoki mérkőzés után tört ki Zenicában."[2]

Ismert emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]