Tauffer Emil (fegyházigazgató)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tauffer Emil
Született1845. április 15.
Lepoglava
Elhunyt1891. április 26.
Zenica
Állampolgárságamagyar
GyermekeiTauffer Emil
Foglalkozásafegyházigazgató,
börtönügyi szakíró
Tisztségebörtönigazgató (1870-es évek – 1877, Lipótvár)
SírhelyeFiumei Úti Sírkert
SablonWikidataSegítség
Tauffer Emil sírja a Kerepesi temetőben

Tauffer Emil (Lepoglava, 1845. április 15.[1]Zenica, 1891. április 26.) fegyházigazgató, magyar börtönügyi szakíró, Tauffer Emil orvos édesapja, Tauffer Vilmos egyetemi tanár testvérbátyja.

Életpályája[szerkesztés]

Kolozsvári származású, ottani jómódú kereskedő fia. Jogot végzett, külföldi tanulmányutakon tanulmányozta börtönügyet, a németországi fegyintézeti hivatalnokok egyletének, a párizsi Société generale des prisons, a Société de legislation comparé, a londoni Howard-Association és a zágrábi kereskedelmi és iparkamara tagja. Egy ideig az igazságügyi minisztérium tisztviselője volt; azután az 1870-es évek közepén a fegyházi ügyek tanulmányozására külföldön hosszabb utazást tett. Ezután Lipótvárra és Illavára neveztetett ki fegyházi igazgatónak. Innét a horvát kormány felszólitására a lepoglavai fegyház rendezését vette át, melyet európai színvonalon és mintaszerűen vitt véghez. Miután ezt a feladatot befejezte, Kállay Béni közös pénzügyminiszter szerződésszerűleg Boszniában alkalmazta, ahol az ő terve szerint építették a zenicai nagy fegyházat. A folytonos munka kimerítette a különben is gyönge testalkatú férfiút. 46 éves korában hunyt el. Jelentős a szakírói munkássága.

A halálát követő esztendőben földi maradványait átvitték a Fiumei Úti Sírkertbe, itt 1929-ben a védettség latt álló 34/1-es parcellába helyezték át. Feleségével, Török Ilonával közös sírban nyugszik.

Tauffer Emil emlékének megőrzése érdekében, illetve munkásságának és a börtönügy területén betöltött kiemelkedő szerepének elismeréseképp a Magyarország igazságügyminisztere a 14/1993. (IX.21.) IM. rendelettel megalapította a Tauffer Emil-díjat, mely az október 23-i nemzeti ünnep alkalmával adományozható a Büntetés-végrehajtási Szervezet azon tagjai részére, akik tevékenységükkel magas szakmai vagy tudományos eredményt értek el.

Művei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]