Jerry Lee Lewis

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jerry Lee Lewis
Jerry Lee Lewis @ Credicard Hall 03.jpg
Életrajzi adatok
Születési név Jerry Lee Lewis
Becenév The Killer
Született 1935. szeptember 29. (78 éves)
Származás  Amerikai Egyesült Államok Louisiana, Ferriday
Pályafutás
Műfajok rock and roll, country, rockabilly
Aktív évek 1954-től napjainkig
Hangszer vokál, zongora
Tevékenység énekes, dalszerző, zongorista
Kiadók Sun Records, Smash, Mercury Records, Elektra, Warner Bros. Records, MCA Records

Jerry Lee Lewis weboldala

Jerry Lee Lewis (Ferriday, Louisiana, 1935. szeptember 29.) amerikai zongorista, énekes, dalszövegíró és zeneszerző. Beceneve a "Killer" (Gyilkos), melyet utánozhatatlanul egyedi zongorajátékával érdemelt ki. 1986-ban ünnepélyesen is elsőként került be a clevelandi Rock and Roll Hall of Fame büszkeségei közé, olyan rocklegendák mellett, mint Chuck Berry, James Brown, Ray Charles és Elvis Presley.[1] 2004-ben a Rolling Stone Magazin 24. helyre rangsorolta az énekest a Minden Idők 100 Legnagyobb Művésze listán.[2] 2003-ban, All Killer, No Filler: The Anthology című box set-jét a 242. helyre tették a Rolling Stone Minden Idők Legnagyobb 500 Albuma listán.[3]

Egyediségéhez őrült színpadi produkciója is hozzájárult, melyben gyakran a zongorára ugrott, felgyújtotta azt vagy éppen táncolva játszott.[4]

Életrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jerry Lee Lewis 2006-ban, a The Rhythm Festival-on Bedfordban, Angliában

Lewis egy szegény családba született, szülei, Elmo és Mamie Lewis a Louisiana keleti felében, Ferriday-ben éltek. Lewis gyermekkorában kezdett zongorázni tanulni két unokatestvérével, Mickey Gilleyvel és Jimmy Swaggarttal. Szülei jelzálogot vettek fel a farmjukra, hogy fiuknak zongorát tudjanak venni. Zenéjét befolyásolta Carl McVoy, unokabátyja zongorajátéka (aki később Bill Black Combo-val rögzített lemezt), a rádióban hallott zenék. Órákat töltött el azzal, hogy a Haney's Big House nevű feketék által látogatott ferriday-i bár mögött elbújva hallgatta az akkor 18 éves B. B. King játékát.[5] Saját stílusát olyan fekete művészek után alakította ki, akik képtelenek voltak fehér közönségnek játszani, összegyúrta a rhythm and bluest, a boogie-woogiet, a gospelt és a countryt, valamint Moon Mullican és Merrill Moore stílusát, az úgynevezett country boogie-t. Nem sokkal később már professzionális volt a játéka.

Édesanyja beíratta őt a Southwestern Assemblies of God University nevű egyetemre[6], a Texas állambeli Waxahachie-be, mert biztos akart lenni abban, hogy így fia kizárólagosan az Úrnak fogja majd dalait énekelni. De Lewis boogie woogie-stílusban előadott My God Is Real-ja miatt azonnal eltanácsolták az iskolából. Pearry Green, Lewis osztálytársa elmesélte, hogy Lewis néhány világi zenét játszott el a bemutató alatt. Következő nap a dékán behívatta irodájába Lewist és Greent is, hogy mindkettőjüket kicsapja az iskolából. Lewis azt mondta, Greent nem kellene kirúgni, mert "ő nem tudta, mire készülök". Évekkel később Green megkérdezte Lewist: "Még mindig az ördög zenéjét játszod?" Lewis ezt válaszolta: "Igen, azt játszom. De, tudod, azért az furcsa, hogy ugyanaz a zene, ami miatt kirúgtak az iskolából, ugyanezt a zenét játsszák most a templomokban. A különbség az, hogy én tudom, hogy az ördögnek játszom, ők meg nem."


Az anyám és az apám...vettek nekem egy zongorát, nagyon örültem neki és én igazán keményen gyakoroltam és ők mindenben támogattak, amíg csak éltek....Nagyszerű emberek voltak.

– Jerry Lee Lewis


Azt mondom neked, elkezdtem zongorázni tanulni - két hét alatt meg is tanultam.

– Jerry Lee Lewis

Ezután az incidens után Lewis nem játszott többé vallásos zenét. Ferriday és Natchez-környéki klubokban lépett fel, része lett a bimbózó új rock and roll-hangzásnak és 1954-ben elkészítette első demo-ját. 1955-ben Nashville körül tett egy utazást, klubokban lépett fel, megpróbálta felkelteni az emberek figyelmét, de a Grand Ole Opry nevű koncertterem (1925 óta itt léptek fel a legnagyobb sztárok) elutasította, mert szerepelt a Louisiana Hayride nevű rádióban Shreveportban. A lemezkiadó vezetői Nashvilleben azt javasolták neki, hogy térjen át a gitárra a zongoráról.

Lewis 1956 novemberében Memphis-be utazott, hogy a Sun Records képviselői meghallgassák. Sam Phillips, a kiadó tulajdonosa éppen Floridában tartózkodott, de helyette Jack Clement producer és hangmérnök készítette el Lewis számára a Ray Price-dal, a Crazy Arms feldolgozását és saját dalának, az End of The Road-nak a felvételét. 1956 decembere Lewis számára nagyon termékeny időszak volt, úgy is mint szólóénekes, és mint sessionzenész közreműködött Carl Perkins és Johnny Cash felvételein. Egyedi zongorajátéka számos Sun Records-felvételen hallható, amelyek 1956-ban és 1957 elején készültek, így például Carl Perkins dalaiban: aMatchboxben, a Your True Loveban, a You Can Do No Wrongban és a Put Your Cat Clothes Onban és Billy Lee Riley dalában, a Flyin' Saucers Rock'n'Roll-ban. Eddig az időszakig, a rockabillyt nem jellemezte a zongora, de egyre erősebb lett a szerepe és más kiadóknál a rockabilly-művészek elkezdtek zongoristákkal együtt dolgozni.

Amikor 1956. december 4-én Elvis Presley megérkezett a Phillips céghez, Carl Perkins éppen a stúdióban készítette új dalait, Lewis pedig zongorán kísérte őt. Johnny Cash szintén ott tartózkodott, figyelte Perkinst, ahogy dolgozik. Így négyen örömzenélésbe kezdtek és a Phillips hagyta, hagy menjen a felvétel tovább. Ezeknek a felvételeknek csaknem a fele gospel dal, megmaradt és Million Dollar Quartet néven jelent meg CD formátumban. A 46 dal között van Elvis Presley Don't Be Cruel és Paralized című száma, Chuck Berry Brown Eyed Handsome Manje, Pat Boone Don't Forbid Me című dala és a Don't Be Cruel című szám, amelyen Elvis Presley Jackie Wilson fekete amerikai énekest utánozza (aki akkor a Billy Ward and the Dominoes tagja volt)

A Jerry Lee Lewis autóút táblája Ferridayben
"A becenevemet körülbelül 15 éves koromban kaptam: amikor kijöttem az iskolából, Cecil Harrelson mondta: 'Hát, viszlát Killer!' én ezt válaszoltam: 'OK, találkozunk a biliárdteremben!' Aznap mindkettőnket felfüggesztettek - két hétre, nem is tudtunk egymásról, csak úgy összefutottunk. Én egy tanárral verekedtem, ő meg egy másikkal, emiatt "Gyilkosnak" hívtuk magunkat. Így kezdődött az egész." Jerry Lee Lewis [7]

Lewis saját kislemezei, amelyen Jerry Lee Lewis and his Pumping Piano néven szerepel, elősegítették szólóénekesi karrierjét 1957-ben: a Whole Lotta Shakin' Goin On és a Great Balls of Fire, a legnagyobb dalai amerikai és nemzetközi hírnevet hoztak neki, még annak dacára is, hogy a kritikusok szerint a dalok nyíltan szexuális hangvételűek, ami arra vezetett néhány rádióállomást, hogy bojkottálják őket.

Több, első kézből származó forrás szerint, köztük Johnny Cash és maga Lewis szerint, aki jámbor keresztény volt, a bajt az okozta, hogy bűnös természetű maga az énekes, ami határozottan a pokolra vezeti a közönséget is és őt magát is.[8] Lewis karakterének ez az aspektusát ábrázolta a 2005-ben készült Walk The Line című film, amelyben Waylon Payne alakította Lewis szerepét és amely Johnny Cash önéletrajza alapján készült.

Lewis gyakran rúgta arrébb zongoraszéket és állva játszott a zongorán, a drámai hatás kedvéért végigszántotta a kezével a billentyűket, rá is ült azokra és felállt a zongora tetejére. Első TV-s szereplése alkalmával, 1957. július 28-án, a The Steve Alle Show-ban is ilyen szokatlan dolgokat művelt, amikor a Whole Lotta Shakin' Goin Ont adta elő.[9][10][11][12] Állítólag a show végén fel is gyújtotta a zongorát, mert kevesebb gázsit kapott, mint Chuck Berry.

Botrány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lewis zűrzavaros magánélete egészen 1958 májusáig rejtve volt a közönség elől, amikor is az brit turné alatt Ray Berry az egyik hírügynökség riportere a London-Heathrow-i repülőtéren tudomást szerzett Lewis harmadik feleségéről, Myra Gale Brown-ról. Ő Lewis unokahúga volt és mindössze 13 éves. (Brown, Lewis és a menedzsmentje bizonygatta, hogy a lány 15 éves volt). Lewis ekkor 23 éves volt. A közönség felháborodott az ügyön és a turnét 3 koncert után törölték.

A botrány követte Lewist Amerikába és ennek az lett a következménye, hogy feketelistára került a rádióállomásokon és csaknem eltűnt a zenei palettáról. Lewis úgy érezte, elárulták, még azok közül is sokan, akik addig támogatták. Dick Clark kidobta őt a show-jából. Lewis úgy érezte, hogy még Sam Phillips is elárulta őt, amikor a Sun Records tulajdonosa megjelentette a The Return of Jerry Lee című álinterjút.

Karrier[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jerry Lee Lewis 1986-ban elsőként került be a Rock and Roll Hall of Fame büszkeségei közé. Az épület látképe.
Jerry Lee Lewis kézlenyomata Memphisben a Walk of Fame-en

1954-ben rögzítette első demóját, majd a következő évben a "country fővárosába", Nashville-be tett kitérőt. 1956-ban Memphis-ben (Tennessee) Jack Clement lemezproducer és hangmérnök felfedezte Jerry tehetségét és azonnal rögzített is vele pár felvételt a Sun Records-nál.[13] A kiadó tulajdonosa, Sam Phillips ezt követően több session-felvételhez is alkalmat teremtett Jerry számára olyan előadókkal, mint Carl Perkins és Billy Lee Riley. A kiadó legnagyobb felfedezettje, Elvis Presley elismerően és féltékenyen meg is jegyezte, hogy ha úgy tudna zongorázni, mint Jerry, feladná az éneklést.[14] 1956. december 4-én alkalom nyílt egy közös session-re Memphisben, Elvis Presley, Johnny Cash és Carl Perkins társaságában.[15][16] Az örömzenélésből (jammelés) született dalok később megjelentek a Million Dollar Quartet névre keresztelt albumon. Bár nem Jerry Lee Lewis volt az első a műfajban, de forradalmasította azt. Első nagy slágerei voltak a Great Balls of Fire, Whole Lotta Shakin' Goin On és a High School Confidental.


Mások csak gyakorolnak és gyakorolnak...az én ujjaimnak mintha saját agya lenne. Nem kell nekik megmondani, mit tegyenek, ők megteszik maguktól. Isten adta tehetség ez.

– Jerry Lee Lewis


Ha majd visszaemlékeznek rám, azt akarom, hogy ne a sok feleségemre emlékezzenek - bár volt egy pár -, és ne is a palotáimra meg a sok pénzre emlékezzenek, amit elköltöttem. Azt akarom, hogy csak a zenémre emlékezzenek...

– Jerry Lee Lewis

Magánélet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1958-as angliai turnéjáig Jerry magánélete nem igazán volt ismert a rajongók körében. Ebben az évben már harmadik feleségével élt (előző feleségei voltak: Jane Mitcham és Dorothy Barton), a tizenhárom éves Myra Gale Lewis-szel.[17][18] A kiskorú feleség egyben Jerry unokatestvére volt. A turné a felreppent hír hallatára három koncert után véget ért a közfelháborodás miatt. A botrány miatt Amerikában is különcként kezelték a zongoristát, barátai és támogatói elpártoltak mellőle. Egyedül a rádiós személyiség, Alan Freed (a rock 'n' roll kifejezés "feltalálója") maradt hű hozzá és játszotta lemezeit. A baj tetéződött, Jerry bár szerződésben állt kiadójával, de már nem rögzített több felvételt, fellépései megfogyatkoztak. Egyedül 1961-ben dolgozta fel Ray Charles slágerét, a What'd I Say-t. 1963-ban a Smash Records-el kötött szerződést. Népszerűsége a hatvanas években visszatérni látszott Európában. A Nashville Teens társaságában 1964-ben a hamburgi Star klubban vett fel egy élő albumot (Live at the Star Club, Hamburg).

Házasságai, gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dorothy Barton (1952. február 21. - 1953. október 8.) (elváltak)[19]
  • Jane Mitchum (1953. szeptember 15. - 1957) (elváltak) 2 gyermek: Jerry Lee Lewis Jr, Ronnie Guy Lewis
  • Myra Lewis (1957. december 12. - 1970. december 9.) (elváltak) 2 gyermek: Steven Allen Lewis, Phoebe Allen Lewis
  • Jaren Elizabeth Gunn Pate (1971. október 7. - 1982. június 8.) (elhunyt)
  • Shawn Stephens (1983. június 7. - 1983. augusztus 22.) (elhunyt)
  • Kerrie McCarver (1984. április 24. - 2005. június 15.) (elváltak) 1 gyermek: Jerry Lee Lewis III

Függőségek és családi tragédiák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jerry karrierje kezdete óta is élt káros szenvedélyeivel, de ezek leginkább 1970-től hatalmasodtak el rajta, miután elvált harmadik feleségétől, Myrától. A tragédiát tetézte, hogy 1973-ban tizenkilenc éves fia, Jerry Lee Lewis Jr. autóbalesetben elhunyt. Korábban elsőszülött fia, Steve Allen Lewis vízbe fulladt. Jerrynek egyedül egy lánya maradt, Phoebe Lewis, aki szintén zenész. Ettől függetlenül a 70-es és 80-as évek kórházban teltek vagy éppen elvonón. 1976-ban a negyvenegyedik születésnapján véletlenül rálőtt basszusgitárosára, Butch Owens-re. Később Elvis birtokára, Graceland-be volt hivatalos mikor magával vitte fegyverét de fennakadt a biztonsági ellenőrzésen.

Great Balls of Fire, a film[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Harmadik felesége, Myra válásuk után megírta Murray Silver segítségével a Great Balls of Fire: The Uncensored Story of Jerry Lee Lewis (1982) című könyvet, mely az 1989-es életrajzi film alapjául szolgált később. A filmben Jerry Lee Lewis-t Dennis Quaid, Myrát Winona Ryder játssza. A filmben több ismert zenész is feltűnik megszemélyesítve vagy egyéb szerepekben. Például Jimmie Vaughan játssza Jerry gitárosát, Roland Janes-t. A film jelentette a nagy visszatérést Jerry számára, hiszen a filmhez újra felvették összes dalát és betétdalként ki is adták.

Napjainkban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Napjainkban is turnézik annak ellenére, hogy hetvenes éveiben jár. 2005-ben meg is kapta az Életmű-díjat a Recording Academy-től, majd 2006-ban kiadta a nagy elismerést kiváltó Last Man Standing albumot, melyen több ismert zenésszel közreműködik. 2007 tavaszán ezt követte a Last Man Standing DVD kiadása. 2007 novemberében a celeveland-i Rock'n'Roll Hall of Fame hatalmas ünnepségsorozattal népszerűsítette a már élő legendává érett zongoristát. Jerry Lee Lewis jelenleg a Mississippi állambeli Nesbit-ben él családjával.

Lewis Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1998-ban Jerry Lee Lewis már fellépett Budapesten: a Kisstadionban Chuck Berry és Little Richard társaságában adott emlékezetes koncertet.
  • A koncertsorozat menedzsmentje 2010. július 13-án tájékoztatta a Showtime Budapest irodáját arról, hogy Jerry Lee Lewist hétfőn a memphisi kórházban megműtötték, orvosai egy hónap pihenést írtak elő számára, ezért az egész európai turnét, így a budapesti, 2010. július 20-ára tervezett koncertet is novemberre halasztották.[20] Később megadták a budapesti koncert pontos időpontját, amely 2010. október 31-én volt a Papp László Budapest Sportarénában.[21][22] A koncert első felében Lewis húga, Linda Gail Lewis és zenekara lépett fel. A koncert második részében kísérőzenekara, a Memphis Beats kezdett játszani, nem lehetett tudni, hogy Lewis mikor lép a színpadra, hiszen az énekes-zongorista helye üres volt. Végül néhány dal után megjelent a színpadon maga Jerry Lee is, akin látszott, hogy még mindig nincs túl jó bőrben, de amint elkezdett énekelni és zongorázni, lázba hozta a közönséget. Éneke 75 éves kora ellenére nagyon erőteljes volt, pedig elmondása szerint meg volt fázva. Azt mondta: "Örülök, hogy Budapesten lehetek, örülök, hogy még élek." A koncert végén adta elő két legnépszerűbb dalát, a Whole Lotta Shakin' Goin On-t és a Great Balls of Fire-t.[23]

Diszkográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Albumok
  • 1957: Jerry Lee Lewis [1957]
  • 1961: Jerry Lee’s Greatest
  • 1964: Live at the Star Club Hamburg
  • 1964: The Greatest Live Show on Earth
  • 1965: Country Songs for City Folks
  • 1965: The Return of Rock
  • 1967: Breathless
  • 1967: Soul My Way
  • 1968: Got You on My Mind
  • 1968: In Demand
  • 1968: Unlimited
  • 1969: All Country
  • 1969: Another Place Another Time
  • 1969: Country Music Hall of Fame
  • 1969: Country Music Hall of Fame, Vol. 2
  • 1969: She Still Comes Around (To Love What's Left of …)
  • 1970: Ole Tyme Country Music
  • 1970: She Even Woke Me Up to Say Goodbye
  • 1970: Taste of Country
  • 1970: Together (Linda Gail)
  • 1971: Roots
  • 1971: The Golden Cream of the Country
  • 1971: There Must Be More to Love Than This
  • 1971: Touching Home
  • 1972: Rockin’
  • 1972: Southern Roots Radio Special
  • 1972: The Killer Rocks On
  • 1972: Who’s Gonna Play This Old Piano
  • 1972: Would You Take Another Chance on Me
  • 1973: I-40 Country
  • 1973: Live at the International
  • 1973: Sometimes a Memory Ain’t Enough
  • 1973: The Session
  • 1974: Southern Roots
  • 1974: Sunstroke (mit Carl Perkins)
  • 1975: Boogie Woogie Country Man
  • 1975: I’m a Rocker
  • 1975: Odd Man In
  • 1976: Country Class
  • 1977: Country Memories
  • 1978: In Loving Memories
  • 1978: Jerry Lee Lewis Keeps on Rockin’
  • 1979: Jerry Lee Lewis [1979]
  • 1980: When Two Worlds Collide
  • 1983: My Fingers Do the Talkin’
  • 1984: Fan Club Choice
  • 1984: I Am What I Am
  • 1985: I’m on Fire
  • 1989: That Good Old Times
  • 1990: Rocket
  • 1991: Jerry Lee Lewis: Portrait
  • 1995: Young Blood
  • 1995: Concert [live]
  • 1996: Jerry Lee Lewis [Laserlight]
  • 1997: The Original Great Balls of Fire
  • 1999: At the Palomino [live]
  • 1999: Live at Gilley’s
  • 2003: The Jerry Lee Lewis Silver Eagle Show
  • 2003: From the Front Row: Live
  • 2003: Middle Aged Crazy: Live!
  • 2006: Last Man Standing
  • 2007: Last Man Standing: Live [CD/DVD]
  • 2007: Live from Austin, TX
  • 2008: Absolutely Live!
  • 2009: Mean Old Man (EP)
  • 2010: Mean Old Man

Bibliográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • (2010) Joe Bonomo: Jerry Lee Lewis: Lost and Found. Continuum International Publishing Group Ltd. ISBN 978-0826429667
  • (2009) Nick Tosches: Hellfire: The Jerry Lee Lewis Story (Penguin Magnum Collection) ISBN 978-0141041858
  • (2008) Nick Tosches, Klaus Bittermann, Jürgen Behrens: Hellfire: Die Jerry Lee Lewis Story (Perfect Paperback). Edition Tiamat. ISBN 978-3893201198
  • (2007) Nick Tosches: Hellfire: The Jerry Lee Lewis Story. Penguin ISBN 978-0141030753
  • (2007) Jerry Lee Lewis: Jerry Lee Lewis: Last Man Standing. Alfred Publishing Company ISBN 978-0739045046
  • (2007) Jerry Lee Lewis: Jerry Lee Lewis: Greatest Hits. Alfred Publishing Company ISBN 978-0739043813
  • (1993) Jerry Lee Lewis, Charles White: Killer!: The Life and Times of Jerry Lee Lewis (Hardcover). Century. ISBN 978-0712655880
  • (1992) Jimmy Guterman: Rockin' My Life Away: Listening to Jerry Lee Lewis (Hardcover). Rutledge Hill Press, Amerika. ISBN 978-1558530812
  • (1989) Murray Silver, Myra Lewis: Great Balls of Fire: True Story of Jerry Lee Lewis. Mandarin ISBN 978-0749301323
  • (1984) Robert Palmer: Jerry Lee Lewis Rocks. Delilah ISBN 978-0933328075
  • (1983) Murray Silver, Myra Lewis: Great Balls of Fire: True Story of Jerry Lee Lewis. Virgin Books ISBN 978-0907080756
  • (1982) Murray Silver, Myra Lewis: Great Balls of Fire: The Uncensored Story of Jerry Lee Lewis. William Morrow & Company ISBN 978-0688014803

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Jerry_Lee_Lewis_discography című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Million_Dollar_Quartet című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Million Dollar Quartet - Elvis, Jerry Lee Lewis, Carl Perkins és Johnny Cash

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. http://rockhall.com/inductees/ceremonies/1986/ A névsor a Rock and Roll Hall of Fame hivatalos honlapján
  2. http://www.amiannoying.com/%28S%28prch2r55mxdgl4jp3i2bdn45%29%29/collection.aspx?collection=2912
  3. http://www.rollingstone.com/music/lists/;kv A lista a Rolling Stone Magazin online oldalán
  4. http://www.youtube.com/watch?v=xraIf_cYRQE&feature=related
  5. Natchez Under The Hill Saloon - Natchez Mississippi
  6. http://www.sagu.edu/go/
  7. http://www.imdb.com/name/nm0507350/bio
  8. Johnny Cash, Cash: The Autobiography, 1997, p. 98.
  9. Jerry Lee Lewis – Greatest Live Performances of the '50s, '60s and '70s – DVD, 2007.
  10. http://www.youtube.com/watch?v=HrA91CuWbbM
  11. http://www.youtube.com/watch?v=OIoHwQTUYS0&feature=related
  12. http://www.youtube.com/watch?v=nmLagQCgCwo&feature=related
  13. http://www.cowboyjackclement.com/bio/timeline/ Jack Clement hivatalos honlapja
  14. http://www.elvis-presley-forever.com/elvis-presley-biography-jerry-lee-lewis-3.html
  15. http://www.youtube.com/watch?v=sjSnmmXR9pQ&feature=related - Million dollar quartet a Youtube-on
  16. Jávorszky Béla Szilárd-Sebők János: A rock története. Glória Kiadó 2005, ISBN 963 9587 095 190. old.
  17. http://www.youtube.com/watch?v=D5sV8UEIH9g
  18. http://www.artistdirect.com/artist/bio/jerry-lee-lewis/458628
  19. http://www.imdb.com/name/nm0507350/bio Az énekes életrajza a www.imdb.com honlapon
  20. http://index.hu/kultur/zene/fesztival/2010/07/13/elmarad_jerry_lee_lewis_budapesti_koncertje/
  21. http://www.showtimebudapest.hu/event_details.php?eid=333
  22. http://www.jerryleelewis.com/#tour
  23. http://quart.hu/cikk.php?id=5618

Külső források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jerry Lee Lewis témájú médiaállományokat.
  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap