Rhythm and blues

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rhythm and Blues (R&B)
Stíluseredet Jazz - Blues (jump blues, elektronikus blues) - Gospel - Pop
Kulturális eredet A 1940-es - 1950-es években az amerikai blues új irányzata
Hangszerek nagybőgő, szaxofon, zongora, elektromos gitár, ének
Népszerűség Az 1940-es években jelentős, az 1960-as évek óta ikonikus
Leszármazott stílusok
Soul, Funk, Doo-wop, Hiphop, Ska, Rocksteady, Reggae, Rock and roll, Electro, Post-disco
Társműfajok
Kortárs R&B, Smooth R&B, Slow jam, Neo soul, Hip hop soul
Alműfajok
Juke Joint blues, R&B punk, rockabilly
Alműfajok régiók szerint
New Orleans

A Rhythm and Blues, R&B, R’n’B egy könnyűzenei megnevezés, ami nem egy egyértelmű műfajra utal, s ebben igazából megegyezés se nagyon van a könnyűzenei szakírók között.[1] A kifejezést a Billboard zenei szaklap vezette be 1949. június 25-én. Korábban a lemezkiadók élesen elszeparálták a fehér és fekete közönségnek szánt kiadványokat. A fehérekét Hillbilly Musicnak, a feketékét Race Musicnak nevezték, ez utóbbit váltotta fel a Rhythm and Blues, ami az évek során rengeteg afro-amerikai előadóktól származó tánc- és popzenei műfajt jelentett. Az 1940-es évek második felében a blues új, a rock and rollt előrevetítő irányzatát nevezték R&B-nek. Ez megtartotta a blues dallamvilágát és akkordsémáit, viszont ritmusa gyorsabb lett, a hosszúra nyúlt hangszeres improvizációk helyett pedig egyre nagyobb szerepet kapott maga a dal, az ének.

Az '50-es évekből már többféle R&B-előadót ismerhetünk.

Az olyan nagyvárosokban, mint New York, Philadelphia és Chicago, a fő hangsúlyt az énekre és a zenei kivitelezésre fektették. Detroitban a híres Motown kiadó uralta a terepet, ahol az R&B, a soul és a gospel zenei elemeit populárisabb formában tálalták a nagyközönségnek. Memphis-ben a Stax kiadó volt a vezető. A déli államokban inkább a blues volt az erősebb. Nyers hangzás, pattogó ritmusok és sok trombita - ezek jellemezték az akkori R&B-muzsikusokat.

A '60-as években az R&B-n belüli soul műfaj legendás énekese, James Brown létrehozta zenekarával a funkot, amiből később a disco és a hiphop lett.

A '80-as évektől a lágyabb, popos hangzás vált uralkodóvá a műfajon belül.

A '80-es évek végétől és a '90-es évek elejétől él a „kortárs R&B” (angolul: Contemporary R&B), ami a soul, hip-hop és dance stílusokat vegyíti. A kortárs R'n'B-zenére dobgépes alapok és melizmatikus (díszített, egy szótag kiéneklése alatt több hangot is használó) szólóéneklés a jellemző, valamint gyakoriak benne a rap-betétek.

Napjainkban a hip-hop-alapok (-beatek) jellemzők a zenékre, és pár éve megjelent a dance-pop/house-elemekkel vegyített R'n'B.

Magát a Rhythm n Blues megnevezést egyaránt alkalmazhatják elektromos blues, soul, funk, disco, hiphop vagy popzene-műfajú zenékre is, lényegét tekintve tehát gyűjtőfogalom az afro-amerikai (főleg gospel) eredetű tánczenéknek.

Főbb stílusok és előadók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rhythm & Blues[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(1940-es–1950-es évek; a rock & roll előtt)

A korabeli jump blues stílus jelenti a rhythm n blues alapját. A zenére a kemény szvinges játékmód és a dallamos, gospel-alapú ének jellemző.

"Fekete" rock & roll (1950-es évek vége)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rock & roll zene valójában egyenes ritmusban játszott blues, ezért a fekete zenészek is kivették részüket a műfajból.

Doo-wop (1950-es évek)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(lásd Doo-wop)

Az ötvenes évek jellemző műfaja a vokális "barbershop music", a korszak popzenéjét pedig a négy szólamra hangszerelt vokál-együttesek határozták meg.

Lánybandák (1960-as évek eleje)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A soul korai éveiben jelentek meg a fekete lánybandák, akik gospel-kórusszerűen énekeltek.

Soul (1960-as–1970-es évek)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(lásd Soul)

A soul még közelebb viszi az R&B-t a gospel-hez a speciálisan díszített, érzéki énektechnikával, kórusokkal, hangszerelésekkel.

Stax (1960-as évek, az 1970-es évek eleje)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hatvanas években Memphis legfontosabb soul-kiadója a Stax Records volt.

Motown (1960-as–1970-es évek)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A detroiti soul nagy része a Tamla/Motown Records slágergyárában, a Hits Ville-en készült. Jellegzetes hangzásukért házi zenekaruk, a Funk Brothers felelt.

A Philly Sound (1970-es évek)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Philadelphiában a soulra már kifejtette hatását az ekkoriban születő funk.

Funk (1960-as évek vége, 1970-es–1980-as évek)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(lásd Funk)

A funk a soul egy végletekig lecsupaszított, perkusszív-stílusú, gyakran pszichedelikus változata, ami James Brown nevéhez fűződik.

Disco (1976–1980)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(lásd Diszkó)

A funkból kialakul disco leginkább az afro-amerikai és meleg közösségek klubéletével kapcsolódik össze. A műfajtól kezdetben nem álltak távol a szimfonikus, nagyzenekari hangszerelések, majd a hetvenes évek végétől ezt jobbára felváltotta a szintetizátor.

Urban contemporary gospel (1980-as évek)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az afro-amerikai vallásos gospel kortárs, gyakran hip-hop és pop-orientált változata.

New Jack Swing (1980-as évek vége – 1990-es évek eleje)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(lásd New jack swing)

A New York-i fekete klubélet popzenéje a kilencvenes években. A New Jack Swing a smooth jazzt vegyíti az elektronikus zenével és a hip-hoppal.

Contemporary R&B (az 1990-es évek közepétől napjainkig)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kortárs R&B a hip-hoppal vegyített soul. Ezt már kizárólag elektronikusan készítik.

Neo Soul (az 1990-es évek közepétől napjainkig)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A neo soul a kortárs R&B-től eltérően tradicionálisabb hangzásokra törekszik, továbbá jazz-hatásokkal is bír.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Palmer, Robert. Deep Blues: A Musical and Cultural History of the Mississippi Delta, paperback, Penguin (1982. július 29.). ISBN 978-0-14-006223-6 

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]