Ozava Szeidzsi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ozava Szeidzsi
Életrajzi adatok
Született 1935. szeptember 1. (78 éves)
Senjang
Tevékenység karmester, zeneszerző

Odzava Szeidzsi (小澤 征爾, nyugaton Seiji Ozawa) (Fenytien (most Shenyang), Liaoning tartomány, Kína 1935. szeptember 1.) japán karmester.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ozava Szeidzsi japán szülők gyerekeként született meg Kínában. Már fiatal korában magánúton zongorázni tanult, Johann Sebastian Bach zenéit tanulta Noboru Toyomasunál. Miután befejezte a Seijo Junior iskolát, 16 évesen a Toho School of Music tagja lett, mint zongorista. Amikor két ujja alkalmatlanná vált a zongorázásra, figyelme a karmesterségre és a zeneszerzésre fordult, elkezdett tanulni Hideo Saitonál. Néhány évvel később már első szimfonikus zenekarának, a Nippon Hosso Kyokainak karmestere lett 1954-ben.

Ezután rövid időn belül a Japán filharmonikusok karmestere, négy évvel később pedig 1958-ban első díjat nyert a Toho School of Musicnál zeneszerzőként és karmesterként. Ezek után Párizsba költözött, 1959-ben első díjat kapott Besançonban. A díj magkapása után Charles Munch invitálására a Berkshire Music Center-ben , Tanglewoodba ment tanulni. 1960-ban elnyerte a Koussevitzky-díjat, Tanglewood legmagasabb díját, mint külföldi tanuló. Rövid idő múlva Berlinbe ment, Herbert von Karajan tanítványaként. Tanulmányai után Leonard Bernstein meghívta a New York-i filharmonikusokhoz a következő 4 évet ott töltötte.

Az 1960-as években karrierje kiteljesedett, 1962-ben bemutatkozott a San Franciscoi Szimfonikus zenekarban a Ravinia Fesztiválon. 1965-ben, miután elhagyta a New York-i Filharmonikusokat, a Ravinia Fesztivál művészeti igazgatója lett, ezzel egyidőben betöltötte a Torontói Szimfonikus Zenakar művészeti igazgatói székét is 1969-ig. Ebben a periódusban igazgatta a Philadelphiai, valamint a Bostoni és a Japán Filharmonikus zenekart is. 1970-ben a San Franciscoi Szimfonikusok zenei igazgatója, ebben az évben egyben a Berkshire Zenei Fesztivál zenei igazgatója is. 1973-ban elnyerte a Bostoni szimfonikusok zenei igazgatói posztját. 1976-ban Európában és Japánban turnézott a Bostoni szimfonikusokkal. 1980-ban elnyerte a Japán Filharmónikus Zenekar zenei igazgatói székét.

2002-ben elhagyta a Bostoni Filharmonikusokat, és a Bécsi Operaház zenei igazgatója lett. A 2002-es Újévi koncertet már az ő vezényletével láthatta a világ. Számos fiatal tehetség tanult nála. Karmesterségére jellemző az energia, személyes varázs, a zenekart általában pálca nélkül dirigálja.

Díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1958 – a „The Toho School of Music” első helyezése karmesterként és zeneszerzőként.
  • 1959. a franciaországi Besançonban megtartott nemzetközi karmesterverseny első helyezése.
  • 1960. Koussevitzky díj Tanglewoodban a külföldi karmesterek hallgatói között.
  • 2000. a Harvard Egyetem tiszteletbeli doktora.
  • 2001: a francia Académie des Beaux-Arts de l'Institut tiszteletbeli tagja.
  • 2004. a Sorbonne Egyetem tiszteletbeli doktora.
  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap