Karibi manátusz

Karibi manátusz
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria) Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia) Öregrend: Afrotheria Rend: Tengeritehenek (Sirenia) Család: Manátuszfélék (Trichechidae) Nem: Trichechus Faj: T. manatus
Tudományos név
Trichechus manatus Linnaeus, 1758
Szinonimák
Trichechus amazonius Shaw, 1800 Trichechus americanus Link, 1795 Trichechus antillarum Link, 1795 Trichechus clusii (Pennant, 1793) Trichechus fluviatilis (Olfers, 1818) Trichechus guyannensis (Bechstein, 1800) Trichechus koellikeri (Kükenthal, 1887) Trichechus latirostris (Harlan, 1824) Trichechus minor (Daudin, 1802) Trichechus oronocensis (Bechstein, 1800)
Elterjedés
A zöld színű terület, a karibi manátusz előfordulási helye.
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Karibi manátusz témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Karibi manátusz témájú médiaállományokat.

A karibi manátusz, karibi manáti vagy lamantin (Trichechus manatus) az emlősök (Mammalia) osztályának a tengeritehenek (Sirenia) rendjéhez, ezen belül a manátuszfélék (Trichechidae) családjához tartozó faj.

Előfordulása

A karibi manátusz az Amerikai Egyesült Államok délkeleti részének trópusi és szubtrópusi vizein Texasig, a (Karib-tenger szigetei környékén, valamint Dél-Amerika északi partjainál is megtalálható. Legdélebbre az Amazonas torkolatvidékén él. Veszélyeztetett faj.

Megjelenése

Az állat hossza 2,5 – 4,5 méter, testtömege 200 – 600 kilogramm, átlagosan 150 – 350 kilogramm. Masszív teste némiképpen a bálnákéra emlékeztet. Szőrzete néhány sertére és tapintó-szőrre korlátozódik. Szívós, szürkésbarna bőre a járulékos rétegekkel együtt 5 centiméter vastag. Kicsi fején serteszerű szakállszőrök nőnek a felső ajaknál. Szemei kicsik. Külső füle hiányzik, ennek ellenére igen jó a hallása. A pofáján mélyen bevágott a felső ajak, melynek mindkét fele önállóan mozgatható. A mellső végtagok úszókká alakultak. A fiatal állatok úszóikat csak úszásra használják, a kifejlett állatok kormányzásra is az ár elleni úszásnál. Az úszók könyökszerűen befelé hajlíthatók, segítségükkel sekély vízben az úszók hegyén „futni” tudnak az állatok. A kifejlett állatok farkukat úszásra és egyensúlyozásra is használják.

Életmódja

A karibi manátusz általában magányos, néha kis csoportokban él. Táplálékát vízinövények alkotják. Az állat 30–60 évig él.

Szaporodása

Az ivarérettséget 4–6 éves korban éri el. A párzási időszaknak nincs meghatározott ideje. A vemhesség egy évig tart. Általában egy, alkalmanként két utód jön a világra. Az elválasztás 1–3 év után következik be.

Források

• Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6 
• http://www.bucknell.edu/msw3/browse.asp?id=11600012 - Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (editors). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3rd ed).
• Linnaeus: Systema Naturae, 10th ed., 1: 34.
• Mammal Species of the World, A Taxonomic and Geographic Reference, 3rd edition, 2005 ISBN 0801882214
• [1] Listed animal in CITES Appendix I

További információk

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 24.)