BASF
| BASF SE | |
 |
|
| Jelmondat | A vegyipari vállalat |
| Alapítva | 1865 |
| Székhely | Ludwigshafen am Rhein, Németország |
| Vezetők | Eggert Voscherau (a felügyelő tanács elnöke), Kurt Bock (vezérigazgató és a végrehajtó tanács elnöke) |
| Iparág | vegyipar |
| Forma | Societas Europaea |
| Termékek | vegyianyagok, műanyagok, speciális kemikáliák, katalizátorok, növényvédő szerek, festékek és bevonatok, kőolaj és gáztermékek előállítása szénhidrogén-kutatás |
| Árbevétel | €8,586 mrd (2011)[1] |
| Profit | €6,188 mrd (2011)[1] |
| Alkalmazottak száma | 111 141 fő (end 2011)[1] |
|
|
|
| A BASF SE weboldala | |
A BASF (Badische Anilin- und Soda Fabrik, magyarul: Badeni Anilin- és Szóda Gyár)) egy német vegyipari cég, 1865.[2] április 6-án alapították Mannheimben. Székhelye Ludwigshafenben található.
A cégnek 170 országban 105 000 munkatársa van 150 termelő telephelyen. A vevőkapcsolatok 200 országra terjednek ki. 2009-ben a vállalatcsoport összárbevétele meghaladta az 50 milliárd eurót. A BASF a világ legnagyobb vegyipari vállalata, Magyarországon három telephellyel működik. A BASF Hungária 2009-ben 140 főt foglalkoztatott, s a BASF Csoport Magyarországon elért árbevétele meghaladta a 172 millió eurót. A BASF részvényei benne vannak a DAX-indexben, ezenkívül jegyzik a New-York-i, a londoni és a zürichi tőzsdén is.
Története [szerkesztés]
A céget 1865-ben alapította Bádenben Friedrich Engelhorn, aki lámpagyújtó volt a városban. A tevékenység melléktermékét, a kátrányt Engelhorn festékek gyártására használta, majd később egyéb vegyi anyagokat is elkezdett gyártani, melyek a festékgyártáshoz szükségesek, mint a szódabikarbóna és egyes savak. Az anilin feltalálása 1856-ban, Angliában lehetővé tette a szintetikus festékek gyártását és a BASF Heinrich Caro felvételével egy anglia festékipari veteránt is megnyert az ügynek. 1901-re a BASF termékeinek körülbelül 80%-a volt festék.[3]
A 20. század elején a cég exkluzív jogokat nyert az ammónia Haber-féle előállítására, mely monopóliumnak köszönhetőena társaság terjeszkedni is tudott. Az első világháború során a cég robbanóanyagokat is gyártott, ám az 1921-ben Oppauban bekövetkezett robbanás következtében 565 ember halt meg, ami máig a legnagyobb német ipari katasztrófa. Ezt követően a vállalalt a Bayerrel és még 4 másik céggel megalapította az IG Farbent, elvesztve ezzel függetlenségét.
IG Farbenként a cég története nem igazán fényes, a cég együttműködött a nácikkal és részt vett a gázkamrákban használt Zyklon B gyártásában is. A háborút követően a szövetségesek feloszlatták a céget.[4]
A vállalatot 1952-ben alapította újra, eredeti nevén Carl Wurster.[5] A cég a német gazdasági csodának és az olyan új, szintetikus termékeknek, mint a nylon vagy a polisztirén, köszönhetően gyors növekedésnek indult és az 1960-as években már Németországon kívül is megjelent. A társaság jelenleg számos piacon aktív, mint például a vegyianyagok, a különböző műanyagok, növényvédőszerek és újabban a GMO termékek piacán is. A biotechnológiai kutatások területén a cég együttműködik a Monsantóval.[6]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ^ a b c BASFAnnual Results 2011. BASF. (Hozzáférés: 2011. február 24.)
- ↑ BASF SE information and related industry information from Hoover's United Kingdom (UK)
- ↑ W. Ludewig (1966) Trans Inst Chem Engrs vol 44 ppT237-252 "Highlights in the History of BASF"
- ↑ (2001. szeptember 17.) „IG Farben to be dissolved”. BBC News - Business, Kiadó: BBC News. Hozzáférés ideje: 2008. május 9.
- ↑ Carl Wurster (1900–1974)
- ↑ BASF-Gruppe: Interview Dr. Jürgen Hambrecht zur Zusammenarbeit mit Monsanto
Külső hivatkozások [szerkesztés]
.jpeg){kind=small} |
Ez az intézményről, szervezetről vagy gazdasági társaságról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
