Edward Snowden

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Edward Snowden
Edward Snowden.jpg
Születési neve Edward Joseph Snowden
Született 1983. június 21. (31 éves)
Elizabeth City, Észak-Karolina
Nemzetisége amerikai
Foglalkozása rendszergazda

Edward Snowden signature.svg
Edward Snowden aláírása

Edward Snowden az IMDb-n

Edward Joseph Snowden (Elizabeth City, Észak-Karolina, USA, 1983. június 21. – ) amerikai számítógépes szakember, a Booz Allen Hamilton tanácsadó cég volt munkatársa, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt vezető tanácsadója (vállalati fedésben), a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) volt műveleti tisztviselője (vállalati fedésben) és az Egyesült Államok Védelmi Hírszerzési Ügynökségének (DIA) volt oktatója (vállalati fedésben), aki azzal vált közismertté, hogy nyilvánosságra hozott szigorúan titkos dokumentumokat, amelyekből kiderül, hogy az amerikai titkosszolgálatok széles körben figyelik az emberek mobiltelefon-hívásait és internetes tevékenységét az Egyesült Államokban és világszerte.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Snowden az észak-karolinai Elizabeth Cityben született 1983. június 21-én. A család később a marylandi Ellicot Citybe költözött. Anyja a baltimore-i szövetségi bíróság számítógépes és adminisztrációs hálózatának vezetője. Apja a Parti Őrség tisztje. Nővére jogász.

Snowden nem végezte el a középiskolát, de később esti kurzusokon megszerezte a középiskolai végzettséggel egyenértékű GED oklevelet. Ezután számítógépes tanfolyamokat végzett, majd 2004-ben önkéntesnek jelentkezett a hadseregbe, ahol kommandós kiképzést kapott, de egy baleset miatt leszerelték.

Ezután biztonsági őrnek jelentkezett a Nemzetbiztonsági Ügynökségbe, majd 2007-től a CIA-nál kapott állást számítástechnikai területen. Genfben dolgozott. 2009-től tanácsadóként dolgozott a Dell és a Booz Allen cégeknél. Ez utóbbi révén a Nemzetbiztonsági Ügynökség munkatársaival dolgozott együtt Japánban, majd Hawaiiban.[1] Hagyományos kémkiképzést is kapott, és álnéven titkos ügynökként dolgozott külföldön amerikai kormányzati szerveknek. Feladata az volt, hogy számítógépes rendszereket állítson az Amerikai Egyesült Államok szolgálatába.[2]

A 2013-ban általa kirobbantott lehallgatási botrány után Hongkongba, majd Moszkvába menekült az amerikai hatóságok elől, akik a kiadatását kérték és érvénytelenítették az útlevelét. Jelenleg egy évre ideiglenes menedéket kapott Oroszországtól.

Politikai nézetei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Snowden saját bevallása szerint a 2008-as amerikai elnökválasztáson egy harmadik (nem a republikánus vagy demokrata) párt jelöltjére szavazott. Azt is bevallotta, hogy akkor már tervezte, hogy nyilvánosságra hozza az NSA kémprogramját, de hitt Barack Obama ígéreteiben. Később csalódásként élte át, hogy Obama "folytatta elődje politikáját"[3]. A 2012-es kampány támogatói lista szerint Ron Paul-t támogatta.[4]

2013 június 17-én Snowden apjával készített a Fox TV egy beszélgetést, amelyben az aggodalmát fejezte ki a sajtóban a fiával kapcsolatban megjelent téves információkkal kapcsolatban. Fiát értelmes, mélyen gondolkodó fiatalemberként írta le.[5] 2013 júniusában napvilágot látott beszámolók szerint Snowden laptopján matricákkal hirdeti az internet szabadságát, az Electonic Frontier Foundation-t és a Tor Projectet.

Snowden nem tartja magát sem árulónak, sem hősnek.[6]

Leleplezések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Snowden elsőként Glenn Greenwalddal, a The Guardian újságírójával vette fel a kapcsolatot 2012 végén. Greenwald azokat a lépéseket, amelyeket anonim információforrása kért tőle a kommunikáció biztonságának biztosítására, mint a levelek titkosítása túl bonyolultnak és idegesítőnek találta. Snowden 2013 januárjában Laura Poitras filmrendezővel vette fel a kapcsolatot. Poitras szerint Snowden azért lépett vele kapcsolatba, mert látta riportját William Binney-ről, az NSA egy leleplezőjéről a The New York Times-ben. Greenwald 2013 februárjában vagy áprilisában kezdett együttműködni Snowdennel, miután Poitras találkozót kért tőle.

A The Washington Post-nak író Barton Gellmann szerint Snowden először 2013 május 13-án lépett vele kapcsolatba. Gellmann szerint Snowden az után vette fel a kapcsolatot Greenwalddal, hogy a The Washington Post nem tudta garantálni, hogy 72 órán belül közzéteszi a PRISM projekt mind a 41 prezentációját és egy titkosított kódot, amellyel Snowden bizonyíthatja egy külföldi nagykövetségen, hogy ő tette közzé a dokumentumokat.

Snowden titkosított e-maileket írt Verax név alatt, és kérte, hogy ne idézzék teljes hosszában leveleit, mert félt, hogy szemantikai analízissel azonosíthatják.

Snowden a következőt írta Gelmann-nak első találkozásuk előtt: „tudom, hogy meg fognak kínozni azért, amit teszek, és ezeknek az információknak a nyilvánosság elé tárása a végemet jelenti”.[7] Snowden azt is állította, hogy amíg a dokumentumokat nyilvánosságra nem hozzák, addig a vele együttműködő újságírók is halálos veszélyben vannak: „amennyiben úgy gondolják, hogy gyenge láncszem vagy, akinek bukásával megakadályozható az adatok nyilvánosságra kerülése, és az adatok egyedüli birtokosává teszi őket”.[7]

2013 májusában Snowden engedélyt kapott távozásra epilepszia kezelése ürüggyel. Május közepén Snowden interjút adott Poitras-nak és Jacob Appelbaum-nak, amelyet később a Der Spiegel közölt.[8] 2013 május 20-án Snowden Hongkongba utazott, itt tartózkodott akkor, amikor az első, általa kiadott információk megjelentek a médiában. Snowden többek között olyan kémprogramok létezését és működését hozta nyilvánosságra, mint a PRISM, az NSA telefonhívás adatbázis és a Boundless Informant. Felfedte a a Tempra, a brit titkosszolgálat hasonló kémprogramját, amelyet az NSA brit partnere, a GCHQ működtet. Ő hozta nyilvánosságra az NSA Tailored Access Operations nevű szervezeti egységének létezését és tevékenységének fő vonalait is.

2013 júliusában Greenwald megállapította, hogy Snowden birtokában van más titkos információknak is, amelyeket úgy döntött, hogy nem hoz nyilvánosságra.

Menekülés az Egyesült Államokból[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Snowden 2013 május 20-án indult Hawaii-ból Hongkongba. Innen 2013 június 23-án indult tovább Moszkvába, mivel a hongkongi hatóságok fontolgatták kiadását[9].

Hongkong[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Snowden egy hasonló értékrendekkel rendelkező országban akart menedékjogot kérni és Izlandot tartotta ideális választásnak[10]. Az Nemzetközi Modern Média Intézet kiadott egy nyilatkozatot, amelyben jogi tanácsot és segítséget ajánlott Snowdennek. [11] Izland kínai nagykövete viszont rámutatott, hogy Izland nem adhat menedékjogot Snowdennek, mert az izlandi törvények megkövetelik, hogy a kérelmező az ország területén tartózkodjon. [12]

Snowden megpróbálta megakadályozni az amerikai kormány által kezdeményezett kiadatást és több hongkongi emberi jogi ügyvéddel tárgyalt[13].

Oroszország[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Morales repülőgép-incidens[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pirossal jelezve azok az országok, amelyek megtagadták a belépést. A repülőgép Ausztriában szállt le

Július 1-jén Evo Morales, Bolívia elnöke, aki a gáz-exportáló országok konferenciáján vett részt Moszkvában, hajlandónak tűnt arra, hogy menedékjogot ajánljon Snowdennek egy a Russia Today lapnak adott interjúban.[14] Másnap az őt hazaszállító repülőgépet átirányították Ausztriába, miután Franciaország, Spanyolország és Olaszország megtagadta a légtérbe lépést, mert azt feltételezték, hogy Snowden a fedélzeten lehet.[15] Bécsben a leszállás után a hatóságok átkutatták a repülőgépet, bár a bolíviai védelmi miniszter tagadta a kutatást, állítása szerint az elnök megtagadta a belépést a gépére.

Átmeneti menedékjog Oroszországban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy évre menedékjogot kapott Oroszországban. Miután megkapta az ehhez szükséges papírokat, elhagyhatta a repülőtér terminálját.[16]

Fogadtatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyesült Államok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Egyesült Államokban heves vitákat váltott ki Snowden.

James Clapper, a nemzetbiztonsági szolgálat elnöke szerint Snowden hatalmas károkat okozott az amerikai titkosszolgálatoknak, míg John Kerry államtitkár szerint az NSA bizonyos esetekben túl messzire ment egyes kémprogramokban, és megígérte, hogy ezt leállítják.[17][18]

2013 végéig a The Washington Post szerint a publikus vita, a perek és az állam belső bizottságai semmilyen lényeges változást nem hoztak.

Kongresszus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közvélemény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kiszivárogtatásokat követő felmérések azt mutatták, hogy az amerikai közvélemény megosztott Snowden tetteivel kapcsolatban. A Gallup 2013 június 10-11-én készült felmérése szerint az amerikaiak 44 százaléka értett egyet az információk napvilágra hozásával, míg 42 százalék ítélte el. [19] Az USA Today és a Pew Research június 12 és 16 közötti felmérése szerint 49 százalék gondolta úgy, hogy a kiszivárogtatás a köz érdekét szolgálta, 44 százalék szerint ártott neki. Ugyanezen felmérés szerint az amerikaiak 54 százaléka gondolta úgy, hogy bűnügyi pert kell indítani Snowden ellen, míg 38 százalék szerint erre nincs szükség.[20]

Európa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Edward Snowden támogatói a német kalózpárt berlini demonstrációján

Kormányok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közvélemény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elismerések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A TechRepublic 2013-as A Technológia Hősei 10-es listáját Snowden vezette.
  • A Time magazin bár Ferenc pápát nevezte meg az év embereként, Edward Snowden a legfontosabb személyek között volt. A Time magazin széles körben kapott kritikát, amiért nem Snowdent nevezte meg az év embereként.[21][22][23]
  • 2014-ben Alan Rusbridgerrel megosztva kapta az "alternatív Nobel-díjként" is ismert Helyes Életmód (Right Livelihood) díjat.[24]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. What we know about NSA leaker Edward Snowden – NBC News, 2013. június 10.
  2. Snowden újabb nagy bejelentése – Bumm.sk, 2014. május 28.
  3. Edward Snowden, NSA files source: 'If they want to get you, in time they will' - The Guardian
  4. Edward Snowden apparently a Ron Paul supporter - The Washington Post
  5. Edward Snowden’s Father Speaks Out To Fox About Media ‘Misinformation,’ Asks Son To Stop Leaking
  6. Whistle-blower Edward Snowden talks to South China Morning Post
  7. ^ a b Code name ‘Verax’: Snowden, in exchanges with Post reporter, made clear he knew risks
  8. Edward Snowden Interview: The NSA and Its Willing Helpers
  9. Snowden on the Run - The Wall Street Journal
  10. Edward Snowden: the whistleblower behind the NSA surveillance revelations - The Guardian
  11. Statement regarding involvement of IMMI in Edward Snowden asylum request - IMMI.is
  12. Feds start building case against NSA leaker - CNN
  13. Sources at Hong Kong law firms have said Snowden has approached human rights lawyers in the city American who leaked NSA secrets is a free man in Hong Kong - for now
  14. President Morales to RT: Bolivia to consider Snowden asylum request if submitted - Russia Today
  15. Spain 'told Edward Snowden was on Bolivia president's plane' - BBC
  16. - Snowden granted 1-year asylum in Russia, leaves airport
  17. Kerry: Some NSA surveillance work reached 'too far' and will be stopped. Star Tribune (November 1, 2013).
  18. US surveillance by NSA has sometimes 'reached too far,' says Kerry. DW.DE (October 31, 2013).
  19. Americans Disapprove of Government Surveillance Programs
  20. Public Split over Impact of NSA Leak, But Most Want Snowden Prosecuted
  21. And the 'Person of the Year' is...the Pope?. MSNBC.
  22. Time Criticized For Choosing Pope Francis Over Edward Snowden As Person Of The Year. Huffington Post. (December 11, 2013).
  23. Peterson, Andrea: Why Edward Snowden is The Switch's Person of the Year. The Washington Post, 2013. december 11
  24. "Alternatív Nobel-díjat" kapott Edward Snowden. hirado.hu (2014. szept. 24.) Hozzáférés: 2014. szept. 29.