Wetzlar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wetzlar
Wetzlarskyline.jpg
Az Öreghíd a Lahn folyón
Wetzlar címere
Wetzlar címere
Közigazgatás
Ország  Németország
Tartomány Hessen
Kormányzati kerület Wetzlar
Alapítás éve 832
Polgármester Wolfram Dette (FDP)
Irányítószám 35521–35586
Körzethívószám 06441
Rendszám WZ[1]
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 51 063 fő (2012. dec 31.)[2] +/-
Népsűrűség 698 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 401 m
Terület 75,67 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Wetzlar (Németország)
Wetzlar
Wetzlar
Pozíció Németország térképén
é. sz. 50° 34′, k. h. 8° 30′Koordináták: é. sz. 50° 34′, k. h. 8° 30′
Wetzlar weboldala

Wetzlar város Németországban, Hessen tartományban. A Lahn-Dill körzet központja.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wetzlar és a környező települések térképe

Az azonos nevű járás székhelye Koblenz közelében, a Lahn és a Dill folyók összefolyásánál. Fontos vasúti csomópont.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város története egészen a magyar honfoglalás koráig, 897-ig nyúlik vissza. A város egy királyi villa körül keletkezett; a 12. században szabad birodalmi várossá lett. 1693-tól birodalmi törvényszék székhelye volt, ám 1803-ban elvesztette önállóságát és Dalberg hercegének lett a tulajdonává. 1796. június 15-én Károly főherceg itt győzte le Jourdan francia hadait; a főherceg emlékét 1848-ban a csata színhelyén megörökítették. 1890-ben 8144 lakosa volt.

1977. január 1-jén egy közigazgatási reformkor hozzácsatolták Lahn városát.

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wetzlar városa közigazgatási-statisztikai szempontból 8 városrészre osztható fel, melyek nagy része valaha önálló település volt. Ezek a következők (zárójelben a lakosok száma főben):

  • Blasbach (995 lakos)
  • Dutenhofen (3117 lakos)
  • Garbenheim (2113 lakos)
  • Hermannstein (3567 lakos)
  • Münchholzhausen (2456 lakos)
  • Nauborn (3724 lakos)
  • Naunheim (3876 lakos)
  • Steindorf (1729 lakos)

Városi tanács[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városi tanácsnak 59 képviselője van.

A wetzlari városi tanács összetétele 2011-ben
Párt Mandátumok
2006 2011
SPD 23 21
CDU 21 17
Szövetség ‘90/Zöldek 5 9
FWG 6 5
FDP 4 5
Baloldali Párt 2

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Miután 1862-ben két fontos vasútvonal találkozási pontjává vált, a wetzlari ipar gyors fejlődésnek indult, vaskitermelő, és feldolgozó központtá vált.

A város ipara[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wetzlar állomás

Vasút[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az wetzlari állomásról induló járatok között számos expresszvonat van:

  • RegionalExpress RE 9: AachenKölnSiegen–Wetzlar–Gießen
  • RegionalExpress RE 99: Siegen-Wetzlar-Gießen-Frankfurt
  • RegionalBahn RB 40 (MittelhessenExpress): Siegen-Dillenburg-Wetzlar-Frankfurt
  • RegionalBahn/Express RB/RE 25: (Koblenz)-Limburg-Wetzlar-Gießen-(Fulda)

Közút[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város az A45 (Wetzlarer Kreuz, Wetzlar-Ost és Wetzlar-Süd), A480-es számú főutak kereszteződésében van.

Légi közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A várostól 65 km-re fekszik a frankfurti repülőtér.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fórum
A wetzlari dóm

Színházak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Rittal Arena Wetzlar – 6000 férőhely
  • Neue Kellertheater Wetzlar

Múzeumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Das Stadt- und Industriemuseum – Városi és ipari múzeum
  • Das Lottehaus – Charlotte Buff háza
  • Das Jerusalemhaus
  • Messingmuseum
  • Sammlung historischer Mikroskope Ernst Leitz
  • Landwirtschaftliches Museum
  • Heimatmuseen
  • Sammlung von Lemmers-Danforth

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Galerie am Dom
  • Galerie im Stadthaus am Dom
  • Atelier Ludwig Leitz mit dem künstlerischen Werk von Ludwig Leitz
  • Galerie im "Alten Rathaus"
  • Galerie im neuen Rathaus
  • Galerie Atzbach, Grafiken und Illustrationen

Média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Aktuális újságok:

  • Wetzlarer Neue Zeitung
  • Wetzlarer Kurier
  • Sonntagmorgenmagazin

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wetzlart Goethe 1849-ben felállított mellszobra díszíti annak emlékére, hogy Goethe hosszabb ideig itt illetve Garbenheim falucskában lakott és itt írta Az ifjú Werther szenvedései című művét.

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wetzlar légifelvételen

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Wetzlar témájú médiaállományokat.