Szólásszabadság

A szólásszabadság minden embert (minőségénél fogva) egyenlően megillet, amelyet mindenekelőtt az államnak kell tiszteletben tartania.

A szólásszabadság jogrendszerbe foglalása

John Milton: az Areopagitica című röpirat első kiadásának címlapja.

A szólásszabadság jogrendszerbe foglalása érdekében 1644. november 23-án jelentette meg John Milton az Areopagitica című röpiratát az Angol Parlament cenzúra törvénye ellen a szólás- és lelkiismereti szabadság érdekében. Az 1643-as angol cenzúra törvény előírta:

• minden nyomtatott kiadvány engedélyeztetését
• minden nyomtatott kiadványnak a Cenzori Hivatalnál (Stationers’ Hall) történő regisztrálását, a szerző, kiadó, és a nyomda pontos megjelölésével
• minden kormányt kritizáló könyv felkutatását, elkobzását és megsemmisítését
• minden ellenzéki írónak, nyomdásznak és kiadónak az elfogását és bebörtönzését.

Az Areopagitica az Egyesült Királyság cenzúratörvényének bírálata és a történelem leghatásosabb és legszenvedélyesebb filozófiai alapokon álló védelme a szólásszabadságnak.

A cenzúratörvény 1689-ig volt érvényben. 1689-ben az English Bill of Rights kodifikálta a szólásszabadságot. Rögzítette a szólásszabadságot a parlamenti viták és eljárások esetén. Ezek miatt nem történhetett felelősségre vonás semmilyen bíróságon vagy más helyen a Parlamenten kívül.

Emberi jogok egyetemes nyilatkozata

Az Emberi Jogok Egyetemes nyilatkozatának 19. paragrafusa (1948) szerint a szólásszabadság elidegeníthetetlen jog. „Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást, és hogy határokra való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket”.

Az Európai Emberi Jogi Bíróság egy 1976-os határozata úgy fogalmaz, hogy „a szólás szabadsága nemcsak azokra az 'információkra' és 'eszmékre' vonatkozik, amelyeket az emberek jó néven vesznek …, hanem azokra is, amelyek bántják, felháborítják vagy zavarják … a lakosság bármely részét”.

A szólásszabadság összetevői

• a szabad véleménynyilvánítás (latin: ius murmurandi)
• a cenzúra hiánya

A szólásszabadság nem vonatkozhat

• a személyes adatokra
• a katonai- és államtitkokra
• a bűncselekményre való felhívásra
• a nemzeti szimbólumokat és a közerkölcsöt sértő kifejezések használatára.
• a bírósági ügyrendre

Források

• Emberi jogok egyetemes nyilatkozata

További információk

• Koltay András A szólásszabadság alapvonalai. Ph.D.-értekezés, Budapest, 2007 A tömegmédia jelentősen átalakította a kultúrához való hozzájutás lehetőségeit és befolyásolta általános színvonalát. Thomas Mann Goethéje a 19. század elején a Lotte Weimarban című regényben még öntudatosan, tekintélyének teljes gőgjével csattanhat fel: „Miért ellenzem a drágalátos sajtószabadságot? Mert csak középszerűséget termel. A korlátozó törvény jótékony hatású, mert az ellenzékiség, ha nincs határa, ellaposodik. A korlátozás azonban arra kényszeríti, hogy szellemes legyen, és ez nagy előny.”

• Molnár Péter: Gondolatbátorság. Szólásszabadság és közbeszélgetés az Egyesült Államokban és Magyarországon; Új Mandátum, Bp., 2002 (Membrán könyvek)
• Krokovay Zsolt: Médiaetika. A szólásszabadság és a polgárjogok; L'Harmattan, Bp., 2003
• Sajó András: A szólásszabadság kézikönyve; KJK-Kerszöv–MTA Állam- és Jogtudományi Intézet, Bp., 2005 (Jog és jogtudomány)
• Koltay András: A szólásszabadság alapvonalai. Magyar, angol, amerikai és európai összehasonlításban; Századvég, Bp., 2009
• Owen M. Fiss: Megosztott liberalizmus. A szólásszabadság és az államhatalom sokféle arca; ford. Hammer Ferenc; Complex, Bp., 2013
• Frederick Schauer: A demokrácia és a szólásszabadság határai. Válogatott tanulmányok; vál., szerk., előszó Koltay András; Complex, Bp., 2014
• John Durham Peters: A mélység tornácán. A szólásszabadság és a liberális hagyomány; ford. Fazekas Katalin; Wolters Kluwer, Bp., 2015
• Robert A. Kahn: A gyűlölet szabadsága – amerikai és európai perspektívák. Válogatott tanulmányok; szerk. Koltay András, utószó Papp János Tamás; Wolters Kluwer, Bp., 2016
• Koltay András: A vallások, az állam és a szólás szabadsága. Vallási jelképek, vélemények és blaszfémia a közéletben; Századvég, Bp., 2016
• A szólásszabadság káprázata. A szólásszabadság brit, amerikai és francia klasszikusainak szöveggyűjteménye; szerk. Reményi Édua, Koltay András, vál., ford., előszó, jegyz. Reményi Édua, Milton-szövegford. Könczöl Miklós, tan. Horkay Hörcher Ferenc, Ludassy Mária; Wolters Kluwer, Bp., 2017
• Koltay András: Tíz tanulmány a szólásszabadságról; Wolters Kluwer Hungary, Bp., 2018
• Török Bernát: Szabadon szólni, demokráciában. A szólásszabadság magyar doktrínája az amerikai jogirodalom tükrében; HVG ORAC, Bp., 2018
• Russell L. Weaver: Szólás- és vallásszabadság az Amerikai Egyesült Államokban; ford. Dúll Kata, Schreckné Juhász Judit; Wolters Kluwer Hungary, Bp., 2019
• Klein Tamás: Sajtószabadság és demokrácia. A sajtószabadság alkotmányos tartalmának jelentésmódosulásai különös tekintettel a magyar Alkotmánybíróság gyakorlatára; Gondolat–Dialóg Campus, Bp., 2020
• Kuti Csongor: Öt esszé az online szólásszabadságról; UArtPress, Marosvásárhely, 2020
• Timothy Garton Ash: Szólásszabadság. A globálisan összekapcsolt világ tíz alapelve; ford. Frank Orsolya; Európa, Bp., 2022