Szólásszabadság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát (részletek a cikk vitalapján).(2006 augusztusából)

A szólásszabadság minden embert (minőségénél fogva) egyenlően megillet, amelyet mindenekelőtt az államnak, mint erőszak-szervezetnek kell tiszteletben tartania.

Tartalomjegyzék 1 A szólásszabadság egyetemes megfogalmazásai 2 A szólásszabadság összetevői 3 A szólásszabadság nem vonatkozhat 4 Külső hivatkozások

[szerkesztés] A szólásszabadság egyetemes megfogalmazásai

A szólásszabadság az Emberi jogok egyetemes nyilatkozata (1948) szerint elidegeníthetetlen jog. „Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást, és hogy határokra való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket”.

Az Európai Emberi Jogi Bíróság egy 1976-os határozata úgy fogalmaz, hogy „a szólás szabadsága nemcsak azokra az 'információkra' és 'eszmékre' vonatkozik, amelyeket az emberek jó néven vesznek […], hanem azokra is, amelyek bántják, felháborítják vagy zavarják […] a lakosság bármely részét”.

[szerkesztés] A szólásszabadság összetevői

• a szabad véleménynyilvánítás (latin: ius murmurandi)
• a cenzúra hiánya

[szerkesztés] A szólásszabadság nem vonatkozhat

• a személyes adatokra
• a katonai- és államtitkokra
• a bűncselekményre való felhívásra
• a gyűlöletbeszédre
• a nemzeti szimbólumokat és a közerkölcsöt sértő kifejezések használatára.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Koltay András A szólásszabadság alapvonalai. Ph.D.-értekezés, Budapest, 2007 A tömegmédia jelentősen átalakította a kultúrához való hozzájutás lehetőségeit és befolyásolta általános színvonalát. Thomas Mann Goethéje a XIX. század elején a Lotte Weimarban című regényben még öntudatosan, tekintélyének teljes gőgjével csattanhat fel: „Miért ellenzem a drágalátos sajtószabadságot? Mert csak középszerűséget termel. A korlátozó törvény jótékony hatású, mert az ellenzékiség, ha nincs határa, ellaposodik. A korlátozás azonban arra kényszeríti, hogy szellemes legyen, és ez nagy előny.”