Szili Katalin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szili Katalin
Szili Katalin 2009-12-14.JPG
A Magyar Köztársaság Országgyűlésének elnöke
Hivatali idő
2002. május 15.2009. szeptember 14.
Előd Áder János
Utód Katona Béla

Született 1956május 13. (58 éves)
Barcs
Párt MSZMP (1983–1989)
MSZP (1989–2010)
Szociális Unió (2010 óta) KTI

Foglalkozás jogász, humánökológus, politikus
Vallás római katolikus

Szili Katalin (Barcs, 1956. május 13. –) magyar jogász, humánökológus, politikus, országgyűlési képviselő. 1994 és 1998 között a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára. 1998 és 2002 között az Országgyűlés alelnöke, 2002 és 2009 között annak elnöke, 1994-től az MSZP színeiben bejutott parlamenti képviselő. 2010 októberében távozott a pártból, és saját pártot alapított Szociális Unió néven, melynek elnökévé is választották. Szintén elnöke a 2013 szeptemberében megalakult a Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppártnak.

Gyermekkora és tanulmányai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Édesapja kereskedelmi előadó, édesanyja nyugdíjas, korábban könyvelő volt. Tizenkét éves korában egy baleset következtében elvesztette bal kézfejét (egy gránát felrobbant a kezében), emiatt keze eltakarásához kendőket visel, vagy zsebre teszi azt a nyilvánosság előtt. Ünnepélyes alkalmakkor általában a bőre színéhez passzoló műkézfejet visel.

A pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett, majd a Janus Pannonius Tudományegyetemen hallgatott jogot, ahol 1981-ben szerzett jogi doktorátust. 1990 és 1992 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem TTK humánökológia szakán tanult. 2001-ben politológiából szerzett diplomát Pécsett.

Politikán kívüli karrierje[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Diplomázása után a Pécsi Városi Tanács gyámügyi előadója, 1984-től csoportvezetője volt. 1985-ben a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatósághoz került, előbb jogtanácsos, majd hatósági osztályvezetőként dolgozott. A rendszerváltás után a Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, majd a Környezetvédelmi Felügyelet hatósági részlegének vezetője volt 1992-ig.

2003-ban a Pécsi VSK női kosárlabda-szakosztályának társadalmi elnökévé választották, mely posztot 2005-ig viselt. 2008-ban a Pécsi Tudományegyetem címzetes egyetemi docense lett.

Politikai karrierje[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1983 és 1989 között az MSZMP tagja, 1989-ben az MSZP alapító tagja. 1992 és 1994 között pécsi önkormányzati képviselő volt. Emellett 1993 és 1994 között az MSZP parlamenti frakciójának szakértőjeként is működött.

Az 1990-es országgyűlési választáson képviselőjelölt, majd 1994-ben egyéni képviselőként (Baranya megye 2. választókerület) bejutott az Országgyűlésbe. 1998 és 2006 között minden alkalommal megnyerte választókerületét, a 2010-es országgyűlési választásokon viszont pártja Baranya megyei listájáról jutott a törvényhozásba.

1994-ben a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkárává nevezték ki, mely posztot az 1998-as kormányváltásig viselt. Ebben az időben az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) Tanácsának tagja is volt.

1997-ben megválasztották pártja Baranya megyei elnökévé. Egy évvel később a nőtagozat elnöke lett. Mindkét posztját 2001-ig viselte. 2000 és 2004 között a párt országos elnökhelyettese volt.

1998-ban az Országgyűlés alelnökévé, majd 2002-ben a Magyar Köztársaság első női házelnökévé választották. Tisztsége folytán a Szent Korona Testület tagja is lett.

A 2009-es időközi pécsi polgármester-választásra az MSZP helyi szervezete Szilit jelölte, aki a jelölést elfogadta.[1] A választáson a szavazatok 34,14 százalékának megszerzésével alulmaradt a 65,83 százalékot begyűjtő Páva Zsolttal, a Fidesz és a KDNP közös jelöltjével szemben.[2]

2009 nyarán bejelentette, hogy lemond az Országgyűlés elnökének posztjáról, hogy aktívabban részt tudjon venni a párt ügyeiben. Utódját, Katona Bélát szeptember 14-én választották meg.

2010-ben megalakította a Szövetség a Jövőért Mozgalmat, majd a Szociális Unió nevű pártját, amelynek elnökévé is választották. Emiatt párttagsága megszűnt és kilépett az MSZP országgyűlési frakciójából.[3]

Köztársasági elnök-jelöltsége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2005. április 15-én az MSZP kongresszusa Szilit jelölte Mádl Ferenc utódjául a köztársasági elnöki posztra. A kisebbik koalíciós párt, az SZDSZ nem támogatta Szili megválasztását azzal az indokkal, hogy nem szeretnének pártpolitikust látni az államfői székben. Ennek megfelelően Mécs Imre, Wekler Ferenc és Béki Gabriella kivételével nem is szavaztak a választáson (utóbbi kettő is csak a 3. fordulóban). Az MDF és a Fidesz Szilivel szemben Sólyom Lászlót, az Alkotmánybíróság első elnökét jelölte köztársasági elnöknek. A szavazás az Országgyűlésben június 6-án és június 7-én zajlott le. Szili a döntő harmadik fordulóban 182:185 szavazataránnyal alulmaradt, így továbbra is az Országgyűlés elnöke maradt.

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Férjezett, férje építőmérnök. Egy autóbalesetben elhunyt baráti házaspár két gyermekét nevelik, saját gyermekük nincs.

Díjai, elismerései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szili Katalin témájú médiaállományokat.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Elődje:
Áder János
A magyar Országgyűlés elnöke
2002–2009
Utódja:
Katona Béla