Baranya megye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 46° 04′ 38″, k. h. 18° 14′ 53″

Baranya megye
Baranya.jpg
Baranya megye címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megyeszékhely Pécs
Kistérségek száma 9
Települések száma 301
megyei jogú városok 1
egyéb városok 13
ISO 3166-2 HU-BA
Népesség
Teljes népesség 391 455 fő (2011. jan 1.)[1] +/-
Népsűrűség 89,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 4429,60 km²
Időzóna CET, UTC+1
Térkép
HU county Baranya.svg
Baranya megye elhelyezkedése Magyarországon

Baranya megye (horvátul: Baranjska županija, németül: Komitat Branau) Magyarország legdélebbi megyéje. A Dunántúl déli részén helyezkedik el. Északnyugatról Somogy megye határolja, északról Tolna megye, keletről Bács-Kiskun és a Duna, délről az országhatár és a Dráva. Székhelye Pécs.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jellegzetes baranyai táj

Domborzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Baranya földrajzilag változatos terület, északi része hegyes, dombos vidék, hatalmas, egybefüggő erdőségekkel, míg déli és keleti részén síkság található.

A megye, egyben a Mecsek legmagasabb pontja a 682 méteres Zengő. Másik fontos kiemelkedés a Villányi-hegység.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Baranya megye éghajlatában érzékelhető a Földközi-tenger közelsége (mediterrán hatás). A napfényes órák száma magas. A bőséges napsütés hatása a déli fekvésű hegy- és domboldalakon még fokozottabb. A hőmérsékletingadozások viszonylag alacsonyak, a telek enyhék. (Ez alól csak a Keleti-Mecsek belső medencéjének hideg mikroklímája jelent kivételt.) A csapadék mértéke jelentős, az országban a legmagasabb.

Geológia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megye ásványkincsekben gazdag. Az ország feketeszénkészletének 98%-a itt található, továbbá a Mecsek fontos uránérc-lelőhely. Termál- és ásványvizek is nagy számban találhatóak. Az eddig feltárt hőforrások közül legjelentősebb a harkányi, a szigetvári és a sikondai.

Vízrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mecseki látkép.

Nagyobb folyóvizei:

Nagyobb állóvizei:

Élővilág, természetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Baranya megye hegységi és dombsági területeit összefüggő erdőségek borítják (Mecsek, Zselic, Geresdi-dombság, Völgység). A kellemes klíma elősegítette az ország más tájain ritka növények megtelepedését. Így a Mecsekben őshonos többek között az illatos hunyor és a legszebb magyarországi vadvirág, a bánáti bazsarózsa. A Zengővárkony feletti hegyoldalban tekintélyes törzsű szelídgesztenyefák díszlenek.

A megye erdeiben gazdag a vadállomány.

Baranya megye jellemző földrajzi pontjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Baranya vármegye felosztása 1920-ban
Baranya megye kialakítása 1950-ben.
1 Somogy megyétől Baranyához
2 Bács-Bodrog megye
3 Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye
4 Baranya megye 1950-től
5 Mai megyehatár
6 Megszűnt 1949-es megyehatár

Baranya megye területe már az őskorban is lakott volt. A honfoglalás előtt részben szlávok lakták. Szent István király a területen vármegyét hozott létre, amelynek jelentős része átnyúlt a mai Horvátország és Szerbia területére is. A vármegye élén álló ispán székhelye Baranyavár volt (ma Branjin Vrh, Horvátország), amelyről Baranya vármegye a nevét kapta. Szent István ugyanakkor Pécsett püspökséget is alapított, és később a pécsi püspök birtokába adta a vármegyét.

1541-től a megye területe a török hódoltsághoz tartozott. A török közigazgatásban a Mohácsi szandzsák része volt, Mohács székhellyel. A terület 1689-ben szabadult fel a török uralom alól.

Baranya vármegye régi határai 1919-ig álltak fenn. 1919 és 1921 között szerb megszállás alatt volt a megye mai területének háromnegyede, és létrehozták a rövid életű Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaságot. A trianoni békeszerződés értelmében a volt Baranya vármegye déli részét, 1163 km²-nyi területet a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták.

Baranya megye mai határait lényegében az 1950-es megyerendezés során alakították ki. Ekkor a korábbi Somogy megyétől Baranyához került az egykori Szigetvári járás (kivéve a mai Lad és Patosfa községeket), továbbá Felsőszentmárton.

1974. december 31-én Tolna megyéhez csatolták Jágónak, Kaposszekcső és Csikóstőttős községeket, viszont Baranyához került Tolna megyétől Máza. 1996. január 1-jén Dunafalva Baranyából átkerült Bács-Kiskun megyébe.

Közigazgatási beosztás 1950–1990 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Járások 1950–1983 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1950-es megyerendezés előtt Baranya megyéhez hét járás tartozott: Hegyháti (székhelye Sásd volt), Mohácsi, Pécsi, Pécsváradi, Siklósi, Szentlőrinci és Villányi, a megyerendezés során pedig február 1-jén ide csatolták Somogy megyétől a Szigetvári járást, így Baranya megyében 1950. február 1-jétől nyolc járás volt.

Az 1950-es járásrendezés során, június 1-jén a nyolcból egy járás megszűnt, viszont két újat is szerveztek. A megszűnő Szentlőrinci járás községeit a Pécsi, a Siklósi, a Szigetvári és az újonnan létrehozott Sellyei járáshoz osztották be. Ez utóbbi a Szentlőrincin kívül a Szigetvári járásból is átvett területeket. A másik újonnan alakult járás a Komlói volt, melynek községei megelőzően legnagyobb részt a Hegyháti járáshoz tartoztak. További változás volt ugyanekkor a Hegyháti járás elnevezésének Sásdira változtatása, mivel a járásrendezés során valamennyi járás elnevezését a székhelyéhez igazították.

Mindennek következtében a tanácsrendszer bevezetésekor Baranya megye kilenc járásra oszlott (Komlói, Mohács, Pécsi, Pécsváradi, Sásdi, Sellyei, Siklósi, Szigetvári és Villányi).

Ezt követően 1983-ig a kilencből öt járás szűnt meg: a Komlói (1952), a Villányi (1956), a Sellyei (1963), a Pécsváradi (1966) és a Pécsi (1978). 1978 végén a Sásdi járás székhelyét Komlóra helyezték, és neve ennek megfelelően Komlói járásra változott, így tehát a megyében 1950-52 majd 1978-83 között is létezett járás ezen a néven. A járások megszűnésekor, 1983 végén a megyéhez négy járás tartozott (Komlói, Mohács, Siklósi és Szigetvári).

Városok 1950–1983 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1950-es megyerendezéskor Baranya megyéhez egy megyei város tartozott, Mohács. A megye székhelye, Pécs törvényhatósági jogú város volt, így nem tartozott a megyéhez, hanem külön közigazgatási egységet alkotott. Mivel a törvényhatósági jogú városi jogállás 1950. június 15-én megszűnt, Pécs attól kezdve Baranya megyéhez tartozott.

1983-ig még három település szerzett városi rangot a megyében: Komló (1951-ben), Szigetvár (1966-ban) és Siklós (1977-ben), így 1983-ra a városok száma ötre nőtt.

A tanácsok megalakulásától 1954-ig Pécs közvetlenül a megyei tanács alá rendelt város volt, míg Mohács közvetlenül a járási tanács alá rendelt városként a Mohácsi járáshoz tartozott. Komló 1951-es várossá nyilvánításakor a Komlói járáshoz tartozott, 1952-ben azonban a megyei tanács alá rendelték, a Komlói járás pedig megszűnt, nagyrészt a Sásdi járáshoz csatolták.

Pécs 1954 és 1971 között, a második tanácstörvény hatálya alatt megyei jogú város volt és nem tartozott a megyéhez. 1971-ben, a harmadik tanácstörvény hatálybalépésével megyei város lett, ami azt jelentette, hogy a megyéhez tartozott, de bizonyos kérdésekben a többi városnál nagyobb önállóságot élvezett. A többi város jogállása 1954 és 1971 között járási jogú város volt, azután pedig egyszerűen város.

Városkörnyékek 1971‑1983 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Baranya megye városai közül 1983-ig négy körül alakult városkörnyék: a Komlói és a Mohácsi 1973-ban, a Pécsi 1978-ban, a Szigetvári pedig 1981-ben. Ezek csak a városhoz legszorosabban kapcsolódó községeket foglalták magukba, és központjuk egyúttal járási székhely is maradt Pécs kivételével. A Pécsi városkörnyék megalakulása egybeesett a Pécsi járás megszűnésével, a megszűnő járás Pécstől távolabbi községeit a megmaradt négy járáshoz csatolták át. A megye városai közül egyedül Siklósnak nem volt városkörnyéke 1983 végén.

Városok és városkörnyékek 1984‑1990 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1984. január 1-jén valamennyi járás megszűnt az országban. Bár a reform előkészítése során felmerült, hogy egyes egykori járási székhelyeket (Pécsvárad, Sásd, Sellye) városi jogú nagyközséggé nyilvánítsanak, erre végül nem került sor. Baranyában a megszűnő járások községeit az addigi járásszékhelyek városkörnyékeihez csatolták. Miközben az országban 1984-1990 között a városok száma másfélszeresére nőtt, Baranyában 1990-ig nem került sor újabb várossá nyilvánításra, így 1990-re Baranya (Győr-Sopron mellett) az ország legkevesebb, csupán öt várossal rendelkező megyéje lett.

Önkormányzat és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Járások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Baranya megye járásai 2013. január 1-jétől

Baranya megye járásainak főbb adatai a 2013. július 15-ei közigazgatási beosztás szerint az alábbiak:

Sorszám Járás neve Székhely Település Ebből város Népesség
(2013. január 1.)
Terület
(km²)
Népsűrűség
(fő/km²)
1 Bólyi járás Bóly
16
1
11 879
220,03
54
2 Hegyháti járás Sásd
25
2
12 662
360,72
35
3 Komlói járás Komló
20
1
35 084
292,48
120
4 Mohácsi járás Mohács
26
1
34 901
600,98
58
5 Pécsi járás Pécs
40
2
180 138
623,07
289
6 Pécsváradi járás Pécsvárad
17
1
11 787
246,44
48
7 Sellyei járás Sellye
38
1
14 383
493,69
29
8 Siklósi járás Siklós
53
3
36 106
652,99
55
9 Szentlőrinci járás Szentlőrinc
21
1
15 044
282,43
53
10 Szigetvári járás Szigetvár
45
1
25 158
656,76
38

Kistérségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Baranya megye kistérségeinek főbb adatai a 2013. július 15-ei beosztás szerint az alábbiak:

Kód Kistérség neve Központ Település Ebből város Népesség
(2013. január 1.)
Terület
(km²)
Népsűrűség
(fő/km²)
3201 Komlói kistérség Komló
19
1
37 473
314,60
119
3202 Mohácsi kistérség Mohács
43
2
47 587
846,29
56
3207 Pécsi kistérség Pécs
39
2
176 519
570,83
309
3208 Pécsváradi kistérség Pécsvárad
19
1
12 283
258,49
48
3203 Sásdi kistérség Sásd
27
2
13 737
383,87
36
3204 Sellyei kistérség Sellye
35
1
13 235
463,33
29
3205 Siklósi kistérség Siklós
53
3
36 106
652,99
55
3209 Szentlőrinci kistérség Szentlőrinc
20
1
14 756
270,28
55
3206 Szigetvári kistérség Szigetvár
46
1
25 446
668,91
38

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megye lakosság: 397 600 fő (2006 II. negyedév végén) Baranya megyében a legmagasabb a nemzetiségiek aránya: a 2001-es népszámláláskor 14%. Cigány vagy roma nemzetiségűnek 5,5% vallotta magát (szemben az országos átlaggal, ami 2,2%). Itt él az országban élő német anyanyelvűek 34%-a (a 2001-es népszámlálás adatai szerint egy település, Ófalu abszolút német többségű volt, valamint 20 másik településen a német lakosság 20% feletti kisebbséget alkotott) és a délszláv (szerb és horvát) anyanyelvűek 32%-a.[2] (2001-ben három falu volt horvát többségű és további öt településen 20% feletti horvát kisebbség volt).

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés) 1. E.On Dél-Dunántúli Áramszolgáltató Zrt. (96), 2. Hauni Hungária Kft (282), 3. Pannongreen Kft (294).

Ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Évtizedeken át jelentős uránérc- és feketekőszén-bányászat folyt a területen, jelenleg ez visszaszorulóban van, helyét a könnyűipar vette át.

Jelentősebb ipari tevékenységek:

* A Királyegyházi Cementgyár épülőfélben van. A teljes üzemelést csak 2011-re éri el.[3]

Mezőgazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sík részeken gabonatermesztés folyik, míg a délre néző dombok és a napsugaras órák magas száma a szőlőtermesztésnek kedveznek. Ezeken a helyeken találhatóak a Mecsekaljai Borvidék és a Villányi Borvidék legértékesebb termőterületei. A baranyai szőlőkultúra a római kor óta folyamatos.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még:

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mohács belvárosa
A siklósi vár
A máriagyüdi kegytemplom
Szigetvár vára
Pécsváradi bencés apátság

Épített örökség: a kulturális turizmus célpontjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pécs

A turisztikai régió legfőbb látnivalóját a régió székhelye jelenti. Utcáin sétálva feltárul előttünk húsz évszázad történelme, egymásra rakódott-rétegződött hagyatéka: a római kori elődváros nyomai, a 4. századi ókeresztény nekropolisz, az első magyarországi egyetem, a fallal határolt középkori belváros, a török dzsámik és mecsetek (Jakováli Hasszán dzsámija, Gázi Kászim pasa dzsámija, Ferhád pasa dzsámija, Idrisz Baba türbéje), a német polgárházak, a Dóm épületegyüttese, a Zsolnay-negyed, a skandináv típusú lakótelep - Európa történelmének kulturális egyvelege. 2010-ben Pécs lesz Európa egyik kulturális fővárosa. Pécsett jelenleg több mint 250 műemlék található. Egész évben kulturális programok sokasága várja a szórakozni vágyó embereket. Főleg nyáron érik egymást a fesztiválok. Gyűjteményei – Modern Magyar Képtár, Csontváry Múzeum, Martyn Ferenc Múzeum, Victor Vasarely Múzeum, Amerigo Tot Múzeum, Schaár Erzsébet: „Utca” –, városi és magángalériái a 20. századi magyar művészet egyedülállóan teljes bemutatását kínálják.
A város fő turisztikai célpontjai a világörökség részét képező Ókeresztény sírkamrák, a Széchenyi tér és nevezetességei, a Király utca, a Pécsi Nemzeti Színház, a dóm alatti Sétatér és Szent István tér, a szerelmesek lakatjai, a Jókai tér és a belváros színpompás Zsolnay tetői.
A kalandvágyóbb turista felmehet a Mecsekbe, a Misina csúcsán álló, közel 200 méteres Pécsi tévétoronyba, a Pécsi Állatkertbe és utazhat a 2009-ben felújított Mecseki Kisvasúton.

Mohács

Magyarország legdélebbi Duna-parti települése. A város egyik legfőbb nevezetessége az évente megrendezett busójárás, melynek idejére több ezren látogatnak el Mohácsra. A várostól délre történt 1526. augusztus 29-én a történelmi jelentőségű csata, melynek során a szervezetlen magyar sereg megsemmisítő vereséget szenvedett a hatalmas túlerőben lévő török sereg ellen. Az elmúlt évtizedekben bizonyították be a csata valódi helyszínét. 1975-ben találtak az első tömegsírokat, majd 1976-ban, a 450. évfordulóra alakították ki a Mohácsi Történelmi Emlékhelyet. A héthektáros parkban Vadász György és Zalay Buda alkotásai láthatók. A bejáratot, a díszkaput Pölöskei József ötvösművész készítette. A kapubéllet zárókő nélküli, rácsszerkezetének elemei emberi csontok képzetét kívánja kelteni. A parkban a tömegsírokat amfiteátrum-szerűen emelkedő sétányok veszik körbe. 120 jelképes kopjafa vagy sírjel áll az emlékparkban.

Siklós

Büszkesége a siklósi vár, mely 18. századi fennmaradt formájával az ország egyik legépebben megmaradt várkastélya. Tulajdonosai többször átépítették, gótikus, reneszánsz és barokk stílusjegyek egyaránt fellehetők rajta. A vártörténeti kiállítás, Gádor István kerámia kiállítása illetve a kesztyű kiállítás egyaránt megtekinthető falai közt. Kanizsai Dorottya szobra a várárokban áll. A várkápolna 14-15. századi belső tere ugyancsak figyelmet érdemel.

Máriagyűd

A Siklóssal összeépült településen áll az egyik legnevesebb katolikus zarándokhely kegytemploma, a Máriagyűdi Bazilika. Hivatalosan VII. Piusz pápa ismerte el zarándokhelynek 1805-ben. A ferencesek építette és a Sarlós Boldogasszonynak szentelt barokk kegytemplomot 1964-ben újították fel belülről, 1972-ben kívülről, az oltárok felújítása 1981-ben kezdődött. A kereszt alaprajzú mai templom 1742-ben épült, Batthyányi Kázmér gróf, horvát bán adományából.

Szigetvár

Említésre méltó történelmi központja és a szigetvári vár. Szigetvár erődítményrendszere magába foglalta a virágzó települést is. 1463-ban a Garai-, 1471-ben az enyingi Török család birtokába került. Az 1526-os vesztes mohácsi csata után katonai jelentősége megnőtt, mivel útjában állt a nyugati irányban előretörő török hódítóknak. 1541-ben I. Szulejmán török szultán elfogatta Bálint urat, Török Bálint felesége átadta a végvárat Habsburg Ferdinándnak. 1561-ben a vár élére főkapitányként Zrínyi Miklós került, s kialakította a négy részből álló szigeti védőrendszert. Szulejmán szultán 1566-ban foglalta el.

Pécsvárad

A váráról híres település. Az épület az államalapítás korának emléke, mely Asztrik püspököt idézi. A vár és a romkert a román, gótikus és reneszánsz monostor emlékeit őrzi. A Nagyboldogasszony-templom 1767-ben épült rokokó oltárokkal, szószékkel és berendezéssel. A Mindenszentek-kápolna a 12. századból, református templom 1785-ből való. A Városházát (A Szentháromság téren) 1857-ben építette neogótikus stílusban Gianone Ágoston svájci olasz származású építész. Figyelmet érdemel még Szabó László 1956-os emlékműve.

Az Ormánság népi építészetének emlékei:

A terület a Dráva árterületén, a Dráva-sík kistáj része. Baranyára jellemző aprófalvas vidék. Legnagyobb települései Vajszló és Sellye. Lakossága hagyományosan református. Egyedülálló festett kazettás templomaik (Drávaiványi, Adorjás, Kórós, Kovácshida) az ősi magyar jelképrendszer elemeit hordozzák.

Zselic (Baranya megyei települései) népi emlékei:

Ibafán különleges élményt kínál az egyedülálló Jannus Pannonius Múzeum által létrehozott pipatörténeti kiállítás, az Ibafai Pipamúzeum. A pipagyűjteményen kívül megtalálhatók egyéb dohányzással kapcsolatos kellékek, mint pl.:pipatömők, díszes dohány-, cigaretta- és gyufatartók. Magyarlukafa, Almamellék, Szentlászló, Boldogasszonyfa.

A Kelet-Mecsek építészetének emlékei:

Egyike a Mecsek hegység három fő tömbjének. Nagyjából a Magyaregregy, Komló, Hosszúhetény, Pécsvárad és Mecseknádasd határolta területen fekszik, jórészt Baranya megyében, de átnyúlik Tolna megyébe is. Legmagasabb pontja – és egyben a Mecsek legmagasabb csúcsa a 682 méter magas Zengő. Gyakorlatilag egész területe védett, a 2007-ben 30 éves Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet része. A tájegység aprófalvai a múltat idéző érintetlen faluképet mutatnak (Kisújbánya, Óbánya, Püspökszentlászló). Kedvelt kirándulóhely a Zengő csúcsa, Hosszúhetény felől útközben a pincefalu és a bárányles népszokás keresztje, a csúcson kilátó és Zengővár romjai, Püspökszentlászló a püspöki kastéllyal, az arborétummal, a templommal és a Szent László-szoborral, a Mecseknádasd és Óbánya közti Rékavár vagy Rákvár, Magyaregregy közelében a Márévár, a zengővárkonyi szelídgesztenyés Rockenbauer Pál sírjával.

Természeti örökség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megye számos védett természeti értéket rejt: abaligeti cseppkőbarlang, Szársomlyói természetvédelmi terület a villányi kőbánya őslénybemutatója.

Egészségturizmus: gyógy- és wellnessturizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyógyturizmus központjai a harkányi, sikondai és szigetvári gyógyfürdők.

  • Harkányi Gyógy- és Strandfürdő vagy Baranya Megyei Önkormányzat Gyógyfürdőkórháza - Harkány: Kiemelt országos minősítésű gyógyfürdő. A termálkutak a fürdő területén helyezkednek el, 62 C-fokos vizet szállítanak. Víz összetétele: alkáli-hidrogénkarbonátos, a kénes vizek csoportjába tartozik. Harkányt fürdője révén a "Reumások Mekkája" néven emlegetik. A 180 esztendős létesítmény víze a reumatikus panaszok, ízületi gyulladások, operációk utáni mozgáskorlátozottság, törések és idült bőrbetegségek gyógyítására szolgál, és baleseti utókezelések céljára is hasznosítják. [1]
  • Hullám Uszoda, Strand- és Gyógyfürdő - Pécs: 1935-ben alapított létesítmény, a szabadtéri strandunkon felszerelt hullámoztató berendezésről kapta, része a Abay Nemes Oszkár sportuszoda 50 m2 vízfelülettel, Búvárbébi Úszóiskolával. Hagyományos fürdési lehetőséget a Hullám Egészségmegőrző Paradicsomban találnak a fürdőzők. A Hullámfürdő a gyógyászati szolgáltatásai révén gyógyfürdő is. [2]
  • Szigetvári Termál- és Gyógyfürdő - Szigetvár: 62 fokos gyógyvíze 800 méteres mélységből tört fel 1966-ban, nátrium-kloridos alkáli-hidrogén-karbonátos magas fluorid tartalmú víz, mely főleg a mozgásszervi illetve reumatikus panaszok enyhítésére használható. Fluorid tartalma a csontritkulás lassítását segíti elő idős korban.

Üdülőturizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kedvelt üdülőhelyek a megye tavai közül az Abaligeti-tó, az orfűi tavak és a pécsváradi Dombay-tó.

Rendezvények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megye turisztikaiprogramjai között említésre méltó az októberben tartott villányi borfesztivál és pécsváradi leányvásár.

Az ökoturizmus kedvelőinek érdemes ellátogatniuk Gyűrűfű településre.

Lásd még:

Települései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pécsi megyeháza

Baranya településszerkezete leginkább Borsod-Abaúj-Zemplénéhez hasonlít, jellemzők rá a végletek: székhelye régióközpont, egyike az ország öt legnagyobb városának és három legnagyobb agglomerációjának, de a megye településeinek több mint kétharmada 500 lakosnál kisebb lélekszámú apró- vagy törpefalu. A megye lakosságának fele a megyeszékhelyen vagy közvetlen környezetében lakik. A népesség 22%-a ezer főnél kisebb lélekszámú településeken él.

Városok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(Népesség szerinti sorrendben, a KSH adatai szerint)

Községek, nagyközségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetközi partnerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Helységnévkönyv adattár 2011 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2013. október 15.)
  2. nemzetiségei megoszlás
  3. www.advantageaustria.org, 2010-re felépül a királyegyházi cementgyár
  4. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  5. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  6. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  7. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  8. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  9. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  10. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  11. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  12. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  13. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  14. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  15. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  16. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  17. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  18. Zadar megye partnere

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Baranya megye témájú médiaállományokat.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]