Egészségturizmus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az egészségturizmus vagy gyógyturizmus köznapi kifejezés, amely az idegenforgalomnak azt a speciális formáját írja le, amely során orvosi kezelés illetve műtét elvégzése céljából egy másik országba utazik a vendég, ugyanakkor a célországban annyi időt tölt, mintha vakációzna. Az ilyen típusú idegenforgalom legfontosabb indítéka az anyagi megtakarítás. A gyógyturizmus mind az Egyesült Államokban, mind Európában egyre nagyobb divattá válik. Mindenekelőtt a betegbiztosítással nem rendelkező amerikai állampolgárok utaznak külföldre fontos műtétek elvégeztetésére. Az elsődleges célországok Olaszország, Thaiföld, Szingapúr és Malajzia.[1]

Indiában jelenleg évente 150 000 beteget látnak el, akik az USA-ból, Európából, és az Öböl-menti országokból érkeznek. A vendégek száma évi 15 százalékos növekvő tendenciát mutat.[1] Németország elsősorban az arab páciensek gyógyturizmusának célországa. Hivatalos adatok szerint 2005-ben csak Dubai-ból 350 gyógyulni vágyó, és 864 őket kísérő személy érkezett Németországba. Az Egyesült Arab Emírségekből évente 2500-an utaznak németországi kezelésre.[2] 2007-ben 750 000 amerikai utazott külföldre gyógykezelés céljából, becslések szerint ez a szám 2010-re hatmillióra emelkedhet.[3]

Az Amerikai Egyesült Államokban és Európában is léteznek már idegenforgalmi vállalkozások, amelyek az egészségturizmusra specializálódtak.

Költségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyógyulást kereső utasok számára az ár hatalmas vonzerővel rendelkezik. 2007-ben például egy bypass-operáció kétszerannyiba került az EU-ban, mint Thaiföldön (beleértve a szállás és utazás költségeit).

A célországok ezt a speciális idegenforgalmat valutában nyerhető haszon reményében hirdetik meg. Néhány országban ettől eltekintve is magas a valutabevétel aránya a GDP-ben. A célországok ugyanakkor magas színvonalú egészségügyi ellátórendszerüket is hirdethetik, ami a „normál” turisták számára is fontos tényező.

Veszélyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyakori, hogy a célországok szakklinikái nagyon magas színvonalúak, azonban csupán egyfajta beavatkozást végeznek - bár azt rendkívül nagy számban. Azonban megeshet, hogy komplikáció esetén az átlagosnak megfelelő ellátást sem képesek nyújtani.

Kritikák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyógyturizmus gyakorlatát több oldalról kritizálják. „A gyógyturizmus miatt olyan országokban, mint India egész sor kockázat és mellékhatás halmozódhat. Ide tartozik a kórházi hulladék nem megfelelő, környezetszennyező elhelyezése vagy a törvénytelen szervkereskedelem. Miközben az indiai lakosság egészségügyi ellátása bőven hagy kivetnivalót maga után, a gazdagok előtt nyitva álló magánklinikákat a kelleténél több pénzzel támogatja az állam.“[4]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Medizintourismus című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  • Devon M. Herrick: Medical Tourism: Global Competition in Health Care. NCPA Policy Report No. 304, Dallas 2007, ISBN 1-56808-178-2
  • Günther E. Braun (Hrsg.): Ausländische Patienten für deutsche Krankenhäuser gewinnen. Neuwied 2004, ISBN 3-472-05259-7
  • Jens Juszczak: Internationale Patienten in deutschen Kliniken: Ansätze zur Vermarktung von Gesundheitsdienstleistungen im Ausland. In: Schriftenreihe des Fachbereiches Wirtschaftswissenschaften der FH Bonn-Rhein-Sieg. Band 8, Sankt Augustin, 2007, ISBN 3-938169-10-9
  • Jens Juszczak/Bernd Ebel: Dienstleistungen für internationale Patienten, Tagungsband zur Konferenz Medizintourismus. In: Schriftenreihe des Fachbereiches Wirtschaftswissenschaften der FH Bonn-Rhein-Sieg. Band 21, Sankt Augustin, 2008, ISBN 3-938169-14-1
  • Kai-T. Illing (Hrsg.): Patientenimport und Gesundheitstourismus, Internationales Marketing für Kliniken, Kurorte und Gesundheitsregionen. Berlin 2000, ISBN 3-9807005-1-8
  • Josef Woodman: Patients Beyond Borders. Chapel Hill NC, 2007, ISBN 978-0-9791079-0-0
  • Milica Z. Bookman, Karla R. Bookman: Medical Tourism in Developing Countries. New York 2007, ISBN 978-0-230-60005-8
  • Jeff Schult, Beauty from Afar. New York 2006, ISBN 1-58479-486-0
  • Marvin J. Cetron, Fredrick J. DeMicco, und Owen Davies: Hospitality 2010. The Future of Hospitality and Travel. Prentice Hall, 2005, ISBN 978-0-13-147579-3
  • New AMA Guidelines on Medical Tourism (PDF, 20kb), American Medical Association, 2008 június

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]